C‑489/14. sz. ügy

A

kontra

B

(a High Court of Justice (England & Wales) [Egyesült Királyság] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — Joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása házassági ügyekben és szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban — 2201/2003/EK rendelet — Perfüggőség — 16. cikk és 19. cikk, (1) és (3) bekezdés — Különválás iránti eljárás az első tagállamban és házasságfelbontás iránti eljárás a második tagállamban — Azon bíróság joghatósága, amelyhez elsőként fordultak — A joghatóság »megállapításának« fogalma — Az első eljárás megszűnése és házasságfelbontás iránti új eljárás indítása az első tagállamban — Következmények — Tagállamok közötti időeltolódás — A bírósághoz fordulásra gyakorolt hatások”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2015. október 6.

1. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — Joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban — 2201/2003 rendelet — E rendelet olyan rendelkezései, amelyek egyenértékűnek minősülnek a 44/2001 rendelet és a Brüsszeli Egyezmény rendelkezéseivel — Az említett rendelkezéseknek a Bíróság 44/2001 rendeletre és Brüsszeli Egyezményre vonatkozó ítélkezési gyakorlatának megfelelő értelmezése

   (1968. szeptember 27‑i egyezmény; 44/2001 és 2201/2003 tanácsi rendelet)

2. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — Joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban — 2201/2003 rendelet — Házasságfelbontással, házassági életközösség megszüntetésével és a házasság érvénytelenítésével kapcsolatos joghatóság — Perfüggőség — Feltételek — Tárgybeli és jogcímbeli azonosság — Kizártság

   (2201/2003 tanácsi rendelet, 19. cikk, (1) és (2) bekezdés)

3. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — Joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban — 2201/2003 rendelet — Házasságfelbontással, házassági életközösség megszüntetésével és a házasság érvénytelenítésével kapcsolatos joghatóság — Perfüggőség — A „joghatóság megállapításának” a fogalma

   (2201/2003 tanácsi rendelet, 19. cikk, (1) bekezdés)

4. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — Joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban — 2201/2003 rendelet — Házasságfelbontással, házassági életközösség megszüntetésével és a házasság érvénytelenítésével kapcsolatos joghatóság — Perfüggőség — Az elsőként eljáró bíróság előtti eljárás megszűnése, miután a második bírósághoz fordultak — A perfüggőség hiánya

   (2201/2003 tanácsi rendelet, 19. cikk, (1) és (3) bekezdés)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 27. pont)

2.  A perfüggőség fennállásának megállapítása szempontjából a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003 rendelet 19. cikkének (1) bekezdéséből az következik, hogy a házassági ügyekben nem követelmény a különböző tagállamok bíróságai előtt benyújtott kérelmek tárgyának és a jogcímének azonossága Az a fontos, hogy a kérelmek azonos felekre vonatkozzanak, a tárgyuk lehet eltérő is, feltéve hogy házassági életközösség megszüntetésére, házasságfelbontásra vagy házasság érvénytelenítésére irányulnak. Ezt az értelmezést támasztja alá a rendelet 19. cikke (1) bekezdésének és (2) bekezdésének összehasonlítása is, amelyből kiderül, hogy csak a szülői felelősséggel kapcsolatos keresetekre vonatkozó (2) bekezdés írja elő alkalmazásának feltételéül a benyújtott keresetek tárgyának és jogcímének azonosságát. Következésképpen fennállhat a perfüggőség abban az esetben, ha két különböző tagállam bíróságához fordultak, az egyikhez különválás iránti eljárást, a másikhoz házasságfelbontás iránti eljárást indítva, illetve ha mindkét bírósághoz házasságfelbontás iránti kérelemmel fordultak.

   (vö. 33. pont)

3.  Ha két különböző tagállam bíróságához fordultak, az egyikhez különválás iránti eljárást, a másikhoz házasságfelbontás iránti eljárást indítva, illetve ha mindkét bírósághoz házasságfelbontás iránti kérelemmel fordultak, a felek azonossága esetén, azon bíróság joghatóságának a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003 rendelet 19. cikkének (1) bekezdése értelmében való megállapításához, amelyhez elsőként fordultak, elegendő, ha az elsőként eljáró bíróság nem állapította meg hivatalból a joghatóságának hiányát, és azt korábban vagy azon álláspont e bíróság elé terjesztésének időpontjáig, amely a nemzeti eljárásjoga értelmében első érdemi védekezésnek tekintendő, egyik fél sem vitatta.

   (vö. 33. és 34. pont)

4.  Az ugyanazon felek között különválás és házasságfelbontás tárgyában két tagállam bíróságai előtt indított eljárásokkal kapcsolatban úgy kell értelmezni a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003 rendelet 19. cikkének (1) és (3) bekezdését, hogy olyan tényállás mellett, amelyben az első tagállamban az elsőként eljáró bíróság előtti eljárás megszűnt, miután a második tagállamban a második bírósághoz fordultak, a perfüggőségi kritériumok már nem állnak fenn, következésképpen nem tekinthető megállapíthatónak azon bíróság joghatósága, amelyhez elsőként fordultak.

   A perfüggőség fennállásához ugyanis az kell, hogy az említett eljárások különböző tagállamok bíróságai előtt legyenek egyidejűleg folyamatban. Ha különböző tagállamok bíróságai előtt két eljárás indult, akkor az egyik eljárás megszűnése esetén az egymással összeegyeztethetetlen határozatok veszélye, és ezáltal a rendelet 19. cikke értelmében vett perfüggőség is megszűnik. Következésképpen még ha feltételezzük is, hogy az első eljárás során megállapítható volt azon bíróság joghatósága, amelyhez elsőként fordultak, a perfüggőség többé akkor sem áll fenn, és ebből következően nem állapítható meg e bíróság joghatósága. Ebben az esetben az a bíróság, amelyhez később fordultak, válik az eljárás megszűnésének időpontjában azon bírósággá, amelyhez elsőként fordultak.

   Ilyen körülmények között az első eljárásban a kérelmező által tanúsított magatartás, különösen a gondosság esetleges hiánya nem releváns annak eldöntése szempontjából, hogy megállapítható‑e azon bíróság joghatósága, amelyhez elsőként fordultak. Nincs jelentősége egyrészt az érintett tagállamok közötti időeltolódásnak, amely lehetővé teszi, hogy előbb forduljanak az első tagállam bíróságaihoz, mint a második tagállam bíróságaihoz, másrészt annak, hogy az első tagállamban az elsőként eljáró bíróság előtti eljárás megszűnése igen rövid idővel azelőtt következett be, hogy az első tagállam egyik bírósága előtt egy harmadik eljárást indítottak.

   (vö. 37., 38., 43–47. pont, és a rendelkező rész)