C‑439/14. és C‑488/14. sz. egyesített ügyek

SC Star Storage SA

kontra

Institutul Naţional de Cercetare‑Dezvoltare în Informatică (ICI)

és

SC Max Boegl România SRL és társai

kontra

RA Aeroportul Oradea és társai

(a Curtea de Apel Bucureşti [Románia] és a Curtea de Apel Oradea [Románia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek)

„Előzetes döntéshozatal — 89/665/EGK és 92/13/EGK irányelv — Közbeszerzési szerződések — Jogorvoslati eljárások — Az ajánlatkérő aktusaival szembeni jogorvoslati lehetőségek elfogadhatóságát »helyes magatartási biztosíték« nyújtásától függővé tevő nemzeti szabályozás — Az Európai Unió Alapjogi Chartája — 47. cikk — Hatékony jogorvoslathoz való jog”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2016. szeptember 15.

1. Jogszabályok közelítése – Az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás – 89/665 és 92/13 irányelv – Jogorvoslati eljárás előírására vonatkozó tagállami kötelezettség – Jogorvoslati lehetőség – Eljárási szabályok – Tagállamok mérlegelési jogköre – Korlátok – A hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog tiszteletben tartásának biztosítására vonatkozó kötelezettség

   (Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk; a 2007/66 irányelvvel módosított 89/665 tanácsi irányelv, 1. cikk, (1) és (3) bekezdés, valamint a 2007/66 irányelvvel módosított 92/13 tanácsi irányelv, 1. cikk, (1) és (3) bekezdés)

2. Jogszabályok közelítése – Az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás – 89/665 és 92/13 irányelv – Jogorvoslati eljárás előírására vonatkozó tagállami kötelezettség – Jogorvoslati lehetőség – A visszaélésszerű kifogásoktól való visszatartás érdekében a jogorvoslati kérelmek elfogadhatóságát visszatérítendő helyes magatartási biztosíték nyújtásától függővé tévő nemzeti szabályozás – Megengedhetőség – Feltételek – Az arányosság elvének tiszteletben tartása

   (Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk és 52. cikk, (1) bekezdés; a 2007/66 irányelvvel módosított 89/665 tanácsi irányelv, 1. cikk, (1)–(3) bekezdés és a 2007/66 irányelvvel módosított 92/13 tanácsi irányelv, 1. cikk, (1)–(3) bekezdés)

1.  A 2007/66 irányelvvel módosított, az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 89/665 irányelv 1. cikkének (1)–(3) bekezdése és a 2007/66 irányelvvel módosított, a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 92/13 irányelv 1. cikkének (1)–(3) bekezdése amelyek célja a gazdasági szereplőknek az ajánlatkérő önkényétől való megóvása, ily módon annak biztosítására irányulnak, hogy minden tagállamban hatékony jogorvoslati lehetőségek álljanak rendelkezésre annak érdekében, hogy a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályokat hatékonyan alkalmazzák, különösen, amikor a szabályok megszegése még orvosolható. Mindazonáltal sem a 89/665 sem a 92/13 irányelv nem tartalmaz kifejezetten azon feltételeket szabályozó rendelkezéseket, amelyek mellett e jogorvoslati lehetőségekkel élni lehet. Ezek az irányelvek mindössze azokat a minimális feltételeket határozzák meg, melyeknek a nemzeti jogrend szerinti jogorvoslati eljárásoknak meg kell felelniük a közbeszerzésekre vonatkozó uniós jogi előírások tiszteletben tartása érdekében.

   Az uniós jog által a jelentkezők és az ajánlattevők részére az ajánlatkérő döntései által megsértett jogaik szavatolása céljából biztosított bírósági jogorvoslatokra vonatkozó eljárási szabályoknak azonban nem szabad akadályozniuk a 89/665 és a 92/13 irányelv hatékony érvényesülését, amely szabályok célja annak biztosítása, hogy az ajánlatkérők jogellenesen hozott határozataival szemben hatékony és a lehető leggyorsabb jogorvoslat legyen igénybe vehető. Ügyelni kell különösen arra, hogy sem a 89/665 és a 92/13 irányelv hatékonysága ne sérüljön, sem az uniós jog által magánszemélyeknek biztosított jogok ne sérüljenek. Továbbá, amint a 89/665 és a 92/13 irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló 2007/66 irányelv (36) preambulumbekezdéséből kitűnik, ezen irányelvnek, és így az általa módosított és kiegészített 89/665 valamint 92/13 irányelvnek az a célja, hogy a Charta 47. cikke első és második bekezdésének megfelelően biztosítsa a hatékony jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való jog teljes mértékben történő tiszteletben tartását. Következésképpen a 89/665 és a 92/13 irányelvben a jelentkezők és az ajánlattevők részére az ajánlatkérő döntései által megsértett jogaik szavatolása céljából biztosított bírósági jogorvoslatokra vonatkozó eljárási szabályok meghatározása során a tagállamoknak biztosítaniuk kell a Charta 47. cikkében szereplő hatékony jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való jog tiszteletben tartását.

   (vö. 41–46. pont)

2.  A 2007/66 irányelvvel módosított, az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 89/665 irányelv 1. cikkének (1)–(3) bekezdését és a 2007/66 irányelvvel módosított, a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 92/13 irányelv 1. cikkének (1)–(3) bekezdését az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az alapeljárásokban szóban forgóhoz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely az ajánlatkérő határozataival szembeni jogorvoslat elfogadhatóságát attól a kötelezettségtől teszi függővé, hogy a felperes az ajánlatkérő javára helyes magatartási biztosítékot nyújtson, mivel e biztosítékot a jogorvoslati kérelem elbírálásától függetlenül vissza kell téríteni a felperesnek.

   Ugyanis noha e helyes magatartási biztosíték mint bármiféle jogorvoslat vizsgálatának előfeltétele, a Charta 47. cikke értelmében vett, bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való jog korlátozásának minősül, ám azt törvény egyértelműen és pontosan határozza meg, és e biztosíték tiszteletben tartja a hatékony jogorvoslathoz való jog lényeges tartalmát, mivel e biztosítékot az ajánlatkérő, függetlenül a jogorvoslat eredményétől, semmiképpen sem tarthatja vissza. Továbbá e biztosíték jogszerű célt követ, amennyiben alkalmas arra, hogy visszatartson a visszaélésszerű kifogásoktól, és hogy valamennyi jogalany számára biztosítsa a megfelelő igazságszolgáltatás érdekében, a Charta 47. cikkének első és második bekezdésének megfelelően, az általuk benyújtott jogorvoslati kérelmek lehető leggyorsabb elintézését.

   Végül észszerű arányossági kapcsolat áll fenn az alkalmazott eszközök és az elérni kívánt cél között. A helyes magatartási biztosíték nyújtására vonatkozó kötelezettség ugyanis alkalmas a szabályozás által követett, a visszaélésszerű jogorvoslati kérelmek elleni küzdelemre irányuló célkitűzés megvalósítására, mivel pénzügyi terhet jelent az érintett számára, akár banki átutalással, akár bankgarancia nyújtásával teljesítse azt az érintett. Márpedig egy ilyen mértékű összeg banki átutalással történő mozgatása, akárcsak a bankgarancia nyújtásának céljából megkövetelt intézkedések megtételének és e garancianyújtás költségei megfizetésének szükségessége alkalmas arra, hogy az érintetteket jogorvoslati kérelmeik benyújtása tekintetében bizonyos óvatosságra ösztönözze. Másfelől a helyes magatartási biztosíték, mivel feloldásáig gyengíti az érintettek anyagi eszközeit, vagy legalábbis hitelszerzési lehetőségeit, az érintetteket arra ösztönözheti, hogy az általuk megindított eljárásokban – a 89/665 irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében és a 92/13 irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében említett, a jogorvoslatok gyorsaságára vonatkozó követelménynek megfelelően – gondosan járjanak el. Továbbá, minthogy a helyes magatartási biztosíték ajánlatkérő általi automatikus és feltétel nélküli visszatartása, illetve az ajánlatkérő részére első felszólításra történő kifizetése már nem lehetséges, nem állítható, hogy önmagában az e biztosíték bármiféle jogorvoslat elfogadhatóságának feltételeként való nyújtására vonatkozó kötelezettség túlmenne azon, ami a visszaélésszerű jogorvoslati kérelmek elleni küzdelemre vonatkozó, e biztosíték által követni kívánt célkitűzés eléréséhez szükséges. A helyes magatartási biztosíték ugyanis, amely a közbeszerzési szerződés természetétől függően e szerződés értékének legfeljebb 1%‑a, továbbra is szerény mértékű, különösen az ajánlattevők szempontjából, amelyeknek rendszerint igazolniuk kell bizonyos pénzügyi teljesítőképességet. E biztosítékot továbbá lehet bankgaranciaként nyújtani. Végül e biztosítékot kizárólag a jogorvoslati kérelem benyújtása és végleges elbírálása közötti időtartamra kell nyújtani.

   (vö. 49., 50., 54–57., 59–61., 63. pont és a rendelkező rész)