C‑430/14. sz. ügy

Valsts ieņēmumu dienests

kontra

Artūrs Stretinskis

(az Augstākā tiesa [Lettország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal — Vámunió — Közösségi Vámkódex — 29. cikk, (1) bekezdés, d) pont — Vámérték‑megállapítás — 2454/93/EGK rendelet — 143. cikk, (1) bekezdés, h) pont — A vámérték megállapítása szempontjából »egymással kapcsolatban álló személyek« fogalma — A természetes személy vevő és az értékesítő társaság vezető tisztségviselője közötti rokoni kapcsolat”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2016. január 21.

Vámunió — Közös Vámtarifa — Vámérték — Ügyleti érték — Meghatározás — Az egymással kapcsolatban álló személyek fogalma — A természetes személy vevő és az értékesítő társaság vezető tisztségviselője közötti rokoni kapcsolat — A vevő olyan rokona, aki a jogi személyen belül jogosult ezen áruk eladási árának e vevő javára történő befolyásolására — Bennfoglaltság

(2913/92 tanácsi rendelet, 29. cikk, (1) bekezdés, d) pont; 2454/93 bizottsági rendelet, 143. cikk, (1) bekezdés, h) pont)

A 46/1999 rendelettel módosított, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92 rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93 rendelet 143. cikke (1) bekezdésének h) pontját úgy kell értelmezni, hogy valamely természetes személy vevőt és azt a jogi személy eladót, amelyen belül e vevő rokona tényleges jogosultsággal rendelkezik arra, hogy az áruk eladási árát e vevő javára befolyásolja, a 82/97 rendelettel módosított 2913/92 rendelet 29. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti, egymással kapcsolatban álló személyeknek kell tekinteni.

A 2454/93 rendelet 143. cikkének (1) bekezdése a Vámkódex 29. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően ugyanis felsorolja azokat a helyzeteket, amelyekben az érintett áruk eladási árát befolyásolhatja az ügyletben részt vevő felek között fennálló kapcsolat. E rendelet 143. cikke (1) bekezdésének h) pontja szerint ez a helyzet áll fenn többek között akkor, ha az említett felek ugyanannak a családnak a tagjai.

Márpedig annak a veszélye, hogy az egymással rokoni kapcsolatban álló személyek befolyásolják az eladási árat, ugyanúgy fennáll akkor, ha az eladó olyan jogi személy, amelyen belül a vevő egyik rokona jogosult az eladási árnak a vevő javára történő befolyásolására.

E körülmények között, és tekintettel a vámérték megállapítására vonatkozó uniós szabályozás által követett célkitűzésekre, a Vámkódex 29. cikke (1) bekezdése d) pontjának hatékony érvényesülését veszélyeztethetné, ha az adásvételi szerződésben részt vevő felek egyikének jogi személyi minősége eleve kizárttá tenné, hogy az eladót és a vevőt a 2454/93 rendelet 143. cikke (1) bekezdésének h) pontja szerinti, egymással kapcsolatban álló személyeknek lehessen tekinteni. Ebben az esetben ugyanis a vámhatóságoknak nem volna lehetőségük arra, hogy a Vámkódex 29. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján megvizsgálják az érintett adásvétel sajátos körülményeit, jóllehet indokolt az a feltételezés, hogy a vevő és az értékesítő jogi személy valamely tagja közötti rokoni kapcsolat befolyásolhatta az importált áruk ügyleti értékét.

Annak értékelése során, hogy az értékesítő jogi személyen belül a vevő rokona rendelkezik‑e jogosultsággal arra, hogy az importált áruk eladási árát a vele rokoni kapcsolatban álló vevő javára befolyásolja, a vámhatóságoknak – mint releváns tényt – figyelembe kell venniük, hogy a vevő rokona milyen feladatokat lát el e jogi személyen belül, vagy adott esetben azt a körülményt, hogy jogi személyen belül egyedül ő végez tevékenységet.

(vö. 24–29., 31. pont és a rendelkező rész)