C‑285/14. sz. ügy

Directeur général des douanes et droits indirects

és

Directeur régional des douanes et droits indirects d’Auvergne

kontra

Brasserie Bouquet SA

(a Cour de cassation [Franciaország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Adózás — 92/83/EGK irányelv — Jövedéki adó — Sör — 4. cikk — Független kisüzemi sörfőzdék — Kedvezményes jövedékiadó‑mérték — Feltételek — Nem licencia alapján történő működés — Valamely harmadik felet megillető és általa engedélyezett gyártási eljárás alapján történő termelés — E harmadik személy védjegyeinek engedélyezett használata”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (tizedik tanács), 2015. június 4.

1. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések — A Bíróság hatásköre — A kérdések átfogalmazásának szükségessége

   (EUMSZ 267. cikk)

2. Adórendelkezések — Jogszabályok harmonizálása — Jövedéki adók — 92/83 irányelv — Alkohol és alkoholtartalmú italok — Csökkentett jövedékiadó‑mérték alkalmazása bizonyos termékekre — Független kisüzemi sörfőzdék által főzött sör — Hatály — Nem licencia alapján működő sörfőzde — Fogalom — A sörét valamely harmadik személy védjegyeinek és gyártási eljárásának használatát engedélyező szerződésnek megfelelően előállító sörfőzde — Kizártság

   (92/83 tanácsi irányelv, 4. cikk, (2) bekezdés)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 14–17. pont)

2.  A kedvezményes jövedékiadó‑mérték sörre való alkalmazása tekintetében az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló 92/83 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében foglalt, a sörfőzde nem licencia alapján való működésére vonatkozó feltétel nem teljesül akkor, ha az érintett sörfőzde a számára valamely harmadik fél védjegyeinek és gyártási eljárásának használatát engedélyező szerződésnek megfelelően állítja elő a sörét.

   A 92/83 irányelv ugyanis azt kívánja elkerülni, hogy a sörre vonatkozó jövedékiadó‑kedvezmény előnyét olyan sörfőzdéknek adják meg, amelyek mérete és gyártási kapacitása a belső piaci verseny torzulásának forrása lehet.

   Következésképpen a 92/83 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése azt követeli meg, hogy azon kisüzemi sörfőzdék, amelyek éves sörtermelése nem éri el a 200000 hektolitert, valóban függetlenek legyenek minden más sörfőzdétől úgy jogi és gazdasági szerkezetük vonatkozásában, mint termelési szerkezetük tekintetében azáltal, hogy minden más sörfőzde telephelyétől fizikailag elkülönült telephelyet használnak, és nem licencia alapján termelnek.

   A nem licencia alapján való működés így az annak biztosítására irányuló feltételek egyike, hogy az érintett kisüzemi sörfőzde valóban független legyen minden más sörfőzdétől. Ebből következik, hogy a „licencia alapján” való működés fogalmát oly módon kell értelmezni, hogy az magában foglalja a sör bármilyen típusú engedély alapján történő előállítását, amiből pedig az következik, hogy az említett kisüzemi sörfőzde nem független teljes mértékben attól a harmadik féltől, amelytől ezt az engedélyt kapta. Ez a helyzet áll fenn e harmadik felet megillető szabadalom hasznosítására és védjegyének vagy gyártási eljárásának használatára vonatkozó engedély esetében.

   (vö. 21–23., 25. pont és a rendelkező rész)

C‑285/14. sz. ügy

Directeur général des douanes et droits indirects

és

Directeur régional des douanes et droits indirects d’Auvergne

kontra

Brasserie Bouquet SA

(a Cour de cassation [Franciaország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Adózás — 92/83/EGK irányelv — Jövedéki adó — Sör — 4. cikk — Független kisüzemi sörfőzdék — Kedvezményes jövedékiadó‑mérték — Feltételek — Nem licencia alapján történő működés — Valamely harmadik felet megillető és általa engedélyezett gyártási eljárás alapján történő termelés — E harmadik személy védjegyeinek engedélyezett használata”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (tizedik tanács), 2015. június 4.

1. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – A Bíróság hatásköre – A kérdések átfogalmazásának szükségessége

   (EUMSZ 267. cikk)

2. Adórendelkezések – Jogszabályok harmonizálása – Jövedéki adók – 92/83 irányelv – Alkohol és alkoholtartalmú italok – Csökkentett jövedékiadó‑mérték alkalmazása bizonyos termékekre – Független kisüzemi sörfőzdék által főzött sör – Hatály – Nem licencia alapján működő sörfőzde – Fogalom – A sörét valamely harmadik személy védjegyeinek és gyártási eljárásának használatát engedélyező szerződésnek megfelelően előállító sörfőzde – Kizártság

   (92/83 tanácsi irányelv, 4. cikk, (2) bekezdés)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 14–17. pont)

2.  A kedvezményes jövedékiadó‑mérték sörre való alkalmazása tekintetében az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló 92/83 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében foglalt, a sörfőzde nem licencia alapján való működésére vonatkozó feltétel nem teljesül akkor, ha az érintett sörfőzde a számára valamely harmadik fél védjegyeinek és gyártási eljárásának használatát engedélyező szerződésnek megfelelően állítja elő a sörét.

   A 92/83 irányelv ugyanis azt kívánja elkerülni, hogy a sörre vonatkozó jövedékiadó‑kedvezmény előnyét olyan sörfőzdéknek adják meg, amelyek mérete és gyártási kapacitása a belső piaci verseny torzulásának forrása lehet.

   Következésképpen a 92/83 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése azt követeli meg, hogy azon kisüzemi sörfőzdék, amelyek éves sörtermelése nem éri el a 200000 hektolitert, valóban függetlenek legyenek minden más sörfőzdétől úgy jogi és gazdasági szerkezetük vonatkozásában, mint termelési szerkezetük tekintetében azáltal, hogy minden más sörfőzde telephelyétől fizikailag elkülönült telephelyet használnak, és nem licencia alapján termelnek.

   A nem licencia alapján való működés így az annak biztosítására irányuló feltételek egyike, hogy az érintett kisüzemi sörfőzde valóban független legyen minden más sörfőzdétől. Ebből következik, hogy a „licencia alapján” való működés fogalmát oly módon kell értelmezni, hogy az magában foglalja a sör bármilyen típusú engedély alapján történő előállítását, amiből pedig az következik, hogy az említett kisüzemi sörfőzde nem független teljes mértékben attól a harmadik féltől, amelytől ezt az engedélyt kapta. Ez a helyzet áll fenn e harmadik felet megillető szabadalom hasznosítására és védjegyének vagy gyártási eljárásának használatára vonatkozó engedély esetében.

   (vö. 21–23., 25. pont és a rendelkező rész)