C‑223/14. sz. ügy

Tecom Mican SL

és

José Arias Domínguez

(a Juzgado de Primera Instancia no 7 de Las Palmas de Gran Canaria [Spanyolország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal — Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — Bírósági és a bíróságon kívüli iratok kézbesítése és közlése — A »bíróságon kívüli irat« fogalma — Magánokirat — Határokon átnyúló vonatkozás — A belső piac működése”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2015. november 11.

1. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — Bírósági és a bíróságon kívüli iratok kézbesítése és közlése — 1393/2007 rendelet — Bíróságon kívüli irat — Fogalom — Önálló értelmezés

   (1393/2007 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 16. cikk)

2. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — Bírósági és a bíróságon kívüli iratok kézbesítése és közlése — 1393/2007 rendelet — Bíróságon kívüli irat — Fogalom — Magánokirat, amelyet a polgári jog vagy a kereskedelmi jog körébe tartozó valamely jogosultság vagy igény érvényesítése, bizonyítása vagy védelme végett hivatalos eljárás szerint kell továbbítani a külföldi lakóhelyű vagy székhelyű címzett részére — Bennfoglaltság

   (1393/2007 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 16. cikk)

3. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — Bírósági és a bíróságon kívüli iratok kézbesítése és közlése — 1393/2007 rendelet — Bíróságon kívüli iratnak a rendeletben meghatározott módokon történő, ezen irat első kézbesítését követő kézbesítése — Megengedhetőség

   (1393/2007 európai parlamenti és tanácsi rendelet)

4. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — Bírósági és a bíróságon kívüli iratok kézbesítése és közlése — 1393/2007 rendelet — Bíróságon kívüli irat — E rendelet 16. cikke alkalmazásának teljesülő feltételei — Annak esetről esetre történő vizsgálatára vonatkozó kötelezettség, hogy valamely bíróságon kívüli irat kézbesítésének van‑e határon átnyúló vonatkozása, és szükséges‑e a belső piac megfelelő működéséhez — Hiány

   (1393/2007 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 16. cikk)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 32. pont)

2.  A tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről („iratkézbesítés”), és az 1348/2000 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1393/2007 rendelet 16. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az e cikk szerinti „bíróságon kívüli irat” fogalma nem csupán a hatóságok vagy igazságügyi tisztviselők által készített vagy hitelesített iratokat foglalja magában, hanem az olyan magánokiratokat is, amelyeknek a külföldi lakóhelyű vagy székhelyű címzett részére hivatalos eljárás szerint történő továbbítása a polgári jog vagy a kereskedelmi jog körébe tartozó valamely jogosultság vagy igény érvényesítéséhez, bizonyításához vagy védelméhez szükséges.

   Ugyanis mivel az 1393/2007 rendelet 16. cikkének szövege maga nem nyújt erre vonatkozóan támpontot e fogalom terjedelmének meghatározására, figyelembe kell venni e 16. cikk szövegösszefüggését és az e rendelet által követett célokat, illetve adott esetben e rendelet keletkezését.

   Ami a szövegösszefüggést illeti: az EK 61. cikk c) pontja alapján elfogadott 1393/2007 rendelet, amint azt az (1) preambulumbekezdése ismerteti, polgári és kereskedelmi ügyekben létrehozza a bírósági és bíróságon kívüli iratok közösségen belüli kézbesítésének mechanizmusát, fokozatosan megteremtve a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget.

   Ebből a szempontból e rendelet célja a (2) preambulumbekezdése szerint a bírósági és bíróságon kívüli iratok továbbításának javítása és meggyorsítása a polgári vagy kereskedelmi ügyekben a tagállamok közötti kézbesítés során a belső piac megfelelő működésének erősítése végett.

   Így tekintettel a 1393/2007 rendelet jogalkotási előzményeire, közelebbről a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés fejlődésének kontextusára, amelybe e rendelet illeszkedik, az e rendelet 16. cikke értelmében vett „bíróságon kívüli irat” fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja mind a hatóságok vagy igazságügyi tisztviselők által készített vagy hitelesített iratokat, mind pedig az olyan magánokiratokat, amelyeknek a külföldön lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező címzett részére a hivatalos eljárás szerinti továbbítása valamely jog vagy polgári jogi, illetve kereskedelmi jogi igény gyakorlásához, bizonyításához vagy megóvásához szükséges.

   Ugyanis az ilyen iratoknak az 1393/2007 rendeletben létrehozott kézbesítési mechanizmus útján, határokon túlra történő továbbítása is hozzájárul a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott együttműködés terén a belső piac megfelelő működésének megerősítéséhez, és közreműködik a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségnek az Európai Unióban történő fokozatos megteremtésében.

   (vö. 35–38., 44–46. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

3.  A tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről („iratkézbesítés”), és az 1348/2000 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1393/2007 rendeletet úgy kell értelmezni, hogy valamely bíróságon kívüli irat az e rendeletben meghatározott módon akkor is kézbesíthető, ha a kérelmező ezen irat első kézbesítését az említett rendeletben meg nem határozott módon, vagy pedig az e rendeletben meghatározott más továbbítási módokon foganatosította.

   Ugyanis egyrészt abban az esetben, amikor a kérelmező az első kézbesítést az 1393/2007 rendeletben meg nem határozott módon foganatosította: e rendelet a bírósági iratok tagállamok közötti kézbesítésének csupán két esetét vonja ki a hatálya alól, és azok nem kézbesíthetők az e rendeletben létrehozott eljárás útján, mégpedig egyrészt, ha az irat címzettjének lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye ismeretlen, másrészt pedig, ha a címzett a bírósági eljárás helye szerinti tagállamban képviselőt hatalmazott meg. Vagyis e rendelet nem ír elő semmilyen más kivételt valamely bíróságon kívüli irat tagállamok közötti továbbítása módjainak alkalmazását illetően arra az esetre nézve, ha valamely kérelmező ezt az iratot az e rendeletben meghatározottaktól eltérő bármely más továbbítási módon már kézbesítette.

   Másrészt azon eset következményeiről szólva, amikor a kérelmező az első kézbesítést az 1393/2007 rendeletben meghatározott módon foganatosította: e rendelet a 16. cikke értelmében vett bíróságon kívüli iratok kézbesítésére vonatkozóan különböző továbbítási módokat határoz meg kimerítő jelleggel. E rendelet ugyanakkor nem állít fel hierarchiát a benne meghatározott egyes továbbítási módok közt. Továbbá az érintett iratok határokon túlra történő gyors továbbításának biztosítása érdekében e rendelet sem az áttevőt, sem az átvevő intézményeket, sem a diplomáciai vagy konzuli képviseleteket, sem pedig az átvevő tagállam bírósági tisztviselőit, köztisztviselőit vagy más illetékes személyét nem jogosítja fel arra, hogy a kérelmezőt valamely irat meghatározott továbbítási módokon történő kézbesítésére indító okok célszerűségét vagy relevanciáját vizsgálják. E megfontolásokból az következik, hogy valamely bíróságon kívüli irat kézbesítése kapcsán a kérelmező nem csupán az 1393/2007 rendeletben meghatározott, egyik vagy másik továbbítási módot választhatja, hanem az adott ügy körülményei folytán a legcélszerűbbnek és legmegfelelőbbnek ítélt módok közül egyidejűleg vagy egymást követően akár két vagy több módot is választhat.

   (vö. 49., 51., 52., 54., 57–59., 61. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

4.  A tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről („iratkézbesítés”), és az 1348/2000 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1393/2007/EK rendelet 16. cikkét úgy kell értelmezni, hogy amennyiben e cikk alkalmazásának feltételei teljesülnek, nem kell esetről esetre megvizsgálni, hogy valamely bíróságon kívüli irat kézbesítésének van‑e határon átnyúló vonatkozása, és szükséges‑e a belső piac megfelelő működéséhez.

   E tekintetben először is a határon átnyúló vonatkozást illetően: az 1393/2007 rendelet olyan intézkedés, amely az EK 61. cikk c) pontja és az EK 65. cikk értelmében pontosan a határokon átnyúló vonatkozású polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területére tartozik.

   Így e rendelet 1. cikkének (1) bekezdése kifejezetten előírja, hogy ezt a rendeletet – a hatálya alól kivett ügyek kivételével – polgári és kereskedelmi ügyekben kell alkalmazni, amennyiben bírósági és bíróságon kívüli iratokat kell továbbítani „az egyik tagállamból a másikba” az utóbbiban történő kézbesítés céljából.

   Ennélfogva, mivel valamely bírósági vagy bíróságon kívüli irat továbbításának határokon átnyúló vonatkozása az 1393/2007 rendelet alkalmazhatóságának objektív feltételét képezi, azt mindig szükségképpen teljesítettnek kell tekinteni, ha az ilyen irat kézbesítése e rendelet hatálya alá tartozik, és így azt a rendeletben meghatározott kézbesítési rendszer szerint kell foganatosítani.

   Másodszor, ami a belső piac megfelelő működését illeti: amint az az 1393/2007 rendelet (2) preambulumbekezdéséből kitűnik, ez a rendeletben felállított kézbesítési rendszer fő célja.

   Ebben az összefüggésben, mivel a bírósági és bíróságon kívüli iratok továbbításának az említett rendeletben meghatározott valamennyi módját kifejezetten az említett cél elérése érdekében alakították ki, joggal tekinthető úgy, hogy amennyiben e módok alkalmazásának feltételei teljesülnek, ezen iratok kézbesítése szükségszerűen hozzájárul a belső piac megfelelő működéséhez.

   (vö. 63–67., 69. pont és a rendelkező rész 3. pontja)