C‑172/14. sz. ügy

ING Pensii – Societate de Administrare a unui Fond de Pensii Administrat Privat SA

kontra

Consiliul Concurenței

(az Înalta Curte de Casaţie şi Justiţie [Románia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Kartellek — Az ügyfélkör felosztásának módjai a magánnyugdíjalapok piacán — Az EUMSZ 101. cikk értelmében vett versenykorlátozás fennállása — A tagállamok közötti kereskedelem érintettsége”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (második tanács), 2015. július 16.

1. Kartellek – Versenytorzítás – Értékelési szempontok – A kartell tartalma és célja, valamint a kialakulása hátterét képező gazdasági és jogi környezet – A cél és a hatás általi jogsértések megkülönböztetése – Magánnyugdíjalapok között létrejött, az ügyfélkör felosztására irányuló megállapodások – Versenyellenes cél – Megfelelő megállapítás

   (EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)

2. Kartellek – A tagállamok közötti kereskedelem érintettsége – Szempontok – Valamely tagállam teljes területére kiterjedő kartell

   (EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)

1.  Az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az ügyfélkör felosztására irányuló olyan megállapodások, mint amelyeket kötelező magánnyugdíjalapok kötöttek, versenyellenes célú kartellnek minősülnek anélkül, hogy az e megállapodásokkal érintett ügyfelek száma releváns lenne a belső piacon belüli verseny korlátozásának fennállására vonatkozó feltétel értékelése céljából.

   Erről van szó különösen, amennyiben:

   —

   elsősorban, ami e megállapodások tartalmát illeti, a megállapodásokban részes felek összehangolták magatartásukat az érintettek – vagyis különböző magánnyugdíjalapokkal két belépési nyilatkozatot aláíró személyek (kettős tagsággal rendelkező személyek) – meghatározatlan számának az ezen összehangolásban részt vevő magánnyugdíjalapok között egyenlő részben történő felosztása céljából;

   —

   másodsorban, ami az érintett nyugdíjalapok által követett célt illeti, e megállapodások célja az, hogy az érintett személyek – az alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekkel ellentétesen, és ezért a szóban forgó gazdasági ágazatban tevékenykedő más társaságok kárára – a gazdasági szereplők egy korlátozott köréhez csatlakozzanak. A megállapodások tehát arra irányulnak, hogy az érintett piacon megerősítsék e magánnyugdíjalapok mindegyikének helyzetét azon versenytársaik helyzetéhez képest, amelyek nem vettek részt a kérdéses összehangolásban, így a rendes verseny megfelelő működésével nyilvánvalóan ellentétes célt követnek;

   —

   harmadsorban az érintett magánnyugdíjalapok az általuk szervezett összehangolás révén szándékosan kivonták magukat azon jogszabályi rendelkezések alól, amelyek a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok beavatkozását követően és e személyek véletlenszerű felosztása alapján írták elő a kettős tagsággal rendelkező személyek beléptetését.

   Ami a felosztási megállapodások által konkrétan érintett személyek számát illeti, e szám e körülmények között nem releváns, mivel valamely, felosztásra vonatkozó megállapodás versenyellenes célja, pontosabban e megállapodás arra való alkalmassága, hogy a piacon negatív hatásokat váltson ki, nem a ténylegesen felosztott ügyfelek konkrét számától függ, hanem kizárólag az említett megállapodás szövegétől és objektív céljaitól, amelyeket megkötésének gazdasági és jogi háttere fényében kell értékelni.

   (vö. 35., 37–39., 44., 54–56. pont és a rendelkező rész)

2.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 48., 49. pont)