C‑87/14. sz. ügy

Európai Bizottság

kontra

Írország

„Tagállami kötelezettségszegés — 2003/88/EK irányelv — Munkaidő‑szervezés — Az orvos gyakornokok munkaidejének szervezése”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2015. július 9.

1. Szociálpolitika – A munkavállalók biztonságának és egészségének védelme – Munkaidő‑szervezés – Munkaidő – Fogalom – A munkavállaló arra vonatkozó kötelezettsége, hogy a munkáltató által meghatározott helyen fizikailag jelen legyen, és a munkáltató rendelkezésére álljon

   (2003/88 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 2. cikk, 1. pont)

2. Kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset – A kötelezettségszegés bizonyítása – A Bizottságra háruló teher – Vélelmek – Megengedhetetlenség – Az orvos gyakornokok munkaidejének szervezésére irányuló kereset – Valamely nemzeti rendelkezésnek nem a tartalmára, hanem a végrehajtására vonatkozó kereset – Különleges bizonyítási követelmények – Bizonyíték hiánya – A kereset elutasítása

   (EUMSZ 258. cikk; 2003/88 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 3. cikk, 5. cikk, 6. cikk, és 17. cikk, (2) és (5) bekezdés)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 20., 21. pont)

2.  A kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárásban a Bizottságot terheli annak bizonyítása, hogy a felrótt kötelezettségszegés fennáll, és a Bizottság feladata az e kötelezettségszegés fennállásának vizsgálatához szükséges bizonyítékoknak a Bíróság előtti bemutatása, de a Bizottság semmiféle vélelemre nem alapíthatja keresetét.

   Ezen túlmenően, ami közelebbről a valamely nemzeti szabályozás végrehajtásával kapcsolatos keresetet illeti, a tagállami kötelezettségszegés bizonyításához a kizárólag valamely nemzeti rendelkezés tartalmát érintő tagállami kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset esetén általában figyelembe vettekhez képest sajátos természetű bizonyítékok benyújtása szükséges, ilyen körülmények között pedig a kötelezettségszegést csak akkor lehet megállapítani, ha a nemzeti közigazgatásnak tulajdonított, és az érintett tagállamnak betudható gyakorlat iratokkal kellőképpen és részletesen alátámasztható.

   Ami a munkaidő‑szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88 irányelv rendelkezéseinek az orvos gyakornokok munkaidejének az érintett tagállamban történő szervezésére való alkalmazásának kérdésére, pontosabban pedig a nemzeti hatóságoknak az ezen irányelv 3., 5. és 6. cikkével, valamint 17. cikkének (2) és (5) bekezdésével ellentétes gyakorlatának e tárgykörben való fennállására irányuló keresetet illeti, mivel a Bizottság nem bizonyította az ilyen gyakorlat fennállását, a keresetet el kell utasítani.

   (vö. 22., 23., 51., 52. pont)