C‑33/14. P. sz. ügy

Mory SA, felszámolás alatt, és társai

kontra

Európai Bizottság

„Fellebbezés — Állami támogatások — Megsemmisítés iránti kereset — EUMSZ 263. cikk — Elfogadhatóság — Jogellenes és a belső piaccal összeegyeztethetetlen támogatások — Visszatéríttetési kötelezettség — Az Európai Bizottság arra vonatkozó határozata, hogy a visszatérítési kötelezettséget nem terjeszti ki a támogatás kedvezményezettjének átvevőjére — Az eljáráshoz fűződő érdek — A nemzeti bíróságok előtt indított kártérítési, valamint a támogatások visszatéríttetése iránti keresetek — Kereshetőségi jog — Személyében nem érintett fellebbező”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2015. szeptember 17.

1. Bírósági eljárás – A szóbeli szakasz újbóli megnyitása iránti kérelem – A főtanácsnok indítványában felvetett jogkérdésekre vonatkozó észrevételek előterjesztése iránti kérelem – Az újbóli megnyitás feltételei

   (EUMSZ 252. cikk, második bekezdés; a Bíróság alapokmánya, 23. cikk; a Bíróság eljárási szabályzata, 83. cikk)

2. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Elfogadhatósági feltételek – Az eljáráshoz fűződő érdek – Kereshetőségi jog – Együttes feltételek – A kereset elfogadhatatlansága e feltételek bármelyikének hiánya esetén

   (EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)

3. Fellebbezés – Jogalapok – A tények jogi minősítésének a Bíróság általi felülvizsgálata – Megengedhetőség

   (EUMSZ 256. cikk, (1) bekezdés; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés)

4. Megsemmisítés iránti kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek – Az esetleges kártérítési kereset alapja – A megsemmisítés iránti kereset benyújtását követően a nemzeti bírósághoz benyújtott kártérítési kereset – Elfogadhatóság – Feltételek

   (EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)

5. Megsemmisítés iránti kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek – A nemzeti bíróságokhoz benyújtott minden kereset alapja – Elfogadhatóság – Feltétel

   (EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)

6. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében vett rendeleti jellegű jogi aktus fogalma – Valamennyi általános hatályú aktus, a jogalkotási aktusok kivételével – A Bizottság arra vonatkozó határozata, hogy a jogellenes és a közös piaccal összeegyeztethetetlen támogatásokban részesülő vállalkozás eszközeinek átvevőjét mentesíti a visszatérítési kötelezettség alól – Kizártság

   (EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)

7. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Hivatalos vizsgálati eljárást követően hozott határozattal összefüggő és azt kiegészítő, hivatalos vizsgálati eljárás megindítása nélkül hozott határozat – A támogatásban részesülő vállalkozással versenytárs vállalkozás – Az állami intézkedés által lényegesen érintett piaci versenyhelyzetre vonatkozó bizonyíték hiánya – Elfogadhatatlanság

   (EUMSZ 108. cikk, (2) bekezdés, és EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 24–28. pont)

2.  A megsemmisítés iránti kereset elfogadhatóságát illetően az eljáráshoz fűződő érdek és a kereshetőségi jog egymástól elkülönülő elfogadhatósági feltételeknek minősülnek, amelyeket a természetes vagy jogi személynek egyszerre kell teljesítenie ahhoz, hogy az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése alapján benyújtott megsemmisítés iránti keresete elfogadható legyen.

   Először is valamely természetes vagy jogi személy által indított megsemmisítés iránti kereset csupán abban az esetben elfogadható, amennyiben a felperesnek érdeke fűződik a megtámadott jogi aktus megsemmisítéséhez. Ez az érdek feltételezi, hogy e jogi aktus megsemmisítése önmagában jogi következményekkel járhat, és a kereset ezért – eredményét tekintve – az azt indító fél javára szolgálhat. A felperesnek az eljáráshoz fűződő, létrejött és fennálló érdekkel kell rendelkeznie, és ezen érdeknek – a kereset tárgyára tekintettel – a kereset benyújtásakor fenn kell állnia, ellenkező esetben a kereset elfogadhatatlannak minősül, és a bírósági határozat kihirdetéséig fenn kell maradnia, ellenkező esetben a kereset okafogyottá válik. Az eljáráshoz fűződő érdek így minden bírósági jogorvoslat lényeges és elsődleges feltételének minősül.

   Másodszor valamely természetes vagy jogi személy által olyan jogi aktussal szemben benyújtott kereset, amelynek e személy az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében nem címzettje, csak akkor fogadható el, ha e személynek kereshetőségi joga van, amely két esetben fordulhat elő. Egyrészt ilyen kereset csak azzal a feltétellel indítható, ha e jogi aktus őt közvetlenül és személyében érinti. Másrészt ilyen személy keresetet indíthat olyan végrehajtási intézkedéseket nem tartalmazó, rendeleti jellegű jogi aktussal szemben, amely őt közvetlenül érinti.

   Ennélfogva a fellebbező nem érvelhet azzal, hogy kizárólag azon körülmény, hogy valamely természetes vagy jogi személy közvetlenül és személyében érintett, szükségképpen bizonyítja e személy eljáráshoz fűződő érdekét.

   (vö. 55–59., 62. pont)

3.  Noha a Törvényszék kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a tényállás megállapítására és mérlegelésére, valamint – főszabály szerint – az általa e tényállás alátámasztása érdekében elfogadott bizonyítékok megvizsgálására, a Bíróság hatáskörrel rendelkezik a felülvizsgálati jogkörének gyakorlására, amennyiben a Törvényszék minősítette a tényállás jogi természetét, és alkalmazta az ebből eredő jogkövetkezményeket. Következésképpen azon kérdés, hogy e tényállásra és bizonyítékokra tekintettel a vitatott határozatnak az uniós bíróság általi megsemmisítése a fellebbező javára szolgálhat‑e a nemzeti bíróság előtt indított kereset keretében, ami ezáltal bizonyíthatja az uniós bíróság előtti eljáráshoz fűződő érdekét, olyan jogkérdés, amely a Bíróság által a fellebbezés keretében gyakorolt felülvizsgálat körébe tartozik.

   (vö. 68. pont)

4.  A felperes vonatkozásában az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése alapján benyújtott megsemmisítés iránti kereset tartalmazhat egy esetleges felelősség megállapítása iránti kereset alapjául szolgáló érdeket, feltéve hogy ez utóbbi nem hipotetikus. E tekintetben akkor, ha a felperes a keresetlevélben, amellyel a Törvényszék előtt megsemmisítés iránti keresetet indít, bejelenti, hogy a nemzeti bíróság előtt kártérítési keresetet indít, előfordulhat, hogy a kártérítési kereset benyújtására a megsemmisítés iránti kereset Törvényszékhez történő benyújtását követően kerül sor.

   Ezzel összefüggésben az eljáráshoz fűződő érdeket in concreto kell értékelni, figyelembe véve különösen a hivatkozott jogellenesség következményeit, valamint az állítólagosan elszenvedett kár jellegét. Így abban az esetben, ha a Bizottság határozatot hozva a jogellenes és a közös piaccal összeegyeztethetetlen támogatásokban részesülő vállalkozással szemben elrendelte e támogatások visszatérítését, és egy megsemmisítés iránti kereset keretében vitatott későbbi határozatban e visszatérítési kötelezettség alól mentesítette a támogatások kedvezményezettjének eszközeit átvevő vállalkozást, kizárólag e körülmény bizonyítja azt, hogy a fellebbezőnek érdeke fűződik ahhoz, hogy a vitatott határozat megsemmisítését kérje, mivel a nemzeti bíróság előtt indított kártérítési keresete – amennyiben az azon kár megtérítésére irányul, amely állítólag a szóban forgó támogatások nyújtása révén érte őt – éppen azon az előfeltevésen alapul, hogy a támogatásban részesülő vállalkozás eszközeinek megszerzőjét mint átvevőt e támogatások kedvezményezettjének kell tekinteni. Ugyanis, mivel a vitatott határozat megsemmisítése azzal a következménnyel járhat, hogy az átvevő vállalkozást a támogatások kedvezményezettjének kell tekinteni, amely támogatások nyújtása a fellebbezőnek állítólag kárt okozott, e megsemmisítés önmagában növeli annak az esélyét, hogy a nemzeti bíróság előtt indított kártérítési kereset sikeres lesz annyiban, amennyiben az az átvevő vállalkozás ellen irányul, és ennélfogva e kereset keretében a fellebbező javára szolgálhat.

   E tekintetben nem lehet azt követelni, hogy a fellebbező bizonyítsa, hogy a nemzeti jog szerint az átvevő vállalkozás pusztán azért ténylegesen felelősségre vonható a hivatkozott kárért, mert átvette a jogellenes és a közös piaccal összeegyeztethetetlen támogatásokban részesülő kedvezményezett eszközeit. Nem az uniós bíróság feladata ugyanis, hogy az előtte való eljáráshoz fűződő érdek vizsgálata keretében mérlegelje a nemzeti bíróság előtt indított kereset nemzeti jog szerinti megalapozottságának valószínűségét, és hogy ennélfogva ezen mérlegelés elvégzése érdekében a nemzeti bíróságok helyébe lépjen.

   (vö. 69., 70., 74–76., 79. pont)

5.  Az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése szerinti megsemmisítési eljáráshoz fűződő érdeket a nemzeti bíróságokhoz benyújtott minden olyan kereset megalapozhatja, amelynek keretében a megtámadott aktus uniós bíróság általi esetleges megsemmisítése a felperes javára szolgálhat.

   Így önmagában azon határozat megsemmisítése, amelyben a Bizottság a jogellenes és a közös piaccal összeegyeztethetetlen támogatásokban részesülő vállalkozás eszközeit átvevő vállalkozást mentesíti a kedvezményezett vállalkozás által visszatérítendő támogatások visszatérítésére vonatkozó kötelezettség alól, a fellebbező javára szolgálhat az általa a nemzeti bíróság előtt annak érdekében indított kereset keretében, hogy kötelezzék a tagállamot a szóban forgó támogatások visszatéríttetésére, mivel e megsemmisítés azzal járna, hogy az átvevő vállalkozás már nem mentesülne szükségképpen a vitatott határozatból eredően a visszatérítési kötelezettség alól, így a vitatott határozat megsemmisítése növelné annak esélyét, hogy ezen, a nemzeti bíróság előtt indított kereset sikeres lesz.

   Ezzel összefüggésben, még ha bizonyos megfontolások érinthetik is a fellebbezőnek a nemzeti bíróság előtti eljáráshoz fűződő érdekét, e körülmény egyáltalán nincs kihatással a fellebbezőnek az uniós bíróság előtti eljáráshoz fűződő érdekére, mivel az ez utóbbi előtt indított megsemmisítés iránti kereset – eredményét tekintve – befolyásolhatja a nemzeti bíróság előtt a szóban forgó támogatások visszatéríttetése iránt indított kereset kimenetelét.

   (vö. 80., 81., 83. pont)

6.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 92. pont)

7.  Állami támogatásokkal kapcsolatos megsemmisítés iránti kereset keretében, amennyiben a megtámadott határozat tárgya annak kifejtése, hogy a támogatásokat nem lehet visszakövetelni attól a vállalkozástól, amely átvette az említett, jogellenesnek és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek tekintett támogatások eredeti kedvezményezettje eszközeinek egy részét, amely támogatásokat az eredeti kedvezményezett egy korábbi bizottsági határozat értelmében köteles visszatéríteni, úgy kell tekinteni, hogy a megtámadott határozat az említett, a támogatásoknak az eredeti kedvezményezettől való visszatéríttetését elrendelő korábbi határozattal összefüggő, azt kiegészítő határozat, mivel pontosítja ez utóbbi határozat hatályát a szóban forgó támogatások kedvezményezettje minőséget illetően és ennélfogva a támogatások visszatérítésére vonatkozó kötelezettség kötelezettje minőséget illetően egy, e határozat elfogadását követően felmerült eseményre tekintettel, azaz arra tekintettel, hogy egy harmadik személy átvette az említett támogatások eredeti kedvezményezettje eszközeinek egy részét.

   Márpedig, amennyiben a Bizottság a korábbi határozatot, amely elrendeli a jogellenes és a közös piaccal összeegyeztethetetlen támogatásoknak az eredeti kedvezményezettől való visszatéríttetését, az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárás végén hozta meg, úgy tekinthető, hogy a vitatott határozat az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében személyében érinti a fellebbezőt, amennyiben bizonyítja különösen azt, hogy a szóban forgó támogatások nyújtása lényegesen érintette a piaci helyzetét. Viszont pusztán az a tény, hogy a fellebbező az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése értelmében vett érintett személynek tekinthető, nem elegendő a kereset elfogadhatóságának megállapításához.

   Ezenkívül ebben az összefüggésben az a körülmény, hogy a fellebbező keresetet indított a nemzeti bíróságok előtt annak érdekében, hogy egyrészt kötelezzék az állami hatóságokat a szóban forgó támogatások visszatéríttetésére, másrészt pedig, hogy megtérítsék az e támogatások nyújtása révén őt ért kárt, önmagában szintén nem elegendő ahhoz, hogy e rendelkezés értelmében egyénítse őt, mivel potenciálisan bármely személy indíthat ilyen kereseteket.

   (vö. 103–106., 109. pont)