Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62013CJ0619

    A Bíróság ítélete (első tanács), 2017. január 26.
    Mamoli Robinetteria SpA kontra Európai Bizottság.
    Fellebbezés – Kartellek – A fürdőszobai szerelvények és felszerelések belga, német, francia, olasz, holland és osztrák piaca – Eladási árak összehangolása és érzékeny kereskedelmi információk cseréje – Engedékenységi program – 1/2003/EK rendelet – A 23. cikk (2) bekezdése – A forgalom 10%‑ának megfelelő felső határ – Korlátlan felülvizsgálati jogkör gyakorlása.
    C-619/13. P. sz. ügy.

    Court reports – general

    C‑619/13. P. sz. ügy

    Mamoli Robinetteria SpA

    kontra

    Európai Bizottság

    „Fellebbezés – Kartellek – A fürdőszobai szerelvények és felszerelések belga, német, francia, olasz, holland és osztrák piaca – Eladási árak összehangolása és érzékeny kereskedelmi információk cseréje – Engedékenységi program – 1/2003/EK rendelet – A 23. cikk (2) bekezdése – A forgalom 10%‑ának megfelelő felső határ – Korlátlan felülvizsgálati jogkör gyakorlása”

    Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2017. január 26.

    1. Bírósági eljárás–Új jogalapoknak az eljárás folyamán történő előterjesztése–Feltételek–Az eljárás során felmerült tényezőkre alapított jogalap–Hiány–Előterjesztett jogalap kiterjesztése–Kiterjesztés hiánya–Elfogadhatatlanság

      (A Törvényszék eljárási szabályzata (1991), 44. cikk, 1. §, c) pont és 48. cikk, 2. §)

    2. Fellebbezés–Jogalapok–Mellékes ténybeli megállapítással szemben felhozott jogalap–Hatástalan jogalap–Elutasítás

      (EUMSZ 256. cikk, (1) bekezdés; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés)

    3. Fellebbezés–Jogalapok–A hivatkozott téves jogalkalmazás meghatározásának hiánya–Ki nem fejtett jogalap–Elfogadhatatlanság

      (EUMSZ 256. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés; a Bíróság eljárási szabályzata, 168. cikk, (1) bekezdés, d) pont)

    4. Fellebbezés–Jogalapok–A Törvényszék előtt felhozott jogalapok és érvek egyszerű megismétlése–A hivatkozott téves jogalkalmazás meghatározásának hiánya–Elfogadhatatlanság

      (EUMSZ 256. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés; a Bíróság eljárási szabályzata, 169. cikk, (2) bekezdés)

    5. Verseny–Uniós szabályok–Az együttműködésről, illetve a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló bizottsági közlemények–Érvényesség

      (EUMSZ 101. cikk; 17. tanácsi rendelet, 15. cikk, (2) bekezdés; 2002/C 45/03 bizottsági közlemény)

    6. Fellebbezés–Jogalapok–A tények téves értékelése–Elfogadhatatlanság–A bizonyítékok értékelésének a Bíróság általi felülvizsgálata–Kizártság, kivéve az elferdítés esetét–Az indokolási kötelezettség tiszteletben tartásának Bíróság általi felülvizsgálata–Bennfoglaltság

      (EUMSZ 256. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés)

    7. Fellebbezés–Jogalapok–Az indokolás elégtelensége–A Törvényszék hallgatólagos indokolása–Megengedhetőség–Feltételek

      (EUMSZ 256. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés; a Bíróság alapokmánya, 36. cikk és 53. cikk, első bekezdés)

    8. Verseny–Bírságok–Összeg–Meghatározás–Maximális összeg–A maximális összegnek az ugyanazon jogsértésben részt vevő valamennyi szankcionált vállalkozással szembeni kiszabása–Az arányosság elvének és az egyenlő bánásmód elvének megsértése–Hiány

      (1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) és (3) bekezdés)

    9. Verseny–Bírságok–Összeg–Meghatározás–Szempontok–A jogsértés súlya–Mérlegelési tényezők

      (EUMSZ 101. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (3) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 22. és 25. pont)

    10. Verseny–Bírságok–Összeg–Meghatározás–Bírósági felülvizsgálat–Az uniós bíróság korlátlan felülvizsgálati jogköre–Terjedelem–Korlát–Az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása–Az érintett vállalkozások különbségeinek és sajátos körülményeinek figyelembevétele

      (EUMSZ 101. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 20. és 21. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (3) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 13., 19–22., 25., 28. és 29. pont)

    11. Fellebbezés–Jogalapok–Az ítélet uniós jogot sértő indokolása–Egyéb jogi indokok alapján megalapozott rendelkező rész–Elutasítás

      (EUMSZ 256. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés)

    12. Bírósági eljárás–Bizonyítási eszközök–Tanúkihallgatás–A Törvényszék mérlegelési jogköre

    1.  Lásd a határozat szövegét.

      (vö. 30–35. pont)

    2.  Lásd a határozat szövegét.

      (vö. 37., 38. pont)

    3.  Lásd a határozat szövegét.

      (vö. 42., 50. pont)

    4.  Lásd a határozat szövegét.

      (vö. 43., 44., 62. pont)

    5.  Lásd a határozat szövegét.

      (vö. 51–55. pont)

    6.  Lásd a határozat szövegét.

      (vö. 63–65., 113. pont)

    7.  Lásd a határozat szövegét.

      (vö. 66–69. pont)

    8.  Az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerinti, a forgalom 10%‑ában meghatározott felső határ célja az, hogy elkerülje olyan bírságok kiszabását, amelyeknél előre látható, hogy azokat a vállalkozások – a teljes forgalmuk által hozzávetőlegesen és nem tökéletesen meghatározott méretük miatt – nem képesek megfizetni. Olyan felső határról van tehát szó, amely valamennyi vállalkozás esetén egyformán alkalmazandó, és amelyet az egyes vállalkozások mérete alapján alakítottak ki, és amelynek az a célja, hogy elkerülje a túl nagy méretű és aránytalan bírságokat. Ennek a felső határnak tehát – a jogsértés súlyának és időtartamának szempontjával ellentétben – különálló és független célja van.

      Ebből következik, hogy az ugyanazon jogsértésben részt vevő valamennyi szankcionált vállalkozás esetében a forgalmuk 10%‑ában meghatározott bírság megállapítása, mivel az csupán az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében előírt felső határ alkalmazásából következik, nem minősülhet az arányosság elve és az egyenlő bánásmód elve megsértésének.

      (vö. 83–85. pont)

    9.  Jóllehet az EUMSZ 101. cikk megsértése súlyosságának értékeléséhez, majd pedig a kiszabandó bírság összegének meghatározásához figyelembe lehet venni többek között e jogsértés földrajzi kiterjedését és az általa érintett termékek mennyiségét, önmagában az a körülmény, hogy valamely jogsértés földrajzi kiterjedése tágabb egy másikénál, és hogy valamely jogsértés több terméket érint egy másiknál, nem vonhatja szükségszerűen maga után azt, hogy összességében tekintve – és különösen jellegére figyelemmel – az előbbi jogsértést súlyosabbnak kell minősíteni, mint a másodikat, ami az ily módon a „jogsértés súlyosságára” és a „kiegészítő összegre” vonatkozó, a második jogsértést szankcionáló bírság kiszámítása tekintetében alkalmazottaknál magasabb együttható meghatározását igazolná.

      (vö. 101. pont)

    10.  Az egyenlő bánásmód elvét a Törvényszéknek nemcsak a Bizottság bírságokat kiszabó határozata jogszerűségének felülvizsgálata keretében, hanem korlátlan felülvizsgálati jogkörének gyakorlása keretében is tiszteletben kell tartania. Az ilyen jogkör gyakorlása ugyanis nem okozhat a velük szemben kiszabott bírságok összegének meghatározásakor hátrányos megkülönböztetést azok között a vállalkozások között, amelyek részt vettek az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésével ellentétes megállapodásban vagy összehangolt magatartásban.

      Ezen elv értelmében valamely jogsértés súlyosságának értékeléséhez az ugyanabban a kartellben részt vevő vállalkozások közötti különbségeket – különösen részvételük földrajzi kiterjedésére tekintettel – nem szükségszerűen a „jogsértés súlyosságára” és a „kiegészítő összegre” vonatkozó együttható meghatározásakor kell figyelembe venni, hanem arra a bírság kiszámításának valamely másik szakaszában – például az alapösszegnek az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló iránymutatás 28. és 29. pontja szerinti enyhítő és súlyosító körülmények alapján történő kiigazításakor – is sor kerülhet. Ilyen különbségek az eladások – bírság alapösszegének kiszámításához figyelembe vett – értékén keresztül is megjelenhetnek, amennyiben az egyes részt vevő vállalkozások tekintetében ez az érték tükrözi e vállalkozások szóban forgó jogsértésben való részvételének jelentőségét, a 2006. évi iránymutatás 13. pontjának megfelelően, amely lehetővé teszi, hogy a bírságok kiszámításának kiindulópontjaként olyan összeget vegyenek figyelembe, amely tükrözi a jogsértés gazdasági jelentőségét és a vállalkozás jogsértésben betöltött szerepének súlyát.

      (vö. 103–105. pont)

    11.  Lásd a határozat szövegét.

      (vö. 107., 108. pont)

    12.  Lásd a határozat szövegét.

      (vö. 117–120. pont)

    Top