C‑607/13. sz. ügy

Ministero dell’Economia e delle Finanze és társai

kontra

Francesco Cimmino és társai

(a Corte suprema di cassazione [Olaszország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Mezőgazdaság — Közös piacszervezés — Banán — 2362/98/EK rendelet — 7., 11. és 21. cikk — Vámkontingensek — AKCS‑országokból származó banán — Új piaci szereplő — Behozatali engedélyek — Bizonyos behozatali engedélyekből fakadó jogok átruházhatatlan jellege — Visszaélésszerű magatartás — 2988/95/EK rendelet — 4. cikk, (3) bekezdés”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2015. július 9.

1. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – A Bíróság hatásköre – Korlátok – A nemzeti bíróság hatásköre – A jogvita tényállásának megállapítása és értékelése – Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés szükségessége és a feltett kérdések relevanciája – A nemzeti bíróság általi értékelés – Nyilvánvalóan nem releváns kérdések, valamint hasznos választ kizáró szövegösszefüggésben feltett, hipotetikus kérdések – Az alapügy tárgyával össze nem függő kérdések

   (EUMSZ 267. cikk)

2. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – A Bíróság hatásköre – Korlátok – A kérdés tárgyának meghatározása

   (EUMSZ 267. cikk)

3. Mezőgazdaság – Közös piacszervezés – Banán – Behozatali rendszer – Vámkontingens – Megosztás – Új piaci szereplő – Fogalom – A regisztráció feltételei

   (404/93 tanácsi rendelet, 18. cikk, (1) és (2) bekezdés; az 1632/2000 rendelettel módosított 2362/98 bizottsági rendelet, (8) preambulumbekezdés és 7. cikk, a) pont, valamint 11. cikk)

4. Európai uniós jog – Uniós rendelkezésből eredő jog visszaélésszerű gyakorlása – Visszaélésszerű magatartásnak minősülő ügyletek – Figyelembe veendő elemek – A nemzeti bíróságra háruló ellenőrzés

5. Mezőgazdaság – Közös piacszervezés – Banán – Behozatali rendszer – Vámkontingens – Megosztás – Az Unión kívül az új piaci szereplő által valamely más új piaci szereplő útján hagyományos szereplőtől megvásárolt áru behozatala, amit az árunak ugyanezen közvetítő útján az említett hagyományos piaci szereplő részére való újbóli eladása követ – Visszaélésszerű magatartásnak való minősítés – Feltételek – A nemzeti bíróság általi ellenőrzés

   (az 1632/2000 rendelettel módosított 2362/98 bizottsági rendelet, 3. cikk és 21. cikk, (2) bekezdés)

6. Az Európai Unió saját forrásai – Az Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló rendelet – Szabálytalanság – Fogalom – A banán behozatalához tarifális preferenciával jogosulatlanul rendelkező gazdasági szereplő – Bennfoglaltság – Következmények

   (2988/95 tanácsi rendelet, 4. cikk, (3) bekezdés)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 32., 35. pont)

2.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 37., 38. pont)

3.  A 1632/2000 rendelettel módosított, a 404/93 rendeletnek a Közösségbe irányuló banánbehozatal szabályainak tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2362/98 rendelet 7. cikkének a) pontját – e rendelet 11. cikkével összefüggésben – úgy kell értelmezni, hogy a kereskedelmi tevékenység importőrként függetlenül és saját számlájára való folytatására vonatkozó feltételnek a gazdasági szereplő nemcsak az e rendelkezés szerinti „új” piaci szereplőként való regisztrációjához köteles eleget tenni, hanem ahhoz is, hogy a gazdasági szereplő – a 1257/1999 rendelettel módosított, a banánpiac közös szervezéséről szóló 404/93 rendeletben előírt vámkontingensek keretében történő banánbehozatal érdekében – ezt a minőségét megtarthassa.

   A vámkontingenseknek a hagyományos és az új piaci szereplők közötti felosztása ugyanis azzal jár, hogy valódi új piaci szereplők lépnek a piacra, és ebből következően teljes körűen gyakorolják a gazdasági tevékenységüket. Ebben a tekintetben – amint az a 2362/98 rendelet (8) preambulumbekezdéséből kitűnik –, a vámkontingensek kezelése keretében az új piaci szereplők számára rögzített jogosultsági feltételek célja az egyszerű fiktív közvetítők regisztrációjának elkerülése, és ezáltal a spekulációs és mesterséges gyakorlatok elleni küzdelem. Ennélfogva az új piaci szereplők kereskedelmi tevékenységének önállóságával kapcsolatos – a 2362/98 rendelet 7. cikkének a) pontjában foglalt – feltétel célja annak megakadályozása, hogy a vámkontingensek egy részéből már részesülő hagyományos piaci szereplők valamely más piaci szereplő útján kisajátíthassák a vámkontingenseknek az új piaci szereplők számára fenntartott részét. Ebből következően ezt a feltételt úgy kell értelmezni, hogy az az új piaci szereplők által a vámkontingensek keretében végzett banánbehozatali tevékenységre is vonatkozik.

   (vö. 49–51. pont, 54. pont, a rendelkező rész 1. pontja)

4.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 60., 61. pont)

5.  A 1632/2000 rendelettel módosított, a 404/93 rendeletnek a Közösségbe irányuló banánbehozatal szabályainak tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2362/98 rendelet 21. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétesek az olyan ügyletek, amelyekkel valamely új piaci szereplő, valamely más, újként regisztrált piaci szereplő útján az Unióba való behozatal előtt megvesz valamely árut egy hagyományos piaci szereplőtől, majd azt az Unióba való behozatal után ugyanezen közvetítő útján újból eladja ennek a hagyományos piaci szereplőnek, amennyiben ezek az ügyletek visszaélésszerű magatartásnak minősülnek, amit a nemzeti bíróságnak kell eldöntenie.

   Ami ezen ügyletek indítékát illeti, a visszaélésszerű magatartás bizonyítása érdekében meg kell állapítani, hogy az említett ügyleteknek az az alapvető célja, hogy az érintett hagyományos piaci szereplő számára lehetővé tegyék, hogy – a vámkontingenseknek az új piaci szereplők számára fenntartott része keretében – preferenciális vámtarifával hozhassa be a saját banánját. Ebben a tekintetben ahhoz, hogy az ilyen ügyleteket úgy lehessen tekinteni, hogy azoknak az az elsődleges célja, hogy az uniós vevő valamely jogtalan előnyhöz jusson, az szükséges, hogy az importőrök szándéka arra irányuljon, hogy az említett vevőre ilyen előnyt ruházzanak, és hogy az ügyleteknek ezen importőrök szempontjából ne legyen semmilyen gazdasági és kereskedelmi igazolása. Még ha ezeket az ügyleteket a vevő azon szándéka is motiválja, hogy preferenciális vámtarifában részesüljön, és még ha az érintett importőrök ennek tudatában is vannak, nem lehet eleve úgy tekinteni, hogy az utóbbiak számára az ügyleteknek egyáltalán nincs gazdasági vagy kereskedelmi igazolása. Nem zárható ki azonban, hogy bizonyos körülmények között az ilyen ügyleteket elsődlegesen annak érdekében alakították ki mesterségesen, hogy a preferenciális vámtarifában részesüljenek.

   Ebben a tekintetben az említett ügyletek mesterséges jellegét különösen olyan valószínűsítő körülmények fennállására figyelemmel lehet értékelni, amelyek arra utalnak, hogy az alapügybeli új piaci szereplők az említett ügyletekben – a 2362/98 rendelet 3. cikkének értelmében véve – pusztán fiktív közvetítői szerepet játszottak valamely hagyományos piaci szereplő érdekében. A nemzeti bíróság ennek érdekében figyelembe veheti az ezen ügyletekben részt vevő gazdasági szereplők közötti összes jogi, gazdasági és/vagy személyes kapcsolatot, és figyelembe veheti többek között azt a tényt, hogy az behozatali engedélyekkel rendelkező új piaci szereplő a szóban forgó ügyletek keretében semmilyen kereskedelmi kockázatot nem vállalt – hiszen a kockázatot valójában az unióbeli vevő viselte, aki egyidejűleg hagyományos piaci szereplő is –, vagy azt a tényt, hogy az érintett áru eladási vagy viszonteladási árára tekintettel az új piaci szereplők haszonkulcsa jelentéktelennek bizonyult. Ezenkívül az ügyletek mesterséges jellege abból is kitűnhet, hogy ezekben az ügyletekben rendszeresen részt vett egy új piaci szereplőként regisztrált közvetítő társaság, amennyiben bebizonyosodik, hogy e részvétel egyedüli célja valamely hagyományos piaci szereplő és az új piaci szereplők közötti kapcsolatoknak a 2362/98 rendelet 21. cikke (2) bekezdése alkalmazásának elkerülése érdekében történő leplezése volt.

   (vö. 64–67., 69., 70., a rendelkező rész 2. pontja)

6.  Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 2988/95 rendelet 4. cikke (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a visszaélésszerű magatartás megállapításából az következik, hogy az a gazdasági szereplő, amely mesterségesen hozza magát olyan helyzetbe, amely lehetővé teszi számára, hogy a banánbehozatal tekintetében jogtalanul preferenciális vámtarifában részesüljön, köteles az érintett termékek után megfizetni a vámot – adott esetben a nemzeti jogban szabályozott közigazgatási, polgári jogi vagy büntetőjogi szankciók sérelme nélkül.

   (vö. 76. pont, a rendelkező rész 3. pontja)