C‑530/13. sz. ügy

Leopold Schmitzer

kontra

Bundesministerin für Inneres

(a Verwaltungsgerichtshof [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Szociálpolitika — 2000/78/EK irányelv — A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód — A 2. cikk (1) bekezdése és (2) bekezdésének a) pontja — A 6. cikk (1) bekezdése — Életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés — Nemzeti szabályozás, amely a 18. életév betöltése előtt teljesített képzési és szolgálati időknek a díjazás meghatározása céljából történő figyelembevételét a várakozási idők meghosszabbításához köti — Igazolás — A kitűzött cél elérésére való alkalmasság — A várakozási idő meghosszabbítása vitatásának lehetősége”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (nagytanács), 2014. november 11.

1. Szociálpolitika – A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód – 2000/78 irányelv – Az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma – Nemzeti szabályozás, amely a 18. életév betöltése előtt teljesített képzési és szolgálati időknek a díjazás meghatározása céljából történő figyelembevételét a várakozási idők meghosszabbításához köti – Hátrányos megkülönböztetést tartalmazó szabályozás – Jogszerű célok követésére alapított igazolás – A szerzett jogok és a bizalomvédelem tiszteletben tartása – Arányosság – Hiány

   (2000/78 tanácsi irányelv, 2. cikk, (1) bekezdés, 2. cikk, és 6. cikk, (1) bekezdés)

2. Szociálpolitika – A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód – 2000/78 irányelv – Az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma – Nemzeti szabályozás, amely a 18. életév betöltése előtt teljesített képzési és szolgálati időknek a díjazás meghatározása céljából történő figyelembevételét a várakozási idők meghosszabbításához köti – A hátrányosan megkülönböztető hatások vitatásához való jog

   (2000/78 tanácsi irányelv, 2. cikk, 9. cikk és 16. cikk)

1.  A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78 irányelv 2. cikkének (1) bekezdését, 2. cikke (2) bekezdésének a) pontját és 6. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés megszüntetése céljából figyelembe veszi a 18. életév betöltését megelőző képzési és szolgálati időket, ám ezzel egy időben kizárólag az ilyen hátrányos megkülönböztetést elszenvedő köztisztviselők tekintetében az egyes foglalkoztatási csoportok első fizetési fokozatából a második fizetési fokozatába lépéshez szükséges időtartam három évvel való meghosszabbítását írja elő.

   Mivel ugyanis az első fizetési fokozatból a másodikba lépéshez előírt időszak három évvel való meghosszabbítása kizárólag a 18. életévük betöltése előtt szolgálati időt teljesítő köztisztviselők tekintetében alkalmazandó, az ilyen szabályozás a 2000/78 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében vett, közvetlenül az életkoron alapuló eltérő bánásmódot tartalmaz.

   Ezen eltérő bánásmód nem igazolható önmagukban a költségvetési egyensúlyra vagy az igazgatásgazdaságosságra irányuló célokkal. A költségvetési megfontolások ugyan alapul szolgálhatnak a tagállam szociálpolitikai döntéseihez, és hatással lehetnek az elfogadni kívánt rendelkezések jellegére vagy hatályára, e megfontolások azonban önmagukban nem minősülhetnek a 2000/78 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése értelmében vett jogszerű célnak.

   A korábbi rendszer által kedvező helyzetbe hozott köztisztviselők szerzett jogainak és a díjazás tekintetében fennálló jogos bizalmuknak a védelme viszont olyan jogszerű, foglalkoztatáspolitikai és munkaerő‑piaci céloknak tekinthetők, amelyek egy átmeneti időszak folyamán igazolhatják a korábbi díjazások, következésképpen pedig az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést megvalósító rendszer fenntartását. Az ilyen szabályozás lehetővé teszi e célok elérését, mivel a korábbi rendszer által kedvező helyzetbe hozott köztisztviselőket nem érinti a várakozási idő visszaható hatályú meghosszabbítása.

   Az említett célok mindazonáltal nem igazolhatnak olyan intézkedést, amely véglegesen, még ha csupán bizonyos személyek tekintetében is, fenntartja azt az életkoron alapuló eltérő bánásmódot, amelynek felszámolására a hátrányos megkülönböztetést megvalósító rendszer reformja, amelybe ezen intézkedés illeszkedik, irányul. Egy ilyen intézkedés, noha alkalmas a korábbi rendszer által kedvező helyzetbe hozott köztisztviselők szerzett jogai és jogos bizalma védelmének a biztosítására, nem alkalmas hátrányos megkülönböztetéstől mentes rendszer létrehozására az említett korábbi rendszer által hátrányos helyzetbe hozott köztisztviselők tekintetében.

   (vö. 35., 41–45. pont és a rendelkező rész 1 pontja)

2.  A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78 irányelv 9. és 16. cikkét akként kell értelmezni, hogy az olyan köztisztviselőnek, aki az előmenetele számítása szempontjából tekintetbe veendő referencia‑időpont meghatározásának módja következtében életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést szenvedett, lehetőséggel kell rendelkeznie arra, hogy ezen irányelv 2. cikkére hivatkozzon a várakozási idő meghosszabbítása hátrányosan megkülönböztető hatásainak vitatása céljából, még akkor is, ha kérelmére ezen időpontot felülvizsgálták.

   Ha ugyanis egy, a korábbi rendszer által hátrányos helyzetbe hozott köztisztviselő nem vitathatná a várakozási idők meghosszabbításának hátrányosan megkülönböztető hatásait azon tény folytán, hogy ezen újabb megkülönböztetés kizárólag abból a körülményből ered, hogy kérte – mégpedig eredményesen – a referencia‑időpontjának felülvizsgálatát, miközben a korábbi rendszer által kedvező helyzetbe hozott köztisztviselők lemondtak arról, hogy erre vonatkozó kérelmet nyújtsanak be, nem állna módjában az egyenlő bánásmód 2000/78 irányelv által biztosított elvéből eredő valamennyi jogának érvényesítése, ami ellentétes lenne ezen irányelv 9. és 16. cikkével.

   (vö. 47., 50., 51. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

C‑530/13. sz. ügy

Leopold Schmitzer

kontra

Bundesministerin für Inneres

(a Verwaltungsgerichtshof [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Szociálpolitika — 2000/78/EK irányelv — A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód — A 2. cikk (1) bekezdése és (2) bekezdésének a) pontja — A 6. cikk (1) bekezdése — Életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés — Nemzeti szabályozás, amely a 18. életév betöltése előtt teljesített képzési és szolgálati időknek a díjazás meghatározása céljából történő figyelembevételét a várakozási idők meghosszabbításához köti — Igazolás — A kitűzött cél elérésére való alkalmasság — A várakozási idő meghosszabbítása vitatásának lehetősége”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (nagytanács), 2014. november 11.

1. Szociálpolitika — A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód — 2000/78 irányelv — Az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma — Nemzeti szabályozás, amely a 18. életév betöltése előtt teljesített képzési és szolgálati időknek a díjazás meghatározása céljából történő figyelembevételét a várakozási idők meghosszabbításához köti — Hátrányos megkülönböztetést tartalmazó szabályozás — Jogszerű célok követésére alapított igazolás — A szerzett jogok és a bizalomvédelem tiszteletben tartása — Arányosság — Hiány

   (2000/78 tanácsi irányelv, 2. cikk, (1) bekezdés, 2. cikk, és 6. cikk, (1) bekezdés)

2. Szociálpolitika — A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód — 2000/78 irányelv — Az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma — Nemzeti szabályozás, amely a 18. életév betöltése előtt teljesített képzési és szolgálati időknek a díjazás meghatározása céljából történő figyelembevételét a várakozási idők meghosszabbításához köti — A hátrányosan megkülönböztető hatások vitatásához való jog

   (2000/78 tanácsi irányelv, 2. cikk, 9. cikk és 16. cikk)

1.  A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78 irányelv 2. cikkének (1) bekezdését, 2. cikke (2) bekezdésének a) pontját és 6. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés megszüntetése céljából figyelembe veszi a 18. életév betöltését megelőző képzési és szolgálati időket, ám ezzel egy időben kizárólag az ilyen hátrányos megkülönböztetést elszenvedő köztisztviselők tekintetében az egyes foglalkoztatási csoportok első fizetési fokozatából a második fizetési fokozatába lépéshez szükséges időtartam három évvel való meghosszabbítását írja elő.

   Mivel ugyanis az első fizetési fokozatból a másodikba lépéshez előírt időszak három évvel való meghosszabbítása kizárólag a 18. életévük betöltése előtt szolgálati időt teljesítő köztisztviselők tekintetében alkalmazandó, az ilyen szabályozás a 2000/78 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében vett, közvetlenül az életkoron alapuló eltérő bánásmódot tartalmaz.

   Ezen eltérő bánásmód nem igazolható önmagukban a költségvetési egyensúlyra vagy az igazgatásgazdaságosságra irányuló célokkal. A költségvetési megfontolások ugyan alapul szolgálhatnak a tagállam szociálpolitikai döntéseihez, és hatással lehetnek az elfogadni kívánt rendelkezések jellegére vagy hatályára, e megfontolások azonban önmagukban nem minősülhetnek a 2000/78 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése értelmében vett jogszerű célnak.

   A korábbi rendszer által kedvező helyzetbe hozott köztisztviselők szerzett jogainak és a díjazás tekintetében fennálló jogos bizalmuknak a védelme viszont olyan jogszerű, foglalkoztatáspolitikai és munkaerő‑piaci céloknak tekinthetők, amelyek egy átmeneti időszak folyamán igazolhatják a korábbi díjazások, következésképpen pedig az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést megvalósító rendszer fenntartását. Az ilyen szabályozás lehetővé teszi e célok elérését, mivel a korábbi rendszer által kedvező helyzetbe hozott köztisztviselőket nem érinti a várakozási idő visszaható hatályú meghosszabbítása.

   Az említett célok mindazonáltal nem igazolhatnak olyan intézkedést, amely véglegesen, még ha csupán bizonyos személyek tekintetében is, fenntartja azt az életkoron alapuló eltérő bánásmódot, amelynek felszámolására a hátrányos megkülönböztetést megvalósító rendszer reformja, amelybe ezen intézkedés illeszkedik, irányul. Egy ilyen intézkedés, noha alkalmas a korábbi rendszer által kedvező helyzetbe hozott köztisztviselők szerzett jogai és jogos bizalma védelmének a biztosítására, nem alkalmas hátrányos megkülönböztetéstől mentes rendszer létrehozására az említett korábbi rendszer által hátrányos helyzetbe hozott köztisztviselők tekintetében.

   (vö. 35., 41–45. pont és a rendelkező rész 1 pontja)

2.  A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78 irányelv 9. és 16. cikkét akként kell értelmezni, hogy az olyan köztisztviselőnek, aki az előmenetele számítása szempontjából tekintetbe veendő referencia‑időpont meghatározásának módja következtében életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést szenvedett, lehetőséggel kell rendelkeznie arra, hogy ezen irányelv 2. cikkére hivatkozzon a várakozási idő meghosszabbítása hátrányosan megkülönböztető hatásainak vitatása céljából, még akkor is, ha kérelmére ezen időpontot felülvizsgálták.

   Ha ugyanis egy, a korábbi rendszer által hátrányos helyzetbe hozott köztisztviselő nem vitathatná a várakozási idők meghosszabbításának hátrányosan megkülönböztető hatásait azon tény folytán, hogy ezen újabb megkülönböztetés kizárólag abból a körülményből ered, hogy kérte – mégpedig eredményesen – a referencia‑időpontjának felülvizsgálatát, miközben a korábbi rendszer által kedvező helyzetbe hozott köztisztviselők lemondtak arról, hogy erre vonatkozó kérelmet nyújtsanak be, nem állna módjában az egyenlő bánásmód 2000/78 irányelv által biztosított elvéből eredő valamennyi jogának érvényesítése, ami ellentétes lenne ezen irányelv 9. és 16. cikkével.

   (vö. 47., 50., 51. pont és a rendelkező rész 2. pontja)