C‑293/13. P. és C‑294/13. P. sz. egyesített ügyek

Fresh Del Monte Produce Inc.

kontra

Európai Bizottság

és

Európai Bizottság

kontra

Fresh Del Monte Produce Inc.

„Fellebbezés — Verseny — Kartellek — Európai banánpiac — A referenciaárak rögzítésének egyeztetése — Két társaság közötti »gazdasági egység« fogalma — A »meghatározó befolyás« fogalma — Az egyik társaság magatartása másik társaságnak való betudhatósága — Bizonyítékok elferdítése — Bizonyítási teher — Az in dubio pro reo elve — Az »egységes és folyamatos jogsértés« fogalma — Az »összehangolt magatartás« fogalma — A »cél általi jogsértés« fogalma — A kartell tagjait képező vállalkozások — A Bizottság számára történő információközlés — Jogi kötelezettség — Terjedelem — Az önvádra kötelezés tilalma — Beavatkozó az elsőfokú eljárásban — Csatlakozó fellebbezés — Elfogadhatóság”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (második tanács), 2015. június 24.

1. Fellebbezés — Az eljáráshoz fűződő érdek — Feltétel — Arra alkalmas fellebbezés, hogy az azt benyújtó félnek előnyöket biztosítson — Hiány

   (EUMSZ 256. cikk; a Bíróság alapokmánya, 56. cikk, második bekezdés)

2. Fellebbezés — A beavatkozó válaszbeadványa — Az eljáráshoz fűződő érdek — Annak valamely felet fenyegető veszélye, hogy az őt pénzbírság fizetésére egyetemlegesen kötelező határozat következményeit egyedül kell viselnie

   (A Bíróság eljárási szabályzata, 172. cikk)

3. Verseny — Uniós szabályok — Jogsértések — Betudhatóság — Anyavállalat és leányvállalatok — Gazdasági egység — Értékelési szempontok — Az anyavállalattal fennálló gazdasági, szervezeti és jogi kapcsolatokon alapuló valószínűsítő körülmények csoportjából a leányvállalat magatartására gyakorolt meghatározó befolyás tényére nézve levont következtetés

   (EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)

4. Verseny — Uniós szabályok — Jogsértések — Betudhatóság — Anyavállalat és leányvállalatok — Gazdasági egység — Két olyan anyavállalat közös irányítása alatt álló leányvállalat, amelyek közül az egyik a másiknak szintén anyavállalata — Hatás hiánya

   (EK 81. cikk, (1) bekezdés)

5. Kartellek — Tilalom — Jogsértések — Egységes jogsértést megvalósító megállapodások és összehangolt magatartások — A jogsértés egészéért való felelősség egyetlen vállalkozásnak való betudása — Feltételek

   (EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)

6. Verseny — Bírságok — Összeg — Meghatározás — Szempontok — A bírság csökkentése az eljárás alá vont vállalkozás együttműködése miatt — Feltételek

   (1/2003 tanácsi rendelet, 18. cikk, (2) bekezdés, és 23. cikk, (2) bekezdés; 2002/C 45/03 bizottsági közlemény)

7. Verseny — Közigazgatási eljárás — A védelemhez való jog tiszteletben tartása — Vállalkozásnak címzett információkérés — Jogsértés elismerésével járó válaszadás megtagadásához való jog

   (1/2003 tanácsi rendelet, 18. cikk, (2) bekezdés)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 46., 47. pont)

2.  A fellebbezési eljárásban valamely félnek érdeke fűződik válaszbeadvány benyújtásához, amennyiben – mivel nem támadta meg megfelelő időben a versenyjogi szabályok megsértése miatt egy másik vállalkozással egyetemleges felelősségét megállapító bizottsági határozatot, és így az vele szemben jogerőssé vált –, abban az esetben, ha a Bíróság a vele egyetemlegesen felelős másik vállalkozás fellebbezésének helyt adna, és e másik vállalkozás vonatkozásában megsemmisítené e határozatot, egyedül kellene megfizetnie a megállapított bírságot, nem pedig e másik vállalkozással egyetemlegesen.

   (vö. 52., 53., 164–166. pont)

3.  Azon kérdés megvizsgálása érdekében, hogy az anyavállalat meghatározó befolyást gyakorolhat‑e leányvállalatának piaci magatartására, a leányvállalat és anyavállalata közötti gazdasági, szervezeti és jogi kapcsolatokra vonatkozó releváns elemek összességét figyelembe kell venni, és ezáltal tekintettel kell lenni a gazdasági realitásokra. a meghatározó befolyás tényleges gyakorlására egybevágó valószínűsítő körülmények csoportjából is lehet következtetni, még abban az esetben is, ha külön‑külön e körülmények egyike sem elegendő az ilyen befolyás fennállásának bizonyításához.

   Ilyen valószínűsítő körülmények csoportja áll fenn akkor, ha az anyavállalat a jogain túl kérésre rendszeresen információkat kap az érintett piac helyzetéről, ha konkrét utasításokat ad a leányvállalatnak arra vonatkozóan, hogy milyen magatartást kell tanúsítania e piacon, ha ezen utasításokat a leányvállalattal szemben rendelkezésére álló jelentős nyomásgyakorlási eszközre alapozott fenyegetés kíséri, és ha a leányvállalat a megszüntetésétől tartva igyekszik az anyavállalat elvárásainak megfelelni.

   (vö. 75–77., 98., 99. pont)

4.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 78. pont)

5.  Lehetséges, hogy valamely vállalkozás közvetlenül részt vett azuniós versenyjogi szabályok egységes és folyamatos megsértését képező versenyellenes magatartások összességében, amely esetben a Bizottság jogosult megállapítani az összes magatartásért, és ennélfogva az e jogsértés egészéért fennálló felelősségét. Az is megtörténhet, hogy valamely vállalkozás csupán az egységes és folyamatos jogsértést képező versenyellenes magatartások egy részében vett közvetlenül részt, ám tudomása volt a kartell többi résztvevője által azonos célok elérése végett tervezett vagy ténylegesen megvalósított többi jogsértő magatartásról, illetve e magatartásokat ésszerűen előre láthatta, és kész volt azok kockázatát elfogadni. Ilyen esetben a Bizottság jogosult arra, hogy az ilyen jogsértést képező versenyellenes magatartások összességéért és következésképpen a jogsértés egészéért fennálló felelősséget is betudja e vállalkozásnak.

   Amennyiben viszont a vállalkozás közvetlenül részt vett egy vagy több, egységes és folyamatos jogsértést képező versenyellenes magatartásban, ám nem bizonyított, hogy saját magatartásával hozzá kívánt volna járulni a kartell többi résztvevője által követett közös célokhoz, és hogy tudomása lett volna az e résztvevők által azonos célok elérése végett tervezett vagy ténylegesen megvalósított többi jogsértő magatartásról, illetve hogy e magatartásokat ésszerűen előre láthatta, és kész volt azok kockázatát elfogadni, a Bizottság csak arra jogosult, hogy az olyan magatartásokért fennálló felelősségét tudja be e vállalkozásnak, amelyekben közvetlenül részt vett, valamint az olyan, a többi résztvevő által az övével azonos célok elérése végett tervezett vagy ténylegesen megvalósított magatartásokért, amelyekkel kapcsolatban bizonyított, hogy azokról tudomása volt, vagy azokat ésszerűen előre láthatta, és kész volt azok kockázatát elfogadni.

   (vö. 156–160. pont)

6.  Csak akkor indokolt a bírságnak a kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló közlemény szerinti csökkentése, ha a vállalkozás kérés nélkül látja el a Bizottságot információkkal. Az érintett vállalkozás magatartásának ugyanis nem csupán elő kell segítenie a Bizottságnak a jogsértés fennállásának megállapítására irányuló feladatát, hanem a valódi együttműködés szellemiségéről is kell tanúskodnia.

   (vö. 184. pont)

7.  Az önvádra kötelezés tilalmát nem érintik az 1/2003 rendelet 18. cikkének (2) bekezdésére alapított információkérések. Az ilyen alapon kért információ előírt határidőn belüli benyújtásának elmulasztása ugyanis nem vezethet az 1/2003 rendelet 23. cikke, illetve 24. cikke alapján alkalmazott bírság vagy kényszerítő bírság kiszabásához. Az egyszerű információkérés így különbözik az 1/2003 rendelet 18. cikkének (3) bekezdése alapján hozott alakszerű határozattól, amely vonatkozásában e rendelet a válaszadás elmulasztása esetére pénzbeli szankciók kiszabását írja elő.

   (vö. 195., 196. pont)

C‑293/13. P. és C‑294/13. P. sz. egyesített ügyek

Fresh Del Monte Produce Inc.

kontra

Európai Bizottság

és

Európai Bizottság

kontra

Fresh Del Monte Produce Inc.

„Fellebbezés — Verseny — Kartellek — Európai banánpiac — A referenciaárak rögzítésének egyeztetése — Két társaság közötti »gazdasági egység« fogalma — A »meghatározó befolyás« fogalma — Az egyik társaság magatartása másik társaságnak való betudhatósága — Bizonyítékok elferdítése — Bizonyítási teher — Az in dubio pro reo elve — Az »egységes és folyamatos jogsértés« fogalma — Az »összehangolt magatartás« fogalma — A »cél általi jogsértés« fogalma — A kartell tagjait képező vállalkozások — A Bizottság számára történő információközlés — Jogi kötelezettség — Terjedelem — Az önvádra kötelezés tilalma — Beavatkozó az elsőfokú eljárásban — Csatlakozó fellebbezés — Elfogadhatóság”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (második tanács), 2015. június 24.

1. Fellebbezés – Az eljáráshoz fűződő érdek – Feltétel – Arra alkalmas fellebbezés, hogy az azt benyújtó félnek előnyöket biztosítson – Hiány

   (EUMSZ 256. cikk; a Bíróság alapokmánya, 56. cikk, második bekezdés)

2. Fellebbezés – A beavatkozó válaszbeadványa – Az eljáráshoz fűződő érdek – Annak valamely felet fenyegető veszélye, hogy az őt pénzbírság fizetésére egyetemlegesen kötelező határozat következményeit egyedül kell viselnie

   (A Bíróság eljárási szabályzata, 172. cikk)

3. Verseny – Uniós szabályok – Jogsértések – Betudhatóság – Anyavállalat és leányvállalatok – Gazdasági egység – Értékelési szempontok – Az anyavállalattal fennálló gazdasági, szervezeti és jogi kapcsolatokon alapuló valószínűsítő körülmények csoportjából a leányvállalat magatartására gyakorolt meghatározó befolyás tényére nézve levont következtetés

   (EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)

4. Verseny – Uniós szabályok – Jogsértések – Betudhatóság – Anyavállalat és leányvállalatok – Gazdasági egység – Két olyan anyavállalat közös irányítása alatt álló leányvállalat, amelyek közül az egyik a másiknak szintén anyavállalata – Hatás hiánya

   (EK 81. cikk, (1) bekezdés)

5. Kartellek – Tilalom – Jogsértések – Egységes jogsértést megvalósító megállapodások és összehangolt magatartások – A jogsértés egészéért való felelősség egyetlen vállalkozásnak való betudása – Feltételek

   (EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)

6. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A bírság csökkentése az eljárás alá vont vállalkozás együttműködése miatt – Feltételek

   (1/2003 tanácsi rendelet, 18. cikk, (2) bekezdés, és 23. cikk, (2) bekezdés; 2002/C 45/03 bizottsági közlemény)

7. Verseny – Közigazgatási eljárás – A védelemhez való jog tiszteletben tartása – Vállalkozásnak címzett információkérés – Jogsértés elismerésével járó válaszadás megtagadásához való jog

   (1/2003 tanácsi rendelet, 18. cikk, (2) bekezdés)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 46., 47. pont)

2.  A fellebbezési eljárásban valamely félnek érdeke fűződik válaszbeadvány benyújtásához, amennyiben – mivel nem támadta meg megfelelő időben a versenyjogi szabályok megsértése miatt egy másik vállalkozással egyetemleges felelősségét megállapító bizottsági határozatot, és így az vele szemben jogerőssé vált –, abban az esetben, ha a Bíróság a vele egyetemlegesen felelős másik vállalkozás fellebbezésének helyt adna, és e másik vállalkozás vonatkozásában megsemmisítené e határozatot, egyedül kellene megfizetnie a megállapított bírságot, nem pedig e másik vállalkozással egyetemlegesen.

   (vö. 52., 53., 164–166. pont)

3.  Azon kérdés megvizsgálása érdekében, hogy az anyavállalat meghatározó befolyást gyakorolhat‑e leányvállalatának piaci magatartására, a leányvállalat és anyavállalata közötti gazdasági, szervezeti és jogi kapcsolatokra vonatkozó releváns elemek összességét figyelembe kell venni, és ezáltal tekintettel kell lenni a gazdasági realitásokra. a meghatározó befolyás tényleges gyakorlására egybevágó valószínűsítő körülmények csoportjából is lehet következtetni, még abban az esetben is, ha külön‑külön e körülmények egyike sem elegendő az ilyen befolyás fennállásának bizonyításához.

   Ilyen valószínűsítő körülmények csoportja áll fenn akkor, ha az anyavállalat a jogain túl kérésre rendszeresen információkat kap az érintett piac helyzetéről, ha konkrét utasításokat ad a leányvállalatnak arra vonatkozóan, hogy milyen magatartást kell tanúsítania e piacon, ha ezen utasításokat a leányvállalattal szemben rendelkezésére álló jelentős nyomásgyakorlási eszközre alapozott fenyegetés kíséri, és ha a leányvállalat a megszüntetésétől tartva igyekszik az anyavállalat elvárásainak megfelelni.

   (vö. 75–77., 98., 99. pont)

4.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 78. pont)

5.  Lehetséges, hogy valamely vállalkozás közvetlenül részt vett azuniós versenyjogi szabályok egységes és folyamatos megsértését képező versenyellenes magatartások összességében, amely esetben a Bizottság jogosult megállapítani az összes magatartásért, és ennélfogva az e jogsértés egészéért fennálló felelősségét. Az is megtörténhet, hogy valamely vállalkozás csupán az egységes és folyamatos jogsértést képező versenyellenes magatartások egy részében vett közvetlenül részt, ám tudomása volt a kartell többi résztvevője által azonos célok elérése végett tervezett vagy ténylegesen megvalósított többi jogsértő magatartásról, illetve e magatartásokat ésszerűen előre láthatta, és kész volt azok kockázatát elfogadni. Ilyen esetben a Bizottság jogosult arra, hogy az ilyen jogsértést képező versenyellenes magatartások összességéért és következésképpen a jogsértés egészéért fennálló felelősséget is betudja e vállalkozásnak.

   Amennyiben viszont a vállalkozás közvetlenül részt vett egy vagy több, egységes és folyamatos jogsértést képező versenyellenes magatartásban, ám nem bizonyított, hogy saját magatartásával hozzá kívánt volna járulni a kartell többi résztvevője által követett közös célokhoz, és hogy tudomása lett volna az e résztvevők által azonos célok elérése végett tervezett vagy ténylegesen megvalósított többi jogsértő magatartásról, illetve hogy e magatartásokat ésszerűen előre láthatta, és kész volt azok kockázatát elfogadni, a Bizottság csak arra jogosult, hogy az olyan magatartásokért fennálló felelősségét tudja be e vállalkozásnak, amelyekben közvetlenül részt vett, valamint az olyan, a többi résztvevő által az övével azonos célok elérése végett tervezett vagy ténylegesen megvalósított magatartásokért, amelyekkel kapcsolatban bizonyított, hogy azokról tudomása volt, vagy azokat ésszerűen előre láthatta, és kész volt azok kockázatát elfogadni.

   (vö. 156–160. pont)

6.  Csak akkor indokolt a bírságnak a kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló közlemény szerinti csökkentése, ha a vállalkozás kérés nélkül látja el a Bizottságot információkkal. Az érintett vállalkozás magatartásának ugyanis nem csupán elő kell segítenie a Bizottságnak a jogsértés fennállásának megállapítására irányuló feladatát, hanem a valódi együttműködés szellemiségéről is kell tanúskodnia.

   (vö. 184. pont)

7.  Az önvádra kötelezés tilalmát nem érintik az 1/2003 rendelet 18. cikkének (2) bekezdésére alapított információkérések. Az ilyen alapon kért információ előírt határidőn belüli benyújtásának elmulasztása ugyanis nem vezethet az 1/2003 rendelet 23. cikke, illetve 24. cikke alapján alkalmazott bírság vagy kényszerítő bírság kiszabásához. Az egyszerű információkérés így különbözik az 1/2003 rendelet 18. cikkének (3) bekezdése alapján hozott alakszerű határozattól, amely vonatkozásában e rendelet a válaszadás elmulasztása esetére pénzbeli szankciók kiszabását írja elő.

   (vö. 195., 196. pont)