C‑495/12. sz. ügy

Commissioners for Her Majesty’s Revenue and Customs

kontra

Bridport and West Dorset Golf Club Limited

(az Upper Tribunal [Tax and Chancery Chamber] [Egyesült Királyság] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Adózás — Héa — A 2006/112/EK irányelv — Adómentességek — A 132. cikk (1) bekezdésének m) pontja — Sporttal szoros kapcsolatban álló szolgáltatásnyújtások — Golfpályához való hozzáférés — A golfklub tagságával nem rendelkező, a pálya használatáért díjat (»green fee«) fizető látogatók — Az adómentesség kizárása — A 133. cikk első bekezdésének d) pontja — A 134. cikk b) pontja — Kiegészítő bevételek”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2013. december 19.

1. Az adójogszabályok harmonizálása – Közös hozzáadottértékadó‑rendszer – Adómentességek – Sporttal és testneveléssel szoros kapcsolatban álló szolgáltatások Hatály – Golfpályát üzemeltető nonprofit szervezet, amely ideiglenes hozzáférést biztosít a vele tagsági jogviszonyban nem álló látogatók számára – Bennfoglaltság

   (2006/112 tanácsi irányelv, 132. cikk, (1) bekezdés, m) pont, és 134. cikk, b) pont)

2. Az adójogszabályok harmonizálása – Közös hozzáadottértékadó‑rendszer – Adómentességek – Sporttal és testneveléssel szoros kapcsolatban álló szolgáltatások – Az adómentesség kizárása – Megengedhetetlenség

   (2006/112 tanácsi irányelv, 133. cikk, első bekezdés, d) pont)

1.  A közös hozzáadottértékadó‑rendszerről szóló 2006/112 irányelv 134. cikkének b) pontját úgy kell értelmezni, hogy az nem zárja ki az említett irányelv 132. cikke (1) bekezdésének m) pontjában szabályozott adómentesség kedvezményéből az abban álló szolgáltatásnyújtást, hogy a golfpályát üzemeltető és tagsági rendszert kínáló nonprofit szervezet az e szervezettel tagsági jogviszonyban nem álló látogatók számára biztosítja e golfpálya használatának jogát.

   Ugyanis a 2006/112 irányelv 134. cikkének b) pontja értelmében vett „kiegészítő bevételek” kifejezés nem értelmezhető oly módon, amely az említett irányelv 132. cikke (1) bekezdésének m) pontjában szereplő mentesség hatályának – az említett mentesség meghatározása során szándékosan kizárt kritériumtól, a fent említett szolgáltatás címzettjének tagi vagy nem tagi minőségétől függő – korlátozásához vezet.

   Márpedig a „kiegészítő bevétel” kifejezés olyan értelmezése, amely szerint a golfpálya használatáért az e pályát üzemeltető és tagsági rendszert is kínáló nonprofit szervezet tagságával nem rendelkező látogatók által fizetett belépődíjak e fogalom körébe tartoznak azon okból, hogy e belépődíjak kiegészítő jellegűek az említett szervezet tagjai által fizetett tagsági díjakból származó bevételekhez képest, éppen a 2006/112 irányelv 132. cikke (1) bekezdésének m) pontjában szereplő mentesség hatályának ilyen korlátozásához vezet.

   (vö. 29., 30., 32. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2.  A közös hozzáadottértékadó‑rendszerről szóló 2006/112 irányelv 133. cikke első bekezdésének d) pontját úgy kell értelmezni, hogy az nem teszi lehetővé a tagállamok számára, hogy kizárják az említett irányelv 132. cikke (1) bekezdésének m) pontjában szereplő mentesség kedvezményéből az abban álló szolgáltatásnyújtást, hogy a golfpályát üzemeltető és tagsági rendszert kínáló nonprofit szervezet a vele tagsági jogviszonyban nem álló látogatók számára biztosítja e golfpálya használatának jogát.

   E tekintetben a 2006/112 irányelv 132. cikke (1) bekezdésének b), g), h), i), l), m) és n) pontjában szereplő adómentességek hatálya nem csupán az említett ügyletek tartalmára tekintettel kerül meghatározásra, hanem bizonyos olyan jellemzők alapján is, amelyeknek a szolgáltatóknak meg kell felelniük. Márpedig azzal, hogy a közös hozzáadottértékadó‑rendszer ilyen jellemzők alapján határoz meg adómentességeket, egyben azt is jelenti, hogy a különböző gazdasági szereplők vonatkozásában eltérő versenyfeltételek állnak fenn. Következésképpen az említett irányelv 133. cikke első bekezdésének d) pontja nem értelmezhető olyan módon, amely lehetővé teszi a versenyfeltételek közötti azon különbség megszüntetését, amely magából az uniós jog által előírt adómentesség létezéséből következik, mivel ezen értelmezés megkérdőjelezné az említett mentességek hatályát.

   (vö. 36., 37., 39. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

C‑495/12. sz. ügy

Commissioners for Her Majesty’s Revenue and Customs

kontra

Bridport and West Dorset Golf Club Limited

(az Upper Tribunal [Tax and Chancery Chamber] [Egyesült Királyság] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Adózás — Héa — A 2006/112/EK irányelv — Adómentességek — A 132. cikk (1) bekezdésének m) pontja — Sporttal szoros kapcsolatban álló szolgáltatásnyújtások — Golfpályához való hozzáférés — A golfklub tagságával nem rendelkező, a pálya használatáért díjat (»green fee«) fizető látogatók — Az adómentesség kizárása — A 133. cikk első bekezdésének d) pontja — A 134. cikk b) pontja — Kiegészítő bevételek”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2013. december 19.

1. Az adójogszabályok harmonizálása — Közös hozzáadottértékadó‑rendszer — Adómentességek — Sporttal és testneveléssel szoros kapcsolatban álló szolgáltatások Hatály — Golfpályát üzemeltető nonprofit szervezet, amely ideiglenes hozzáférést biztosít a vele tagsági jogviszonyban nem álló látogatók számára — Bennfoglaltság

   (2006/112 tanácsi irányelv, 132. cikk, (1) bekezdés, m) pont, és 134. cikk, b) pont)

2. Az adójogszabályok harmonizálása — Közös hozzáadottértékadó‑rendszer — Adómentességek — Sporttal és testneveléssel szoros kapcsolatban álló szolgáltatások — Az adómentesség kizárása — Megengedhetetlenség

   (2006/112 tanácsi irányelv, 133. cikk, első bekezdés, d) pont)

1.  A közös hozzáadottértékadó‑rendszerről szóló 2006/112 irányelv 134. cikkének b) pontját úgy kell értelmezni, hogy az nem zárja ki az említett irányelv 132. cikke (1) bekezdésének m) pontjában szabályozott adómentesség kedvezményéből az abban álló szolgáltatásnyújtást, hogy a golfpályát üzemeltető és tagsági rendszert kínáló nonprofit szervezet az e szervezettel tagsági jogviszonyban nem álló látogatók számára biztosítja e golfpálya használatának jogát.

   Ugyanis a 2006/112 irányelv 134. cikkének b) pontja értelmében vett „kiegészítő bevételek” kifejezés nem értelmezhető oly módon, amely az említett irányelv 132. cikke (1) bekezdésének m) pontjában szereplő mentesség hatályának – az említett mentesség meghatározása során szándékosan kizárt kritériumtól, a fent említett szolgáltatás címzettjének tagi vagy nem tagi minőségétől függő – korlátozásához vezet.

   Márpedig a „kiegészítő bevétel” kifejezés olyan értelmezése, amely szerint a golfpálya használatáért az e pályát üzemeltető és tagsági rendszert is kínáló nonprofit szervezet tagságával nem rendelkező látogatók által fizetett belépődíjak e fogalom körébe tartoznak azon okból, hogy e belépődíjak kiegészítő jellegűek az említett szervezet tagjai által fizetett tagsági díjakból származó bevételekhez képest, éppen a 2006/112 irányelv 132. cikke (1) bekezdésének m) pontjában szereplő mentesség hatályának ilyen korlátozásához vezet.

   (vö. 29., 30., 32. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2.  A közös hozzáadottértékadó‑rendszerről szóló 2006/112 irányelv 133. cikke első bekezdésének d) pontját úgy kell értelmezni, hogy az nem teszi lehetővé a tagállamok számára, hogy kizárják az említett irányelv 132. cikke (1) bekezdésének m) pontjában szereplő mentesség kedvezményéből az abban álló szolgáltatásnyújtást, hogy a golfpályát üzemeltető és tagsági rendszert kínáló nonprofit szervezet a vele tagsági jogviszonyban nem álló látogatók számára biztosítja e golfpálya használatának jogát.

   E tekintetben a 2006/112 irányelv 132. cikke (1) bekezdésének b), g), h), i), l), m) és n) pontjában szereplő adómentességek hatálya nem csupán az említett ügyletek tartalmára tekintettel kerül meghatározásra, hanem bizonyos olyan jellemzők alapján is, amelyeknek a szolgáltatóknak meg kell felelniük. Márpedig azzal, hogy a közös hozzáadottértékadó‑rendszer ilyen jellemzők alapján határoz meg adómentességeket, egyben azt is jelenti, hogy a különböző gazdasági szereplők vonatkozásában eltérő versenyfeltételek állnak fenn. Következésképpen az említett irányelv 133. cikke első bekezdésének d) pontja nem értelmezhető olyan módon, amely lehetővé teszi a versenyfeltételek közötti azon különbség megszüntetését, amely magából az uniós jog által előírt adómentesség létezéséből következik, mivel ezen értelmezés megkérdőjelezné az említett mentességek hatályát.

   (vö. 36., 37., 39. pont és a rendelkező rész 2. pontja)