C‑419/12. és C‑420/12. sz. egyesített ügyek

Crono Service scarl és társai ésAnitrav – Associazione Nazionale Imprese Trasporto Viaggiatori

kontra

Roma Capitale ésRegione Lazio

(a Tribunale amministrativo regionale per il Lazio [Olaszország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek)

„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — EUMSZ 49. cikk, EUMSZ 101. cikk és EUMSZ 102. cikk — Gépi meghajtású jármű gépjárművezetővel történő bérbeadására irányuló szolgáltatás — Kizárólag belső jellegű helyzet — A Bíróság hatásköre — Elfogadhatósági feltételek”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2014. február 13.

1. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – A Bíróság hatásköre – Az uniós jog releváns rendelkezéseinek azonosítása – A kérdések átfogalmazása

   (EUMSZ 267. cikk)

2. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – Elfogadhatóság – Annak szükségessége, hogy kellő részletességgel ismertessék a Bírósággal a ténybeli és szabályozási hátteret – A kötelezettség terjedelme a versenyjog területén – Az említett háttér részletességének elégtelensége – Elfogadhatatlanság

   (EUMSZ 267. cikk)

3. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – A Bíróság hatásköre – Korlátok – Egyetlen tagállamon belülre korlátozódó jogvitában felmerült kérdés – Gépi meghajtású jármű gépjárművezetővel történő bérbeadására irányuló szolgáltatások – A közlekedési szolgáltatások liberalizálása céljából elfogadott rendelkezések hatálya alá nem tartozó tevékenységek – A Bíróság hatáskörének hiánya

   (EUMSZ 49. cikk, EUMSZ 58. cikk, EUMSZ 91. cikk, (1) bekezdés)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 27–30. pont)

2.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 31–33., 44. pont és a rendelkező rész)

3.  Az EUMSZ 49. cikk nem alkalmazható azokra a tevékenységekre, amelyekben nincs jelen semmilyen kapcsolóelv valamely az uniós jog által szabályozott helyzettel, és amelynek valamennyi releváns eleme egyetlen tagállamon belülre korlátozódik. Amennyiben ugyanis az eljárás helyi jellegű, és a tényállás valamennyi eleme egyetlen tagállamon belülre korlátozódik, a szóban forgó szabályozások határokon átnyúló hatásai nem vélelmezhetők. Kétségtelen, hogy a kizárólag belső jellegű helyzetben is hasznos lehet a kérdést előterjesztő bíróság számára az uniós jogi alapvető szabadságokra vonatkozó kérdésekre történő válasz, különösen abban az esetben, amikor a nemzeti jog őt arra kötelezné, hogy ugyanazokat a jogokat biztosítsa a saját állampolgároknak, mint amelyekre azonos helyzetben valamely más tagállam állampolgárai az uniós jog alapján igényt tarthatnának.

   Márpedig egy olyan helyzet, ahol a felperesek, akik rendelkeznek a valamely önkormányzat által kiadott, gépi meghajtású jármű gépjárművezetővel történő bérbeadása tevékenységének gyakorlására vonatkozó engedéllyel, úgy tűnik, a rájuk alkalmazandó feltételektől eltérő feltételek mellett egy másik önkormányzat területére történő behajtás engedélyezését nem azért kérik, hogy e tevékenységet e területről kiindulva tartósan és folyamatosan gyakorolják, hanem azért, hogy azt alkalomszerűen, más területekről kiindulva végezhessék, ez a helyzet nem a letelepedés szabadságára, hanem első látásra a szolgáltatásnyújtás szabadságára vezethető vissza. Mindazonáltal a közlekedés területén az EUMSZ 58. cikk értelmében a szolgáltatásnyújtás szabadságát nem az EUMSZ 56. cikk, hanem az EUM‑Szerződés harmadik részének a VI. címe szabályozza, amely a közös közlekedéspolitikára vonatkozik. Továbbá lényegében a gépjárművezetővel történő bérbeadás tevékenysége nem tartozik az EUMSZ 91. cikk (1) bekezdése alapján a közlekedési szolgáltatások liberalizálása céljából elfogadott rendelkezések hatálya alá. Ebből következik, hogy az EUMSZ 49. cikk esetleges értelmezése nincs összefüggésben a jogvita tényállásával vagy tárgyával.

   (vö. 36–44. pont és a rendelkező rész)

C‑419/12. és C‑420/12. sz. egyesített ügyek

Crono Service scarl és társai ésAnitrav – Associazione Nazionale Imprese Trasporto Viaggiatori

kontra

Roma Capitale ésRegione Lazio

(a Tribunale amministrativo regionale per il Lazio [Olaszország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek)

„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — EUMSZ 49. cikk, EUMSZ 101. cikk és EUMSZ 102. cikk — Gépi meghajtású jármű gépjárművezetővel történő bérbeadására irányuló szolgáltatás — Kizárólag belső jellegű helyzet — A Bíróság hatásköre — Elfogadhatósági feltételek”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2014. február 13.

1. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések — A Bíróság hatásköre — Az uniós jog releváns rendelkezéseinek azonosítása — A kérdések átfogalmazása

   (EUMSZ 267. cikk)

2. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések — Elfogadhatóság — Annak szükségessége, hogy kellő részletességgel ismertessék a Bírósággal a ténybeli és szabályozási hátteret — A kötelezettség terjedelme a versenyjog területén — Az említett háttér részletességének elégtelensége — Elfogadhatatlanság

   (EUMSZ 267. cikk)

3. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések — A Bíróság hatásköre — Korlátok — Egyetlen tagállamon belülre korlátozódó jogvitában felmerült kérdés — Gépi meghajtású jármű gépjárművezetővel történő bérbeadására irányuló szolgáltatások — A közlekedési szolgáltatások liberalizálása céljából elfogadott rendelkezések hatálya alá nem tartozó tevékenységek — A Bíróság hatáskörének hiánya

   (EUMSZ 49. cikk, EUMSZ 58. cikk, EUMSZ 91. cikk, (1) bekezdés)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 27–30. pont)

2.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 31–33., 44. pont és a rendelkező rész)

3.  Az EUMSZ 49. cikk nem alkalmazható azokra a tevékenységekre, amelyekben nincs jelen semmilyen kapcsolóelv valamely az uniós jog által szabályozott helyzettel, és amelynek valamennyi releváns eleme egyetlen tagállamon belülre korlátozódik. Amennyiben ugyanis az eljárás helyi jellegű, és a tényállás valamennyi eleme egyetlen tagállamon belülre korlátozódik, a szóban forgó szabályozások határokon átnyúló hatásai nem vélelmezhetők. Kétségtelen, hogy a kizárólag belső jellegű helyzetben is hasznos lehet a kérdést előterjesztő bíróság számára az uniós jogi alapvető szabadságokra vonatkozó kérdésekre történő válasz, különösen abban az esetben, amikor a nemzeti jog őt arra kötelezné, hogy ugyanazokat a jogokat biztosítsa a saját állampolgároknak, mint amelyekre azonos helyzetben valamely más tagállam állampolgárai az uniós jog alapján igényt tarthatnának.

   Márpedig egy olyan helyzet, ahol a felperesek, akik rendelkeznek a valamely önkormányzat által kiadott, gépi meghajtású jármű gépjárművezetővel történő bérbeadása tevékenységének gyakorlására vonatkozó engedéllyel, úgy tűnik, a rájuk alkalmazandó feltételektől eltérő feltételek mellett egy másik önkormányzat területére történő behajtás engedélyezését nem azért kérik, hogy e tevékenységet e területről kiindulva tartósan és folyamatosan gyakorolják, hanem azért, hogy azt alkalomszerűen, más területekről kiindulva végezhessék, ez a helyzet nem a letelepedés szabadságára, hanem első látásra a szolgáltatásnyújtás szabadságára vezethető vissza. Mindazonáltal a közlekedés területén az EUMSZ 58. cikk értelmében a szolgáltatásnyújtás szabadságát nem az EUMSZ 56. cikk, hanem az EUM‑Szerződés harmadik részének a VI. címe szabályozza, amely a közös közlekedéspolitikára vonatkozik. Továbbá lényegében a gépjárművezetővel történő bérbeadás tevékenysége nem tartozik az EUMSZ 91. cikk (1) bekezdése alapján a közlekedési szolgáltatások liberalizálása céljából elfogadott rendelkezések hatálya alá. Ebből következik, hogy az EUMSZ 49. cikk esetleges értelmezése nincs összefüggésben a jogvita tényállásával vagy tárgyával.

   (vö. 36–44. pont és a rendelkező rész)