C‑408/12. P. sz. ügy

YKK Corporation és társai

kontra

Európai Bizottság

„Fellebbezés — Kartellek — Cipzárak és egyéb zárak, valamint tűzőgépek piacai — Egymást követő felelősségviselés — A bírság jogszabályi felső határa — Az 1/2003 rendelet 23. cikkének (2) bekezdése — A »vállalkozás« fogalma — Személyes felelősség — Az arányosság elve — Elrettentési szorzó”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (második tanács), 2014. szeptember 4.

1. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A piacra gyakorolt tényleges hatás – Nem meghatározó szempont

   (1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés)

2. Fellebbezés – A Bíróság hatásköre – A Szerződés versenyszabályait megsértő vállalkozásokra kiszabott bírságok összegével kapcsolatban a Törvényszék által végzett értékelés méltányossági okokból való vitatása – Kizártság

   (EUMSZ 256. cikk és EUMSZ 261. cikk; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (1) és (31) bekezdés)

3. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A bírság összegének csökkentése az eljárás alá vont vállalkozás együttműködése miatt – Feltételek – A Bizottság mérlegelési jogköre – Ugyanazon információk kétszeri jutalmazásának kizárása

   (1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 96/C 207/04 bizottsági közlemény, C. és D. szakasz, valamint 2002/C 45/03 bizottsági közlemény, 21. és 23. pont)

4. Fellebbezés – Jogalapok – A tények téves értékelése – Elfogadhatatlanság – A tények és a bizonyítékok értékelésének a Bíróság általi felülvizsgálata – Kizártság, kivéve az elferdítés esetét

   (EUMSZ 256. cikk; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés)

5. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Maximális összeg – Kiszámítás – Figyelembe veendő forgalom – Olyan vállalkozás által megszerzett vállalkozás, amely a jogsértés idején külön gazdasági egységet képezett – E gazdasági egységek mindegyike saját forgalmának figyelembevétele

   (EK 81. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés)

6. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Elrettentő jelleg – A szankcionált vállalkozás méretének és összesített forrásainak figyelembevétele

   (EK 81. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés)

7. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Maximális összeg – A bírság felső határa és elrettentő jellege közötti különbségtétel

   (EK 81. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés)

8. Fellebbezés – Megalapozottnak ítélt fellebbezés – Az ügy fellebbviteli bíróság általi, érdemben való eldöntése – Feltétel – Ügy, amelynek érdemben való eldöntését a per állása megengedi

   (A Bíróság alapokmánya, 61. cikk, első bekezdés)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 26. pont)

2.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 29. pont)

3.  Mind a kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló 1996. évi bizottsági közlemény C. és D. szakasza, mind pedig a kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló 2002. évi bizottsági közlemény 21. és 23. pontja az egyébként kiszabandó bírság csökkentése alkalmazhatóságának feltételeként megköveteli, hogy az érintett vállalkozások olyan bizonyítékokkal szolgáljanak a Bizottság számára, amelyek hozzájárulnak az elkövetett jogsértés megállapításához. E tekintetben azok az információk, amelyek nem felelnek meg annak a feltételnek, amely szerint – az 1996. évi engedékenységi közlemény értelmében – „hozzá kell járulniuk a jogsértés megtörténtének megállapításához”, nem képezhetnek olyan bizonyítékokat, amelyek a 2002. évi engedékenységi közlemény 21. pontja szerint „jelentős hozzáadott értéket képviselnek a Bizottságnak már rendelkezésére álló bizonyítékok értékéhez képest”.

   Továbbá az érintett vállalkozások nem tarthatnak igényt kétszeres jutalomra ugyanazon információkért, azaz azokért, amelyek lehetővé tették számukra, hogy részleges mentességben részesüljenek azon időszak tekintetében, amelyre ezek az információk vonatkoznak, ha ezek az információk a későbbi időszakot illetően semmilyen hozzáadott értéket nem nyújtottak a Bizottság vizsgálatához.

   (vö. 42., 43., 47. pont)

4.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 44. pont)

5.  Amennyiben a Bizottság által az EK 81. cikk megsértése tekintetében felelősnek tartott valamely vállalkozást egy másik vállalkozás megszerez, amely vállalkozásban leányvállalatként megtartja külön gazdasági egység minőségét, a Bizottságnak e gazdasági egységek mindegyikének saját forgalmát kell figyelembe vennie az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében rögzített, az előző üzleti év teljes forgalmának 10%‑át kitevő felső határnak adott esetben rájuk történő alkalmazása céljából.

   Így ha két társaság két külön gazdasági egységet képez, mielőtt az egyik a másik leányvállalatává válna, akkor nem tekinthetők egy és ugyanazon vállalkozásnak – amelynek szerkezete és fizetőképessége az idők során változott –, amelyről a jogsértés időszaka alatt szó van.

   E tekintetben a jogsértésben részt vevő egyes vállalkozások forgalma 10%‑os felső határának a 23. cikk (2) bekezdésében történő megállapításával elérni kívánt cél többek között annak elkerülésére irányul, hogy az e felső határnál magasabb összegű bírság kiszabása meghaladja az említett vállalkozásnak a bírság megfizetésére irányuló képességét, abban az időpontban, amikor a Bizottság a jogsértésért felelősnek nyilvánítja, és vele szemben pénzbüntetést szab ki. E megállapítást megerősíti az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében szereplő rendelkezés, amely a 10%‑os felső határt illetően megköveteli, hogy azt a Bizottság jogsértést szankcionáló határozatát megelőző üzleti év alapján számítsák ki. Márpedig e követelmény maradéktalanul teljesül, ha e felső határt kizárólag a leányvállalat forgalma alapján határozzák meg a vele szemben kizárólagosan, az anyavállalat általi megszerzését megelőző időszakra vonatkozóan kiszabott bírság esetében.

   Ugyanígy nem lehet valamely társaságnak a leányvállalatai által, a megszerzésük előtt önállóan elkövetett jogsértésekért való felelősségét megállapítani, mivel e leányvállalatoknak maguknak kell felelniük a megszerzésüket megelőző saját jogsértő magatartásukért, és nem a megszerző társaság felelős azért.

   (vö. 60–65. pont)

6.  Az „elrettentés” fogalma képezi az egyik olyan tényezőt, amelyet a versenyjogi szabályok megsértése miatt kiszabott bírság összegének kiszámításakor figyelembe kell venni. E tekintetben, az egyrészről a vállalkozások mérete és összesített forrásai, másrészről pedig annak szükségessége közötti kapcsolat, hogy biztosítsák a bírság elrettentő hatását, nem vitatható. Ugyanis elsősorban az érintett vállalkozásra kifejteni kívánt hatás az, ami igazolja e vállalkozás méretének és összesített forrásainak annak érdekében való figyelembevételét, hogy a bírságnak kellő elrettentő hatást biztosítsanak, mivel a szankció különösen a vállalkozás fizetőképességére tekintettel nem lehet elhanyagolható. Ebből következik, hogy olyan összegű bírság kiszabása céljából, amely elrettentheti az érintett vállalkozásokat attól, hogy a jövőben megszegjék az uniós versenyjogi szabályokat, ezen utóbbiaknak a vitatott határozat elfogadásakor fennálló méretét és összesített forrásait kell figyelembe venni.

   (vö. 84–86. pont)

7.  Valamely vállalkozásra a versenyjogi szabályok megsértése miatt az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alapján kiszabott bírság összege felső határa meghatározásának célja az elkövetett jogsértés miatt kiszabott bírság összegének a felelősnek ítélt vállalkozás gazdasági kapacitásához igazítása, még akkor is, ha a figyelembe veendő forgalom kiszámítása szempontjából a Bizottság e vállalkozással szemben szankciót kiszabó határozatának elfogadását megelőző üzleti év a referenciaidőszak.

   Ezzel szemben a pénzbüntetés elrettentő hatására törekvés alapvetően arra irányul, hogy a jövőre nézve helyes irányba terelje azon gazdasági egység magatartását, amely a Bizottság határozatának címzettje. Ennek a hatásnak szükségszerűen abban az állapotában kell az érintett vállalkozásra nézve bekövetkeznie, amelyben az e határozat elfogadásának időpontjában van.

   (vö. 90., 91. pont)

8.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 95. pont)