C‑243/12. P. sz. ügy

FLS Plast A/S

kontra

Európai Bizottság

„Fellebbezés — Verseny — Kartellek — A műanyag ipari zsákok ágazata — Az EK 81. cikk megsértését megállapító határozat — A Törvényszék korlátlan felülvizsgálati jogköre — Indokolási kötelezettség — A leányvállalat által elkövetett jogsértés anyavállalatnak való betudása — Az anyavállalat felelőssége a leányvállalattal szemben kiszabott bírság megfizetéséért — Arányosság — A Törvényszék előtti eljárás — Ésszerű időn belüli határozathozatal”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2014. június 19.

1. Fellebbezés – Jogalapok – Először a fellebbezés keretében felhozott jogalap – A megtámadott ítélet valamely indokolásával szemben felhozott jogalap – A megtámadott ítélet megalapozottságának vitatására irányuló jogalap – Magából a megtámadott ítéletből eredő jogalap – Elfogadhatóság

   (EUMSZ 256. cikk, (1) bekezdés; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 48. cikk, 2. §)

2. Verseny – Uniós szabályok – Jogsértések – Betudás – Anyavállalat és leányvállalatok – Gazdasági egység – Értékelési szempontok – A leányvállalataiban 100%‑os részesedéssel rendelkező anyavállalat által e leányvállalatokra gyakorolt meghatározó befolyás vélelme – Megdönthető jelleg – Bizonyítási teher – Az ártatlanság vélelmének megsértése – Hiány

   (EUMSZ 101. cikk és EUMSZ 102. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 48. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés)

3. Fellebbezés – Jogalapok – A tények téves értékelése – Elfogadhatatlanság – A tények és a bizonyítékok értékelésének a Bíróság általi felülvizsgálata – Kizártság, kivéve az elferdítés esetét

   (EUMSZ 256. cikk; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk)

4. Fellebbezés – Jogalapok – Az indokolás elégtelensége – Az indokolási kötelezettség terjedelme

   (EUMSZ 256. cikk; a Bíróság alapokmánya, 56. és 58. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 81. cikk)

5. Fellebbezés – Jogalapok – Az ítélet uniós jogot sértő indokolása – Egyéb jogi indokok alapján megalapozott rendelkező rész – Elutasítás

   (EUMSZ 256. cikk; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk)

6. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – A bírság alóli mentesítés vagy a bírság csökkentése az eljárás alá vont vállalkozás együttműködése miatt – Feltételek – Anyavállalat és leányvállalatok – A gazdasági egységnek az együttműködés időpontjában való fennállásának szükségessége

   (EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 96/C 207/04 bizottsági közlemény, D. cím, 2. pont)

7. Verseny – Uniós szabályok – Leányvállalat által elkövetett jogsértés – Az anyavállalatnak való betudás – A bírság megfizetésre vonatkozó egyetemleges kötelezettség – Terjedelem – A jogsértés elkövetése idején az EUMSZ 101. cikk értelmében egyetlen vállalkozást alkotó, azonban a bírságot kiszabó határozat elfogadása napján e formában már nem létező anyavállalat és leányvállalat – A bírság maximális összegének meghatározására gyakorolt következmények

   (EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés)

8. Európai uniós jog – Elvek – Alapvető jogok – A Bíróság által biztosított tiszteletben tartás – Tisztességes eljáráshoz való, mindenkit megillető jog – Ésszerű határidő betartása – Az Emberi Jogok Európai Egyezménye általi elismerés – Az Európai Unió Alapjogi Chartájára való hivatkozás – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog

   (Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk)

9. Bírósági eljárás – A Törvényszék előtti eljárás időtartama – Ésszerű határidő – A versenyszabályok megsértésének megtörténtével kapcsolatos jogvita – Az ésszerű határidő be nem tartása – Következmények

   (Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk, második bekezdés)

10. Szerződésen kívüli felelősség – A Törvényszék előtti eljárás túlzott időtartamára alapított kérelem – Feltételek – Jogellenesség – Kár – Okozati összefüggés – Értékelési szempontok – Az ítélkező testület összetétele

    (EUMSZ 256. cikk, EUMSZ 268. cikk és EUMSZ 340. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk, második bekezdés)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 25., 44–48. pont)

2.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 27., 30. pont)

3.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 32., 76–78. pont)

4.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 49., 51., 79. pont)

5.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 84. pont)

6.  Versenyügyekben csakis az a vállalkozás, amely az engedékenységi közlemény alapján együttműködött a Bizottsággal, részesülhet e közleménynek megfelelően az együttműködés hiányában kiszabandó bírság csökkentésében. Ez a csökkentés nem terjeszthető ki az olyan társaságra, amely a jogsértés időszakának egy részében az előbbi vállalkozásból álló gazdasági egység részét képezte, ám amely már nem tartozott e gazdasági egységhez akkor, amikor az említett vállalkozás együttműködött a Bizottsággal.

   Az ezzel ellentétes értelmezés általánosságban ugyanis azt jelentené, hogy a vállalkozások jogutódlása esetén az a társaság, amely eredetileg a jogsértésben közvetlenül részt vevő leányvállalat anyavállalataként részt vett a jogsértésben, e leányvállalat más vállalkozásra való későbbi átruházásával adott esetben részesülne az utóbbi vállalkozás részére a Bizottsággal való együttműködése alapján nyújtott bírságcsökkentésből, holott e társaság maga nem járult hozzá a szóban forgó jogsértés feltárásához, illetve nem gyakorolt meghatározó befolyást régi leányvállalatára az együttműködés időszakában.

   Következésképpen az engedékenységi közleménynek az EUMSZ 101. cikkel ellentétes magatartások feltárásának elősegítésére irányuló célkitűzésére figyelemmel és e rendelkezés hatékony alkalmazásának biztosítása érdekében semmi nem igazolja a valamely vállalkozásnak a Bizottsággal való együttműködése alapján nyújtott bírságcsökkentés kiterjesztését egy olyan vállalkozásra, amely ugyan korábban irányítást gyakorolt a szóban forgó jogsértésben részt vevő leányvállalat felett, ám a jogsértés feltárásához saját maga nem járult hozzá.

   (vö. 85–87. pont)

7.  Az unós versenyjogban a versenyszabályok megsértése miatt kiszabott bírság megfizetését illetően a gazdasági egységet képező két társaság között fennálló egyetemlegességi viszony nem korlátozható a leányvállalattal szemben kiszabott bírság megfizetésének biztosítása érdekében az anyavállalat által nyújtott egyfajta biztosítékra. Így azon érvelés, amely szerint ezen anyavállalatot nem lehetett volna a leányvállalatával szemben kiszabott bírságnál magasabb összegű bírság megfizetésére kötelezni, megalapozatlan.

   A büntetések és szankciók egyéniesítésének elve megköveteli, hogy az 1/2003 rendelet 23. cikkének (2) bekezdése értelmében egyetemlegesen megfizetendő bírság összege az érintett vállalkozással szemben egyedileg kifogásolt jogsértés súlya és időtartama alapján kerüljön meghatározásra.

   (vö. 107. pont)

8.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 131–133. pont)

9.  Figyelembe véve az uniós versenyjogi szabályok tiszteletben tartása biztosításának szükségességét, a Bíróság pusztán az ésszerű időn belüli határozathozatal elmulasztásának indokával nem engedheti meg a fellebbezőnek a vele szemben kiszabott bírság összegének megkérdőjelezését, miközben a bírság összegével és az általa szankcionált magatartással kapcsolatban a Törvényszék által tett megállapítások ellen irányuló jogalapok összessége elutasításra került.

   Amennyiben valamely uniós bíróság megsérti az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének második bekezdéséből eredő azon kötelezettségét, hogy az előtte folyamatban levő ügyeket ésszerű időn belül tárgyalja, ezt a Törvényszék előtt indított kártérítés iránti eljárás keretében lehet szankcionálni, mivel az ilyen kereset hatékony jogorvoslatot képez. Ebből következően az ésszerű időn belüli határozathozatal Törvényszék általi elmulasztásából eredő kár megtérítése iránti kérelmet nem lehet fellebbezés formájában közvetlenül a Bíróság elé terjeszteni, hanem azt magához a Törvényszékhez kell benyújtani.

   (vö. 134., 135. pont)

10.  Az ésszerű időn belüli határozathozatal Törvényszék általi elmulasztásából eredő kár megtérítése iránti kérelem vizsgálata keretében a Törvényszék feladata, hogy a kifogásolt időtartamú eljárás alapjául szolgáló jogvitában eljárótól eltérő összetételű ítélkező testületben eljárva értékelje mind a hivatkozott kár mértékét, mind pedig a kár és a vitatott bírósági eljárás túlzott időtartama közötti okozati összefüggést az erre vonatkozóan benyújtott bizonyítékok vizsgálata révén.

    (vö. 136. pont)

C‑243/12. P. sz. ügy

FLS Plast A/S

kontra

Európai Bizottság

„Fellebbezés — Verseny — Kartellek — A műanyag ipari zsákok ágazata — Az EK 81. cikk megsértését megállapító határozat — A Törvényszék korlátlan felülvizsgálati jogköre — Indokolási kötelezettség — A leányvállalat által elkövetett jogsértés anyavállalatnak való betudása — Az anyavállalat felelőssége a leányvállalattal szemben kiszabott bírság megfizetéséért — Arányosság — A Törvényszék előtti eljárás — Ésszerű időn belüli határozathozatal”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2014. június 19.

1. Fellebbezés — Jogalapok — Először a fellebbezés keretében felhozott jogalap — A megtámadott ítélet valamely indokolásával szemben felhozott jogalap — A megtámadott ítélet megalapozottságának vitatására irányuló jogalap — Magából a megtámadott ítéletből eredő jogalap — Elfogadhatóság

   (EUMSZ 256. cikk, (1) bekezdés; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 48. cikk, 2. §)

2. Verseny — Uniós szabályok — Jogsértések — Betudás — Anyavállalat és leányvállalatok — Gazdasági egység — Értékelési szempontok — A leányvállalataiban 100%‑os részesedéssel rendelkező anyavállalat által e leányvállalatokra gyakorolt meghatározó befolyás vélelme — Megdönthető jelleg — Bizonyítási teher — Az ártatlanság vélelmének megsértése — Hiány

   (EUMSZ 101. cikk és EUMSZ 102. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 48. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés)

3. Fellebbezés — Jogalapok — A tények téves értékelése — Elfogadhatatlanság — A tények és a bizonyítékok értékelésének a Bíróság általi felülvizsgálata — Kizártság, kivéve az elferdítés esetét

   (EUMSZ 256. cikk; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk)

4. Fellebbezés — Jogalapok — Az indokolás elégtelensége — Az indokolási kötelezettség terjedelme

   (EUMSZ 256. cikk; a Bíróság alapokmánya, 56. és 58. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 81. cikk)

5. Fellebbezés — Jogalapok — Az ítélet uniós jogot sértő indokolása — Egyéb jogi indokok alapján megalapozott rendelkező rész — Elutasítás

   (EUMSZ 256. cikk; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk)

6. Verseny — Bírságok — Összeg — Meghatározás — A bírság alóli mentesítés vagy a bírság csökkentése az eljárás alá vont vállalkozás együttműködése miatt — Feltételek — Anyavállalat és leányvállalatok — A gazdasági egységnek az együttműködés időpontjában való fennállásának szükségessége

   (EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 96/C 207/04 bizottsági közlemény, D. cím, 2. pont)

7. Verseny — Uniós szabályok — Leányvállalat által elkövetett jogsértés — Az anyavállalatnak való betudás — A bírság megfizetésre vonatkozó egyetemleges kötelezettség — Terjedelem — A jogsértés elkövetése idején az EUMSZ 101. cikk értelmében egyetlen vállalkozást alkotó, azonban a bírságot kiszabó határozat elfogadása napján e formában már nem létező anyavállalat és leányvállalat — A bírság maximális összegének meghatározására gyakorolt következmények

   (EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés)

8. Európai uniós jog — Elvek — Alapvető jogok — A Bíróság által biztosított tiszteletben tartás — Tisztességes eljáráshoz való, mindenkit megillető jog — Ésszerű határidő betartása — Az Emberi Jogok Európai Egyezménye általi elismerés — Az Európai Unió Alapjogi Chartájára való hivatkozás — A hatékony bírói jogvédelemhez való jog

   (Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk)

9. Bírósági eljárás — A Törvényszék előtti eljárás időtartama — Ésszerű határidő — A versenyszabályok megsértésének megtörténtével kapcsolatos jogvita — Az ésszerű határidő be nem tartása — Következmények

   (Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk, második bekezdés)

10. Szerződésen kívüli felelősség — A Törvényszék előtti eljárás túlzott időtartamára alapított kérelem — Feltételek — Jogellenesség — Kár — Okozati összefüggés — Értékelési szempontok — Az ítélkező testület összetétele

    (EUMSZ 256. cikk, EUMSZ 268. cikk és EUMSZ 340. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk, második bekezdés)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 25., 44–48. pont)

2.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 27., 30. pont)

3.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 32., 76–78. pont)

4.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 49., 51., 79. pont)

5.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 84. pont)

6.  Versenyügyekben csakis az a vállalkozás, amely az engedékenységi közlemény alapján együttműködött a Bizottsággal, részesülhet e közleménynek megfelelően az együttműködés hiányában kiszabandó bírság csökkentésében. Ez a csökkentés nem terjeszthető ki az olyan társaságra, amely a jogsértés időszakának egy részében az előbbi vállalkozásból álló gazdasági egység részét képezte, ám amely már nem tartozott e gazdasági egységhez akkor, amikor az említett vállalkozás együttműködött a Bizottsággal.

   Az ezzel ellentétes értelmezés általánosságban ugyanis azt jelentené, hogy a vállalkozások jogutódlása esetén az a társaság, amely eredetileg a jogsértésben közvetlenül részt vevő leányvállalat anyavállalataként részt vett a jogsértésben, e leányvállalat más vállalkozásra való későbbi átruházásával adott esetben részesülne az utóbbi vállalkozás részére a Bizottsággal való együttműködése alapján nyújtott bírságcsökkentésből, holott e társaság maga nem járult hozzá a szóban forgó jogsértés feltárásához, illetve nem gyakorolt meghatározó befolyást régi leányvállalatára az együttműködés időszakában.

   Következésképpen az engedékenységi közleménynek az EUMSZ 101. cikkel ellentétes magatartások feltárásának elősegítésére irányuló célkitűzésére figyelemmel és e rendelkezés hatékony alkalmazásának biztosítása érdekében semmi nem igazolja a valamely vállalkozásnak a Bizottsággal való együttműködése alapján nyújtott bírságcsökkentés kiterjesztését egy olyan vállalkozásra, amely ugyan korábban irányítást gyakorolt a szóban forgó jogsértésben részt vevő leányvállalat felett, ám a jogsértés feltárásához saját maga nem járult hozzá.

   (vö. 85–87. pont)

7.  Az unós versenyjogban a versenyszabályok megsértése miatt kiszabott bírság megfizetését illetően a gazdasági egységet képező két társaság között fennálló egyetemlegességi viszony nem korlátozható a leányvállalattal szemben kiszabott bírság megfizetésének biztosítása érdekében az anyavállalat által nyújtott egyfajta biztosítékra. Így azon érvelés, amely szerint ezen anyavállalatot nem lehetett volna a leányvállalatával szemben kiszabott bírságnál magasabb összegű bírság megfizetésére kötelezni, megalapozatlan.

   A büntetések és szankciók egyéniesítésének elve megköveteli, hogy az 1/2003 rendelet 23. cikkének (2) bekezdése értelmében egyetemlegesen megfizetendő bírság összege az érintett vállalkozással szemben egyedileg kifogásolt jogsértés súlya és időtartama alapján kerüljön meghatározásra.

   (vö. 107. pont)

8.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 131–133. pont)

9.  Figyelembe véve az uniós versenyjogi szabályok tiszteletben tartása biztosításának szükségességét, a Bíróság pusztán az ésszerű időn belüli határozathozatal elmulasztásának indokával nem engedheti meg a fellebbezőnek a vele szemben kiszabott bírság összegének megkérdőjelezését, miközben a bírság összegével és az általa szankcionált magatartással kapcsolatban a Törvényszék által tett megállapítások ellen irányuló jogalapok összessége elutasításra került.

   Amennyiben valamely uniós bíróság megsérti az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének második bekezdéséből eredő azon kötelezettségét, hogy az előtte folyamatban levő ügyeket ésszerű időn belül tárgyalja, ezt a Törvényszék előtt indított kártérítés iránti eljárás keretében lehet szankcionálni, mivel az ilyen kereset hatékony jogorvoslatot képez. Ebből következően az ésszerű időn belüli határozathozatal Törvényszék általi elmulasztásából eredő kár megtérítése iránti kérelmet nem lehet fellebbezés formájában közvetlenül a Bíróság elé terjeszteni, hanem azt magához a Törvényszékhez kell benyújtani.

   (vö. 134., 135. pont)

10.  Az ésszerű időn belüli határozathozatal Törvényszék általi elmulasztásából eredő kár megtérítése iránti kérelem vizsgálata keretében a Törvényszék feladata, hogy a kifogásolt időtartamú eljárás alapjául szolgáló jogvitában eljárótól eltérő összetételű ítélkező testületben eljárva értékelje mind a hivatkozott kár mértékét, mind pedig a kár és a vitatott bírósági eljárás túlzott időtartama közötti okozati összefüggést az erre vonatkozóan benyújtott bizonyítékok vizsgálata révén.

    (vö. 136. pont)