C‑203/12. sz. ügy

Billerud Karlsborg AB és Billerud Skärblacka AB

kontra

Naturvårdsverket

(a Högsta domstolen [Svédország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„2003/87/EK irányelv — Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszere — Többletkibocsátási bírság — A többletkibocsátás fogalma — Az előző évi kibocsátásokat fedező megfelelő mennyiségű egységnek az irányelv által előírt határidőn belüli átadási kötelezettsége elmulasztásának tekintés — A vis maioron kívüli kimentési ok hiánya az át nem adott egységek tényleges rendelkezésre állása esetén — A bírság összege változtatásának lehetetlensége — Arányosság”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (második tanács), 2013. október 17.

1. Környezet – Levegőszennyezés – 2003/87 irányelv – Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszere – A határidő lejártakor elegendő kibocsátási egység átadásának hiányában kiszabott bírság – Megfelelő mennyiségű kibocsátási egységgel rendelkező üzemeltető – Hatás hiánya – Vis maior – Feltételek

   (2003/87 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 16. cikk, (3) és (4) bekezdés)

2. Uniós jog – Elvek – Arányosság – Terjedelem – Az uniós jogalkotó mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok – A jogi aktus elfogadásakor rendelkezésre álló adatokra tekintettel történő értékelés

3. Környezet – Levegőszennyezés – 2003/87 irányelv – Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszere – A határidő lejártakor elegendő kibocsátási egység átadásának hiányában kiszabott bírság – A nemzeti bíróság azon lehetőségének hiánya, hogy a bírság összegét módosítsa – Az arányosság elvének megsértése – Hiány

   (2003/87 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 16. cikk, (3) és (4) bekezdés)

1.  Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61 irányelv módosításáról szóló 2003/87 irányelv 16. cikkének (3) és (4) bekezdését akként kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az, ha mentesül az e cikk által előírt többletkibocsátási bírság kiszabása alól az olyan üzemeltető, amely legkésőbb a tárgyév április 30‑ig nem adta át az előző évi kibocsátásainak megfelelő szén‑dioxid‑egyenértékegységeket, akkor is, ha ezen időpontban rendelkezik megfelelő mennyiségű kibocsátási egységgel.

   Mindazonáltal külön rendelkezés hiányában is lehetséges a vis maiort képező körülmények elismerése. Következésképpen a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak értékelése, hogy az üzemeltető – minden gondosság ellenére, amelyet az előírt határidők betartása érdekében tanúsíthatott volna – olyan, rajta kívül álló rendkívüli és előreláthatatlan körülményekkel került‑e szembe, amelyek meghaladják az egyszerű belső zavar esetét.

   (vö. 31., 32. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 34–37. pont)

3.  Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61 irányelv módosításáról szóló 2003/87 irányelv által előírt többletkibocsátási bírság nem tekinthető ellentétesnek az arányosság elvével, mivel összegét a nemzeti bíróság nem módosíthatja.

   Következésképpen a 2003/87 irányelv 16. cikkének (3) és (4) bekezdését akként kell értelmezni, hogy a nemzeti bíróság az arányosság elve alapján nem mérsékelheti az e rendelkezés által előírt átalánybírság összegét.

   (vö. 38., 42. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

C‑203/12. sz. ügy

Billerud Karlsborg AB és Billerud Skärblacka AB

kontra

Naturvårdsverket

(a Högsta domstolen [Svédország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„2003/87/EK irányelv — Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszere — Többletkibocsátási bírság — A többletkibocsátás fogalma — Az előző évi kibocsátásokat fedező megfelelő mennyiségű egységnek az irányelv által előírt határidőn belüli átadási kötelezettsége elmulasztásának tekintés — A vis maioron kívüli kimentési ok hiánya az át nem adott egységek tényleges rendelkezésre állása esetén — A bírság összege változtatásának lehetetlensége — Arányosság”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (második tanács), 2013. október 17.

1. Környezet — Levegőszennyezés — 2003/87 irányelv — Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszere — A határidő lejártakor elegendő kibocsátási egység átadásának hiányában kiszabott bírság — Megfelelő mennyiségű kibocsátási egységgel rendelkező üzemeltető — Hatás hiánya — Vis maior — Feltételek

   (2003/87 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 16. cikk, (3) és (4) bekezdés)

2. Uniós jog — Elvek — Arányosság — Terjedelem — Az uniós jogalkotó mérlegelési jogköre — Bírósági felülvizsgálat — Korlátok — A jogi aktus elfogadásakor rendelkezésre álló adatokra tekintettel történő értékelés

3. Környezet — Levegőszennyezés — 2003/87 irányelv — Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszere — A határidő lejártakor elegendő kibocsátási egység átadásának hiányában kiszabott bírság — A nemzeti bíróság azon lehetőségének hiánya, hogy a bírság összegét módosítsa — Az arányosság elvének megsértése — Hiány

   (2003/87 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 16. cikk, (3) és (4) bekezdés)

1.  Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61 irányelv módosításáról szóló 2003/87 irányelv 16. cikkének (3) és (4) bekezdését akként kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az, ha mentesül az e cikk által előírt többletkibocsátási bírság kiszabása alól az olyan üzemeltető, amely legkésőbb a tárgyév április 30‑ig nem adta át az előző évi kibocsátásainak megfelelő szén‑dioxid‑egyenértékegységeket, akkor is, ha ezen időpontban rendelkezik megfelelő mennyiségű kibocsátási egységgel.

   Mindazonáltal külön rendelkezés hiányában is lehetséges a vis maiort képező körülmények elismerése. Következésképpen a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak értékelése, hogy az üzemeltető – minden gondosság ellenére, amelyet az előírt határidők betartása érdekében tanúsíthatott volna – olyan, rajta kívül álló rendkívüli és előreláthatatlan körülményekkel került‑e szembe, amelyek meghaladják az egyszerű belső zavar esetét.

   (vö. 31., 32. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 34–37. pont)

3.  Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61 irányelv módosításáról szóló 2003/87 irányelv által előírt többletkibocsátási bírság nem tekinthető ellentétesnek az arányosság elvével, mivel összegét a nemzeti bíróság nem módosíthatja.

   Következésképpen a 2003/87 irányelv 16. cikkének (3) és (4) bekezdését akként kell értelmezni, hogy a nemzeti bíróság az arányosság elve alapján nem mérsékelheti az e rendelkezés által előírt átalánybírság összegét.

   (vö. 38., 42. pont és a rendelkező rész 2. pontja)