C-642/11. sz. ügy

Stroy trans EOOD

kontra

Direktor na Direktsia „Obzhalvane i upravlenie na izpalnenieto” – Varna pri Tsentralno upravlenie na Natsionalnata agentsia za prihodite

(az Administrativen sad Varna [Bulgária] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Adózás — Héa — 2006/112/EK irányelv — Az adósemlegesség elve — Levonási jog — Megtagadás — 203. cikk — A héa számlán való feltüntetése — Adófizetési kötelezettség keletkezése — Adóköteles ügylet fennállása — A számla kibocsátójára és címzettjére vonatkozó azonos megítélés — Szükségesség”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2013. január 31.

1. Az adójogszabályok harmonizációja – Közös hozzáadottértékadó-rendszer – Kizárólag a számlán való feltüntetése miatt fizetendő adó – Hatály – Adóköteles ügylet tényleges hiánya – Bennfoglaltság – Adóellenőrzési határozat – Terjedelem

   (2006/112 tanácsi irányelv, 167. és 203. cikk)

2. Az adójogszabályok harmonizációja – Közös hozzáadottértékadó-rendszer – Az előzetesen felszámított adó levonása – Az adósemlegesség, a jogbiztonság és az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása – Az ügylet tényleges megvalósulásának hiánya miatti megtagadás – Megengedhetőség – Feltételek

   (2006/112 tanácsi irányelv, 63., 167. és 203. cikk)

1.  A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112 irányelv 203. cikkét akként kell értelmezni, hogy annak a személynek, aki hozzáadottérték-adót tüntet fel a számlán, az adóköteles ügylet tényleges megvalósulásától függetlenül meg kell azt fizetnie.

   Azonban az említett 203. cikkben előírt kötelezettséget, amely az említett irányelv 167. és azt követő cikkeiben foglalt adólevonási jogból esetlegesen következő adóbevétel-kiesés veszélyét kívánja elhárítani, korlátozza az a lehetőség, amelyet a tagállamoknak kell a belső jogrendjükben előírniuk, hogy minden jogtalanul felszámított adó helyesbíthető, amennyiben a számla kibocsátója jóhiszeműen járt el, vagy ha kellő időben és teljes mértékben elhárította az adóbevétel-kiesés veszélyét.

   Ezenkívül, amennyiben a számla kibocsátója nem hivatkozik a jogtalanul felszámított hozzáadottérték-adó helyesbítését lehetővé tévő esetek valamelyikére, az adóhatóság nem köteles az e számlakibocsátóval szembeni adóellenőrzés során megvizsgálni, hogy a számlán feltüntetett és bevallott hozzáadottérték-adó alapját olyan adóköteles ügyletek képezik-e, amelyeket e számlakibocsátó ténylegesen teljesített.

   Ugyanezen 203. cikket akként kell értelmezni, hogy önmagában abból a körülményből, hogy az adóhatóság az e számla kibocsátójának címzett adóellenőrzési határozatban nem helyesbítette az általa bevallott hozzáadottérték-adót, nem lehet arra következtetni, hogy e hatóság elismerte, hogy az említett számla valós, adóköteles ügyleten alapul.

   Ugyanakkor az uniós jog nem zárja ki, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság ellenőrizze, hogy léteznek-e a jogalany által kiszámlázott ügyletek, és adott esetben helyesbítse az adóalany által benyújtott bevallásokból eredő adótartozást. Az ilyen ellenőrzés eredménye, hasonlóan a felszámított hozzáadottérték-adó számlakibocsátó általi bevallásához és megfizetéséhez, olyan körülményt képez, amelyet a nemzeti bíróságnak figyelembe kell vennie annak megítélése során, hogy létezik-e az az adóköteles ügylet, amely a konkrét esetben adólevonási jogot biztosít a számla címzettje számára.

   (vö. 32., 33., 35., 37., 38. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2.  Az adósemlegesség, az arányosság és a bizalomvédelem elvét akként kell értelmezni, hogy ezen elvekkel nem ellentétes az, ha valós, adóköteles ügylet hiánya miatt a számla címzettjével szemben megtagadják az előzetesen felszámított hozzáadottérték-adó levonásához való jogot, noha az e számla kibocsátójának címzett adóellenőrzési határozatban nem helyesbítették az utóbbi által bevallott hozzáadottérték-adót. Ha azonban azt állítják, hogy ez az ügylet az e számlakibocsátó által vagy a levonási jog alátámasztására hivatkozott ügyletet megelőzően elkövetett adócsalásokra vagy szabálytalanságokra tekintettel ténylegesen nem valósult meg, bizonyítani kell – objektív körülmények alapján, és anélkül, hogy a számla címzettjét olyan ellenőrzésre köteleznék, amely nem is a feladata –, hogy e címzett tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy az említett ügylet hozzáadottértékadó-csalás részét képezi.

   (vö. 52. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

C-642/11. sz. ügy

Stroy trans EOOD

kontra

Direktor na Direktsia „Obzhalvane i upravlenie na izpalnenieto” – Varna pri Tsentralno upravlenie na Natsionalnata agentsia za prihodite

(az Administrativen sad Varna [Bulgária] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Adózás — Héa — 2006/112/EK irányelv — Az adósemlegesség elve — Levonási jog — Megtagadás — 203. cikk — A héa számlán való feltüntetése — Adófizetési kötelezettség keletkezése — Adóköteles ügylet fennállása — A számla kibocsátójára és címzettjére vonatkozó azonos megítélés — Szükségesség”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2013. január 31.

1. Az adójogszabályok harmonizációja — Közös hozzáadottértékadó-rendszer — Kizárólag a számlán való feltüntetése miatt fizetendő adó — Hatály — Adóköteles ügylet tényleges hiánya — Bennfoglaltság — Adóellenőrzési határozat — Terjedelem

   (2006/112 tanácsi irányelv, 167. és 203. cikk)

2. Az adójogszabályok harmonizációja — Közös hozzáadottértékadó-rendszer — Az előzetesen felszámított adó levonása — Az adósemlegesség, a jogbiztonság és az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása — Az ügylet tényleges megvalósulásának hiánya miatti megtagadás — Megengedhetőség — Feltételek

   (2006/112 tanácsi irányelv, 63., 167. és 203. cikk)

1.  A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112 irányelv 203. cikkét akként kell értelmezni, hogy annak a személynek, aki hozzáadottérték-adót tüntet fel a számlán, az adóköteles ügylet tényleges megvalósulásától függetlenül meg kell azt fizetnie.

   Azonban az említett 203. cikkben előírt kötelezettséget, amely az említett irányelv 167. és azt követő cikkeiben foglalt adólevonási jogból esetlegesen következő adóbevétel-kiesés veszélyét kívánja elhárítani, korlátozza az a lehetőség, amelyet a tagállamoknak kell a belső jogrendjükben előírniuk, hogy minden jogtalanul felszámított adó helyesbíthető, amennyiben a számla kibocsátója jóhiszeműen járt el, vagy ha kellő időben és teljes mértékben elhárította az adóbevétel-kiesés veszélyét.

   Ezenkívül, amennyiben a számla kibocsátója nem hivatkozik a jogtalanul felszámított hozzáadottérték-adó helyesbítését lehetővé tévő esetek valamelyikére, az adóhatóság nem köteles az e számlakibocsátóval szembeni adóellenőrzés során megvizsgálni, hogy a számlán feltüntetett és bevallott hozzáadottérték-adó alapját olyan adóköteles ügyletek képezik-e, amelyeket e számlakibocsátó ténylegesen teljesített.

   Ugyanezen 203. cikket akként kell értelmezni, hogy önmagában abból a körülményből, hogy az adóhatóság az e számla kibocsátójának címzett adóellenőrzési határozatban nem helyesbítette az általa bevallott hozzáadottérték-adót, nem lehet arra következtetni, hogy e hatóság elismerte, hogy az említett számla valós, adóköteles ügyleten alapul.

   Ugyanakkor az uniós jog nem zárja ki, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság ellenőrizze, hogy léteznek-e a jogalany által kiszámlázott ügyletek, és adott esetben helyesbítse az adóalany által benyújtott bevallásokból eredő adótartozást. Az ilyen ellenőrzés eredménye, hasonlóan a felszámított hozzáadottérték-adó számlakibocsátó általi bevallásához és megfizetéséhez, olyan körülményt képez, amelyet a nemzeti bíróságnak figyelembe kell vennie annak megítélése során, hogy létezik-e az az adóköteles ügylet, amely a konkrét esetben adólevonási jogot biztosít a számla címzettje számára.

   (vö. 32., 33., 35., 37., 38. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2.  Az adósemlegesség, az arányosság és a bizalomvédelem elvét akként kell értelmezni, hogy ezen elvekkel nem ellentétes az, ha valós, adóköteles ügylet hiánya miatt a számla címzettjével szemben megtagadják az előzetesen felszámított hozzáadottérték-adó levonásához való jogot, noha az e számla kibocsátójának címzett adóellenőrzési határozatban nem helyesbítették az utóbbi által bevallott hozzáadottérték-adót. Ha azonban azt állítják, hogy ez az ügylet az e számlakibocsátó által vagy a levonási jog alátámasztására hivatkozott ügyletet megelőzően elkövetett adócsalásokra vagy szabálytalanságokra tekintettel ténylegesen nem valósult meg, bizonyítani kell – objektív körülmények alapján, és anélkül, hogy a számla címzettjét olyan ellenőrzésre köteleznék, amely nem is a feladata –, hogy e címzett tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy az említett ügylet hozzáadottértékadó-csalás részét képezi.

   (vö. 52. pont és a rendelkező rész 2. pontja)