C-338/11–C-347/11. sz. egyesített ügyek

A FIM Santander Top 25 Euro Fi nevében a Santander Asset Management SGIIC SA (C-338/11)

kontra

Directeur des résidents à l’étranger et des services généraux

és

a Cartera Mobiliaria SA SICAV nevében a Santander Asset Management SGIIC SA (C-339/11–C-347/11) és társai

kontra

Ministre du Budget, des Comptes publics, de la Fonction publique et de la Réforme de l’État

(a tribunal administratif de Montreuil [Franciaország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„EUMSZ 63. cikk és EUMSZ 65. cikk — Átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (áékbv) — A külföldi illetőségű áékbv-k részére fizetett, forrásadó alá eső osztalékok és a belföldi illetőségű áékbv-k részére fizetett, forrásadó alá nem eső osztalékok közötti eltérő bánásmód — Annak szükségessége, hogy a nemzeti intézkedés tőke szabad mozgásával való összeegyeztethetőségének mérlegelése során figyelembe vegyék a befektetésijegy-tulajdonosok helyzetét — Hiány”

Az ítélet összefoglalása

A tőke szabad mozgása – Korlátozások – Adójogszabályok – Társasági adó – Kollektív befektetési szervezeteknek fizetett osztalék adóztatása

(EUMSZ 63. cikk és EUMSZ 65. cikk)

Az EUMSZ 63. cikket és az EUMSZ 65. cikket akként kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely a belföldi eredetű osztalékok forrásadó formájában történő adóztatását írja elő abban az esetben, ha ezen osztalékokat más tagállamban illetőséggel rendelkező, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (áékbv) részére fizetik, míg az ilyen osztalékokra adómentesség vonatkozik azon áékbv-k esetében, amelyek az előbbi államban rendelkeznek illetőséggel.

Különösen, ami a helyzetek összehasonlíthatóságát illeti, amennyiben a tagállam úgy döntött, hogy a belföldi illetőségű társaságok által fizetett osztalékok adóztatásával kapcsolatos joghatóságát egyedül a kedvezményezett áékbv-k illetősége alapján gyakorolja, akkor ezen áékbv-k befektetésijegy-tulajdonosainak adóügyi helyzete irreleváns annak mérlegelése szempontjából, hogy az említett szabályozás hátrányosan megkülönböztető jellegű-e, vagy sem. Ha ugyanis a nemzeti adójogi szabályozás a felosztott nyereség adóztatása kapcsán megkülönböztető kritériumot állapít meg, a helyzetek összehasonlíthatóságának mérlegelését e kritérium figyelembevételével kell elvégezni. Másfelől csak a szóban forgó szabályozás által megállapított releváns megkülönböztető kritériumokat kell figyelembe venni annak mérlegelése során, hogy az ilyen szabályozásból eredő eltérő bánásmód a helyzetek objektív eltérését tükrözi-e.

Az érintett nemzeti szabályozás által megállapított, egyedül az áékbv illetőségén alapuló megkülönböztető kritériumra tekintettel egyedül a befektetési eszköz szintjén kell mérlegelni a helyzetek összehasonlíthatóságát annak eldöntése érdekében, hogy az említett szabályozás hátrányosan megkülönböztető jellegű-e, vagy sem. Márpedig a belföldi illetőségű társaságok által fizetett osztalékok többszörös adóztatásának elkerülésére irányuló nemzeti szabályozás vonatkozásában a belföldi illetőségű kedvezményezett áékbv helyzete hasonló a külföldi illetőségű kedvezményezett áékbv helyzetéhez. Következésképpen a releváns helyzet eltérésével nem igazolható a belföldi illetőségű és a külföldi illetőségű áékbv-k közötti eltérő bánásmód, amely előbbiek az általuk kapott belföldi eredetű osztalékok vonatkozásában adómentességben részesülnek, míg az utóbbiaknak az ilyen osztalékok után forrásadót kell fizetniük.

(vö. 27., 28., 39., 42., 44., 55. pont és a rendelkező rész)

C-338/11–C-347/11. sz. egyesített ügyek

A FIM Santander Top 25 Euro Fi nevében a Santander Asset Management SGIIC SA (C-338/11)

kontra

Directeur des résidents à l’étranger et des services généraux

és

a Cartera Mobiliaria SA SICAV nevében a Santander Asset Management SGIIC SA (C-339/11–C-347/11) és társai

kontra

Ministre du Budget, des Comptes publics, de la Fonction publique et de la Réforme de l’État

(a tribunal administratif de Montreuil [Franciaország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„EUMSZ 63. cikk és EUMSZ 65. cikk — Átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (áékbv) — A külföldi illetőségű áékbv-k részére fizetett, forrásadó alá eső osztalékok és a belföldi illetőségű áékbv-k részére fizetett, forrásadó alá nem eső osztalékok közötti eltérő bánásmód — Annak szükségessége, hogy a nemzeti intézkedés tőke szabad mozgásával való összeegyeztethetőségének mérlegelése során figyelembe vegyék a befektetésijegy-tulajdonosok helyzetét — Hiány”

Az ítélet összefoglalása

A tőke szabad mozgása — Korlátozások — Adójogszabályok — Társasági adó — Kollektív befektetési szervezeteknek fizetett osztalék adóztatása

(EUMSZ 63. cikk és EUMSZ 65. cikk)

Az EUMSZ 63. cikket és az EUMSZ 65. cikket akként kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely a belföldi eredetű osztalékok forrásadó formájában történő adóztatását írja elő abban az esetben, ha ezen osztalékokat más tagállamban illetőséggel rendelkező, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (áékbv) részére fizetik, míg az ilyen osztalékokra adómentesség vonatkozik azon áékbv-k esetében, amelyek az előbbi államban rendelkeznek illetőséggel.

Különösen, ami a helyzetek összehasonlíthatóságát illeti, amennyiben a tagállam úgy döntött, hogy a belföldi illetőségű társaságok által fizetett osztalékok adóztatásával kapcsolatos joghatóságát egyedül a kedvezményezett áékbv-k illetősége alapján gyakorolja, akkor ezen áékbv-k befektetésijegy-tulajdonosainak adóügyi helyzete irreleváns annak mérlegelése szempontjából, hogy az említett szabályozás hátrányosan megkülönböztető jellegű-e, vagy sem. Ha ugyanis a nemzeti adójogi szabályozás a felosztott nyereség adóztatása kapcsán megkülönböztető kritériumot állapít meg, a helyzetek összehasonlíthatóságának mérlegelését e kritérium figyelembevételével kell elvégezni. Másfelől csak a szóban forgó szabályozás által megállapított releváns megkülönböztető kritériumokat kell figyelembe venni annak mérlegelése során, hogy az ilyen szabályozásból eredő eltérő bánásmód a helyzetek objektív eltérését tükrözi-e.

Az érintett nemzeti szabályozás által megállapított, egyedül az áékbv illetőségén alapuló megkülönböztető kritériumra tekintettel egyedül a befektetési eszköz szintjén kell mérlegelni a helyzetek összehasonlíthatóságát annak eldöntése érdekében, hogy az említett szabályozás hátrányosan megkülönböztető jellegű-e, vagy sem. Márpedig a belföldi illetőségű társaságok által fizetett osztalékok többszörös adóztatásának elkerülésére irányuló nemzeti szabályozás vonatkozásában a belföldi illetőségű kedvezményezett áékbv helyzete hasonló a külföldi illetőségű kedvezményezett áékbv helyzetéhez. Következésképpen a releváns helyzet eltérésével nem igazolható a belföldi illetőségű és a külföldi illetőségű áékbv-k közötti eltérő bánásmód, amely előbbiek az általuk kapott belföldi eredetű osztalékok vonatkozásában adómentességben részesülnek, míg az utóbbiaknak az ilyen osztalékok után forrásadót kell fizetniük.

(vö. 27., 28., 39., 42., 44., 55. pont és a rendelkező rész)