C-135/11. P. sz. ügy

IFAW Internationaler Tierschutz-Fonds gGmbH

kontra

Európai Bizottság

„Fellebbezés — Az intézmények dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés — 1049/2001/EK rendelet — A 4. cikk (5) bekezdése — Terjedelem — Valamely tagállamtól származó dokumentumok — E tagállamnak az e dokumentumok hozzáférhetővé tételével szembeni tiltakozása — Az intézménynek és az uniós bíróságnak a tagállam tiltakozása indokaira irányuló felülvizsgálatának a terjedelme — A vitatott dokumentum bemutatása az uniós bíróság előtt”

Az ítélet összefoglalása

1. Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Valamely tagállamtól származó dokumentumok – A tagállam joga arra, hogy az intézménytől a dokumentum közzétételének megtagadását kérje – Az intézménynek a dokumentumok előzetes beleegyezés nélküli közzétételének megtagadására vonatkozó kötelezettsége

   (1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (5) bekezdés)

2. Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Valamely tagállamtól származó dokumentumok – A tagállam joga arra, hogy az intézménytől a dokumentum közzétételének megtagadását kérje – Terjedelem

   (1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1)–(3) bekezdés és 5. bekezdés)

3. Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Valamely tagállamtól származó dokumentumok – A tagállam joga arra, hogy az intézménytől a dokumentum közzétételének megtagadását kérje – Eljárásjogi következmények – A hozzáférést megtagadó határozat indokolására vonatkozó, a tagállamra és az uniós intézményre háruló kötelezettség – Terjedelem

   (1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1)–(3) bekezdés)

4. Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Valamely tagállamtól származó dokumentumok – A tagállam joga arra, hogy az intézménytől a dokumentum közzétételének megtagadását kérje – Az uniós bíróságnak a megtagadás megalapozottságának vizsgálatára irányuló hatásköre – A dokumentumok zárt ülésen történő vizsgálata

   (1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1)–(3) bekezdés)

1.  Amennyiben valamely tagállam élt az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikkének (5) bekezdése által biztosított lehetőséggel, és kérte, hogy valamely tőle származó konkrét dokumentumot előzetes beleegyezése nélkül ne tegyenek hozzáférhetővé, e dokumentumnak az intézmény általi esetleges hozzáférhetővé tételéhez e tagállam beleegyezésének előzetes megszerzése szükséges. Ebből a contrario az következik, hogy az intézmény, amely nem rendelkezik az érintett tagállam beleegyezésével, nem jogosult a szóban forgó dokumentum hozzáférhetővé tételére.

   (vö. 55., 56. pont)

2.  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikkének (5) bekezdése által az érintett tagállamra ruházott hatáskör gyakorlását korlátozzák az e cikk (1)–(3) bekezdésében felsorolt anyagi jogi kivételek, mivel e tagállam e tekintetben csupán az intézmény döntésében való részvételi jogosultsággal rendelkezik. Az érintett tagállam előzetes beleegyezése, amelyre az említett rendelet 4. cikkének (5) bekezdése utal, ennélfogva nem a diszkrecionális vétójoghoz, hanem az ugyanezen rendelet 4. cikkének (1)–(3) bekezdésére alapított kivételek hiányát illető kedvező véleményhez hasonlít. Az említett 4. cikk (5) bekezdésével így bevezetett döntéshozatali eljárás megköveteli tehát, hogy az intézmény és az érintett tagállam tartsa magát az említett rendelet 4. cikkének (1)–(3) bekezdésében foglalt anyagi jogi kivételekhez.

   Az említett rendelet 4. cikke (5) bekezdésének az eljáró intézmény vonatkozásában fennálló hatályát illetően, a kérelmező vonatkozásában az érintett tagállam beavatkozása nem érinti azon határozat uniós jogi aktus jellegét, amelyet később az intézmény a kérelmező által az intézmény birtokában lévő valamely dokumentumra vonatkozóan az intézményhez benyújtott hozzáférés iránti kérelemre válaszolva közöl a kérelmezővel.

   (vö. 58., 60. pont)

3.  Az eljáró intézmény mint a dokumentumokhoz való hozzáférést megtagadó határozat kibocsátója felelős e határozat jogszerűségéért. Ennek megfelelően ezen intézmény nem adhat helyt a tagállam által a tőle származó dokumentum hozzáférhetővé tételével szemben kinyilvánított tiltakozásnak, ha e tiltakozás minden indokolást nélkülöz, vagy ha az előadott indokolást nem az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikkének (1)–(3) bekezdésében felsorolt kivételekre hivatkozva fogalmazták meg. Következésképpen a valamely tagállamtól származó dokumentumhoz való hozzáférés megtagadása előtt az érintett intézménynek meg kell vizsgálnia, hogy ez a tagállam az említett anyagi jogi kivételekre alapította-e a tiltakozását, és hogy ebben a vonatkozásban megfelelően megindokolta-e az álláspontját.

   Ezzel szemben nem az eljáró intézmény feladata, hogy kimerítően értékelje az érintett tagállam tiltakozó határozatát, olyan vizsgálatot folytatva, amely túlmegy a szóban forgó kivételekre hivatkozó indokolás puszta meglétének ellenőrzésén. Az ilyen kimerítő értékelés megkövetelése ugyanis arra vezethet, hogy miután ezen értékelést elvégezte, az eljáró intézmény, tévesen, közli a kérelmezővel a szóban forgó dokumentumot, azon tagállam megfelelően indokolt tiltakozása ellenére, amelytől a dokumentum származik.

   (vö. 61–64. pont)

4.  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (5) bekezdésének alkalmazása nem akadályozza meg az intézmény megtagadó határozatának az uniós bíróság általi olyan vizsgálatát, amely meghaladja a prima facie vizsgálatot, és amelyből annak anyagi jogi értékelése következik, hogy alkalmazhatók-e az adott ügyre az említett rendelet 4. cikkének (1)–(3) bekezdésében foglalt kivételek.

   Amennyiben ugyanis a tagállam indokolást adva tagadja meg a kérdéses dokumentumhoz való hozzáférés engedélyezését, és következésképpen az érintett intézmény kénytelen elutasítani a hozzáférés iránti kérelmet, annak benyújtóját megilleti a bírói jogvédelem. Az uniós bíróság hatáskörébe tartozik, hogy azon érintett kérelmére, akivel szemben a megkeresett intézmény a hozzáférést megtagadta, felülvizsgálja azt, hogy vajon e megtagadást érvényesen lehetett-e az említett kivételekre alapozni, és azt, hogy a hozzáférés megtagadása e kivételeknek az intézmény vagy az érintett tagállam általi mérlegeléséből ered-e.

   Ily módon, az ilyen bírói jogvédelem biztosítéka azon kérelmező javára, akivel szemben a megkeresett intézmény megtagadta az egy vagy több, valamely tagállamtól származó dokumentumhoz való hozzáférést e tagállam tiltakozását követően, azt vonja maga után, hogy az uniós bíróság konkrétan értékeli a hozzáférést megtagadó határozat jogszerűségét valamennyi releváns elem fényében, amelyek között első helyen állnak azok a dokumentumok, amelyek közzétételét megtagadták. Ahhoz, hogy az érintett tagállam előzetes beleegyezésének hiányában tiszteletben lehessen tartani a szóban forgó dokumentum közzétételének tilalmát, az uniós bíróságnak zárt ülésen kell tanulmányoznia e dokumentumokat, oly módon, hogy maguk a felek ne férhessenek hozzá a szóban forgó dokumentumokhoz.

   (vö. 70., 72., 73. pont)