C-89/11. P. sz. ügy

E.ON Energie AG

kontra

Európai Bizottság

„Fellebbezés — Zártörés miatt kiszabott bírságról szóló bizottsági határozat megsemmisítése iránti kereset — Bizonyítási teher — A bizonyítékok elferdítése — Indokolási kötelezettség — A bírság összege — Korlátlan felülvizsgálati jogkör — Az arányosság elve”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2012. november 22.

1. Bírósági eljárás – Szóbeli szakasz – Újbóli megnyitás – A szóbeli szakasz annak érdekében történő újbóli megnyitására vonatkozó kötelezettség, hogy a főtanácsnok indítványában felvetett jogkérdésekre a felek észrevételeket tehessenek – Hiány

   (EUMSZ 252. cikk, második bekezdés; a Bíróság eljárási szabályzata, 61. cikk)

2. Fellebbezés – Jogalapok – A tények téves értékelése – Elfogadhatatlanság – A bizonyítékok értékelésének a Bíróság általi felülvizsgálata – Kizártság, kivéve az elferdítés esetét – A tények jogi minősítése – Elfogadhatóság

   (EUMSZ 256. cikk, (1) bekezdés; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés)

3. Európai uniós jog – Elvek – Alapvető jogok – Az ártatlanság vélelme – Versenyfelügyeleti eljárás – Alkalmazhatóság

   (az Európai Unió Alapjogi Chartája, 48. cikk, (1) bekezdés)

4. Verseny – Közigazgatási eljárás – Versenykorlátozó megállapodás megkötésében megnyilvánuló jogsértést megállapító bizottsági határozat – A jogsértés fennállásának bizonyításához elegendő bizonyítékokon alapuló határozat – A jogsértés megtörténtét vitató vállalkozások bizonyítási kötelezettsége

   (EK 81. cikk és EK 82. cikk)

5. Fellebbezés – Jogalapok – A bizonyítási teherre vonatkozó uniós jog alkalmazása keretében a Törvényszék érvelésének inkoherenciája – Elfogadhatóság

   (EUMSZ 256. cikk, (1) bekezdés; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés)

6. Fellebbezés – Jogalapok – A Törvényszék előtt felhozott jogalapok és érvek egyszerű megismétlése – A hivatkozott téves jogalkalmazás meghatározásának hiánya – Elfogadhatatlanság – Az uniós jog Törvényszék általi értelmezésének vagy alkalmazásának vitatása – Elfogadhatóság

   (EUMSZ 256. cikk, (1) bekezdés; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés; a Bíróság eljárási szabályzata, 112. cikk, 1. §, c) pont)

7. Bírósági eljárás – Bizonyítási eszközök – A Törvényszék mérlegelési jogköre

   (a Törvényszék eljárási szabályzata, 65. és 66. cikk)

8. Fellebbezés – A Bíróság hatásköre – A Szerződés versenyszabályait megsértő vállalkozásokra kiszabott bírságok összegével kapcsolatban a Törvényszék által végzett értékelés méltányossági okokból való vitatása – Kizártság – Ezen értékelésnek az arányosság elvének megsértésére vonatkozó okokból való vitatása – Megengedhetőség

   (EUMSZ 261. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 31. cikk)

9. Verseny – Bírságok – A Bizottság által történő bírságkiszabás feltételei – Szándékosan vagy gondatlanságból elkövetett jogsértés – Zártörés – Már jellegénél fogva súlyos jogsértés

   (1/2003 tanácsi rendelet, 20. cikk, (2) bekezdés, d) pont, és 23. cikk, (1) bekezdés, e) pont)

10. Verseny – Bírságok – A Bizottság által történő bírságkiszabás feltételei – Szándékosan vagy gondatlanságból elkövetett jogsértés – Zártörés – A bírság elrettentő hatása biztosításának szükségessége

    (1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (1) bekezdés, e) pont, és (2) bekezdés)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 61., 62. pont)

2.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 64., 65., 96., 100., 101., 106., 115. pont)

3.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 72., 73. pont)

4.  Ha a Bizottság a versenyszabályok megsértését azon feltételezésből kiindulva állapítja meg, hogy a megállapított tényállás nem magyarázható másként, mint a versenyellenes magatartás fennállásával, az uniós bíróságnak meg kell semmisítenie a szóban forgó határozatot, amennyiben az érintett vállalkozások olyan érvelést terjesztenek elő, amely a Bizottság által megállapított tényállást más megvilágításba helyezi, és amely így lehetővé teszi, hogy a tényállásnak a Bizottság által a jogsértés fennállásának megállapításakor kialakított magyarázatát más hihető magyarázattal lehessen felváltani. Ilyen esetben ugyanis nem tekinthető úgy, hogy a Bizottság bizonyítékkal szolgált volna a versenyjog megsértésének fennállásáról.

   Ugyanakkor, amennyiben a Bizottság bizonyítani tudta, hogy valamely vállalkozás a vállalkozások közötti olyan találkozókon vett részt, amelyeknek nyilvánvalóan versenyellenes célja volt, a vállalkozás feladata, hogy az e találkozókon történtekről más magyarázattal szolgáljon. Ez nem jelenti sem a bizonyítási teher jogellenes megfordítását, sem pedig az ártatlanság vélelmének megsértését.

   Ugyanígy, amennyiben a Bizottság olyan bizonyítékokra hivatkozik, amelyek főszabály szerint elegendőek a jogsértés megtörténtének bizonyításához, akkor az, ha az érintett vállalkozás annak lehetőségére hivatkozik, hogy olyan körülmény állhatott fenn, amely alkalmas lehetett e bizonyítékok bizonyító erejének befolyásolására, nem elegendő ahhoz, hogy a Bizottságnak kelljen bizonyítania, hogy e körülmény a bizonyítékok bizonyító erejét nem befolyásolhatta. Éppen ellenkezőleg, azon eset kivételével, amikor az érintett vállalkozás magának a Bizottságnak a magatartása miatt nem képes ilyen bizonyítékot szolgáltatni, az érintett vállalkozásnak kell a jogilag megkövetelt módon bizonyítania egyrészt az általa hivatkozott körülmény fennállását, másrészt pedig azt, hogy e körülmény kétségessé teszi a Bizottság által hivatkozott bizonyítékok bizonyító erejét.

   (vö. 74–76. pont)

5.  Fellebbezés keretében, amennyiben a fellebbező a Törvényszék valamely ítéletében felállított jogi mérce és e mércének ugyanezen ítéletben történő alkalmazása közötti állítólagos ellentmondást kifogásolja, kétségbe vonva ezáltal a bizonyítási terhet illetően az uniós jognak a Törvényszék általi alkalmazása keretében követett okfejtés koherenciáját, e jog Törvényszék általi alkalmazására vonatkozó jogkérdést vet fel. E jogalap tehát elfogadható.

   (vö. 84. pont)

6.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 112., 113. pont)

7.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 115., 135. pont)

8.  Az EUMSZ 261. cikk, valamint az 1/2003 rendelet 31. cikke értelmében a Törvényszék a Bizottság által kiszabott bírságok tekintetében korlátlan felülvizsgálati jogkörrel rendelkezik. A Törvényszék tehát jogosult arra, hogy e bírságok jogszerűségének egyszerű vizsgálatán kívül a Bizottság értékelését a sajátjával helyettesítse, és következésképpen a kiszabott bírság vagy kényszerítő bírság összegét törölje, csökkentse vagy növelje.

   Ezzel szemben a Bíróságnak nem feladata, amikor a fellebbezés keretében jogkérdésekről határoz, hogy méltányossági okból saját értékelésével helyettesítse a Törvényszék értékelését, amely korlátlan felülvizsgálati jogkörében dönt a vállalkozásokra az uniós jog megsértése miatt kiszabott bírságok összegéről. Így a bírság összegének nem megfelelő jellege folytán csak akkor lehetne megállapítani, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, ha a Bíróság úgy ítélné meg, hogy a szankció mértéke nem csupán nem megfelelő, hanem oly mértékben eltúlzott, hogy az már aránytalan.

   (vö. 123–126. pont)

9.  Az uniós versenyszabályok megsértése miatt indult eljárás keretében a zártörést megvalósító tényállás szempontjából nincs jelentősége, hogy a lezárt helyiségbe valaki ténylegesen belépett-e, vagy sem. Az 1/2003 rendelet 20. cikke (2) bekezdése d) pontjának és 23. cikke (1) bekezdése e) pontjának ugyanis az a célja, hogy védjék a helyszíni vizsgálatokat az azon egyszerű tényből származó fenyegetéstől, hogy a zárat feltörték, aminek következtében kétségessé válik a lezárt helyiségben lévő bizonyítékok érintetlensége. A zártörésben megnyilvánuló jogsértés már természeténél fogva különösen súlyos, és e mérlegelést nem módosítja az, hogy az érintett helyiség ajtaját állítólag nem nyitották ki.

   (vö. 128., 129. pont)

10.  Az 1/2003 rendelet 23. cikkének (2) bekezdése szerint, amennyiben a Bizottság megállapítja az EK 81. cikkben és az EK 82. cikkben foglalt anyagi jogi szabályok megsértését, az érintett vállalkozásra az előző üzleti év teljes forgalmának 10%-áig terjedő bírságot szabhat ki. Ezért az a vállalkozás, amely akadályozza a Bizottság vizsgálati műveleteit oly módon, hogy feltöri a Bizottság által a dokumentumok érintetlenségének a vizsgálat szükséges időtartama alatt történő megóvása érdekében felhelyezett zárakat, a Bizottság által összegyűjtött bizonyítékok eltüntetésével kivonhatná magát az ilyen szankció alól, vagyis az ilyen vállalkozást az 1/2003 rendelet 23. cikkének (1) bekezdése alapján meghatározott bírság összegével el kell rettenteni az ilyen cselekményektől. Márpedig a zártörés megállapításától kezdve nem zárható ki, hogy ilyen cselekményekre került sor.

    (vö. 132. pont)

C-89/11. P. sz. ügy

E.ON Energie AG

kontra

Európai Bizottság

„Fellebbezés — Zártörés miatt kiszabott bírságról szóló bizottsági határozat megsemmisítése iránti kereset — Bizonyítási teher — A bizonyítékok elferdítése — Indokolási kötelezettség — A bírság összege — Korlátlan felülvizsgálati jogkör — Az arányosság elve”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2012. november 22.

1. Bírósági eljárás — Szóbeli szakasz — Újbóli megnyitás — A szóbeli szakasz annak érdekében történő újbóli megnyitására vonatkozó kötelezettség, hogy a főtanácsnok indítványában felvetett jogkérdésekre a felek észrevételeket tehessenek — Hiány

   (EUMSZ 252. cikk, második bekezdés; a Bíróság eljárási szabályzata, 61. cikk)

2. Fellebbezés — Jogalapok — A tények téves értékelése — Elfogadhatatlanság — A bizonyítékok értékelésének a Bíróság általi felülvizsgálata — Kizártság, kivéve az elferdítés esetét — A tények jogi minősítése — Elfogadhatóság

   (EUMSZ 256. cikk, (1) bekezdés; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés)

3. Európai uniós jog — Elvek — Alapvető jogok — Az ártatlanság vélelme — Versenyfelügyeleti eljárás — Alkalmazhatóság

   (az Európai Unió Alapjogi Chartája, 48. cikk, (1) bekezdés)

4. Verseny — Közigazgatási eljárás — Versenykorlátozó megállapodás megkötésében megnyilvánuló jogsértést megállapító bizottsági határozat — A jogsértés fennállásának bizonyításához elegendő bizonyítékokon alapuló határozat — A jogsértés megtörténtét vitató vállalkozások bizonyítási kötelezettsége

   (EK 81. cikk és EK 82. cikk)

5. Fellebbezés — Jogalapok — A bizonyítási teherre vonatkozó uniós jog alkalmazása keretében a Törvényszék érvelésének inkoherenciája — Elfogadhatóság

   (EUMSZ 256. cikk, (1) bekezdés; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés)

6. Fellebbezés — Jogalapok — A Törvényszék előtt felhozott jogalapok és érvek egyszerű megismétlése — A hivatkozott téves jogalkalmazás meghatározásának hiánya — Elfogadhatatlanság — Az uniós jog Törvényszék általi értelmezésének vagy alkalmazásának vitatása — Elfogadhatóság

   (EUMSZ 256. cikk, (1) bekezdés; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés; a Bíróság eljárási szabályzata, 112. cikk, 1. §, c) pont)

7. Bírósági eljárás — Bizonyítási eszközök — A Törvényszék mérlegelési jogköre

   (a Törvényszék eljárási szabályzata, 65. és 66. cikk)

8. Fellebbezés — A Bíróság hatásköre — A Szerződés versenyszabályait megsértő vállalkozásokra kiszabott bírságok összegével kapcsolatban a Törvényszék által végzett értékelés méltányossági okokból való vitatása — Kizártság — Ezen értékelésnek az arányosság elvének megsértésére vonatkozó okokból való vitatása — Megengedhetőség

   (EUMSZ 261. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 31. cikk)

9. Verseny — Bírságok — A Bizottság által történő bírságkiszabás feltételei — Szándékosan vagy gondatlanságból elkövetett jogsértés — Zártörés — Már jellegénél fogva súlyos jogsértés

   (1/2003 tanácsi rendelet, 20. cikk, (2) bekezdés, d) pont, és 23. cikk, (1) bekezdés, e) pont)

10. Verseny — Bírságok — A Bizottság által történő bírságkiszabás feltételei — Szándékosan vagy gondatlanságból elkövetett jogsértés — Zártörés — A bírság elrettentő hatása biztosításának szükségessége

    (1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (1) bekezdés, e) pont, és (2) bekezdés)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 61., 62. pont)

2.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 64., 65., 96., 100., 101., 106., 115. pont)

3.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 72., 73. pont)

4.  Ha a Bizottság a versenyszabályok megsértését azon feltételezésből kiindulva állapítja meg, hogy a megállapított tényállás nem magyarázható másként, mint a versenyellenes magatartás fennállásával, az uniós bíróságnak meg kell semmisítenie a szóban forgó határozatot, amennyiben az érintett vállalkozások olyan érvelést terjesztenek elő, amely a Bizottság által megállapított tényállást más megvilágításba helyezi, és amely így lehetővé teszi, hogy a tényállásnak a Bizottság által a jogsértés fennállásának megállapításakor kialakított magyarázatát más hihető magyarázattal lehessen felváltani. Ilyen esetben ugyanis nem tekinthető úgy, hogy a Bizottság bizonyítékkal szolgált volna a versenyjog megsértésének fennállásáról.

   Ugyanakkor, amennyiben a Bizottság bizonyítani tudta, hogy valamely vállalkozás a vállalkozások közötti olyan találkozókon vett részt, amelyeknek nyilvánvalóan versenyellenes célja volt, a vállalkozás feladata, hogy az e találkozókon történtekről más magyarázattal szolgáljon. Ez nem jelenti sem a bizonyítási teher jogellenes megfordítását, sem pedig az ártatlanság vélelmének megsértését.

   Ugyanígy, amennyiben a Bizottság olyan bizonyítékokra hivatkozik, amelyek főszabály szerint elegendőek a jogsértés megtörténtének bizonyításához, akkor az, ha az érintett vállalkozás annak lehetőségére hivatkozik, hogy olyan körülmény állhatott fenn, amely alkalmas lehetett e bizonyítékok bizonyító erejének befolyásolására, nem elegendő ahhoz, hogy a Bizottságnak kelljen bizonyítania, hogy e körülmény a bizonyítékok bizonyító erejét nem befolyásolhatta. Éppen ellenkezőleg, azon eset kivételével, amikor az érintett vállalkozás magának a Bizottságnak a magatartása miatt nem képes ilyen bizonyítékot szolgáltatni, az érintett vállalkozásnak kell a jogilag megkövetelt módon bizonyítania egyrészt az általa hivatkozott körülmény fennállását, másrészt pedig azt, hogy e körülmény kétségessé teszi a Bizottság által hivatkozott bizonyítékok bizonyító erejét.

   (vö. 74–76. pont)

5.  Fellebbezés keretében, amennyiben a fellebbező a Törvényszék valamely ítéletében felállított jogi mérce és e mércének ugyanezen ítéletben történő alkalmazása közötti állítólagos ellentmondást kifogásolja, kétségbe vonva ezáltal a bizonyítási terhet illetően az uniós jognak a Törvényszék általi alkalmazása keretében követett okfejtés koherenciáját, e jog Törvényszék általi alkalmazására vonatkozó jogkérdést vet fel. E jogalap tehát elfogadható.

   (vö. 84. pont)

6.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 112., 113. pont)

7.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 115., 135. pont)

8.  Az EUMSZ 261. cikk, valamint az 1/2003 rendelet 31. cikke értelmében a Törvényszék a Bizottság által kiszabott bírságok tekintetében korlátlan felülvizsgálati jogkörrel rendelkezik. A Törvényszék tehát jogosult arra, hogy e bírságok jogszerűségének egyszerű vizsgálatán kívül a Bizottság értékelését a sajátjával helyettesítse, és következésképpen a kiszabott bírság vagy kényszerítő bírság összegét törölje, csökkentse vagy növelje.

   Ezzel szemben a Bíróságnak nem feladata, amikor a fellebbezés keretében jogkérdésekről határoz, hogy méltányossági okból saját értékelésével helyettesítse a Törvényszék értékelését, amely korlátlan felülvizsgálati jogkörében dönt a vállalkozásokra az uniós jog megsértése miatt kiszabott bírságok összegéről. Így a bírság összegének nem megfelelő jellege folytán csak akkor lehetne megállapítani, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, ha a Bíróság úgy ítélné meg, hogy a szankció mértéke nem csupán nem megfelelő, hanem oly mértékben eltúlzott, hogy az már aránytalan.

   (vö. 123–126. pont)

9.  Az uniós versenyszabályok megsértése miatt indult eljárás keretében a zártörést megvalósító tényállás szempontjából nincs jelentősége, hogy a lezárt helyiségbe valaki ténylegesen belépett-e, vagy sem. Az 1/2003 rendelet 20. cikke (2) bekezdése d) pontjának és 23. cikke (1) bekezdése e) pontjának ugyanis az a célja, hogy védjék a helyszíni vizsgálatokat az azon egyszerű tényből származó fenyegetéstől, hogy a zárat feltörték, aminek következtében kétségessé válik a lezárt helyiségben lévő bizonyítékok érintetlensége. A zártörésben megnyilvánuló jogsértés már természeténél fogva különösen súlyos, és e mérlegelést nem módosítja az, hogy az érintett helyiség ajtaját állítólag nem nyitották ki.

   (vö. 128., 129. pont)

10.  Az 1/2003 rendelet 23. cikkének (2) bekezdése szerint, amennyiben a Bizottság megállapítja az EK 81. cikkben és az EK 82. cikkben foglalt anyagi jogi szabályok megsértését, az érintett vállalkozásra az előző üzleti év teljes forgalmának 10%-áig terjedő bírságot szabhat ki. Ezért az a vállalkozás, amely akadályozza a Bizottság vizsgálati műveleteit oly módon, hogy feltöri a Bizottság által a dokumentumok érintetlenségének a vizsgálat szükséges időtartama alatt történő megóvása érdekében felhelyezett zárakat, a Bizottság által összegyűjtött bizonyítékok eltüntetésével kivonhatná magát az ilyen szankció alól, vagyis az ilyen vállalkozást az 1/2003 rendelet 23. cikkének (1) bekezdése alapján meghatározott bírság összegével el kell rettenteni az ilyen cselekményektől. Márpedig a zártörés megállapításától kezdve nem zárható ki, hogy ilyen cselekményekre került sor.

    (vö. 132. pont)