C-79/11. sz. ügy

Maurizio Giovanardi és társai

(a Tribunale di Firenze [Olaszország] előzetes nyomozással megbízott bírája által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés — 2001/220/IB kerethatározat — A sértett jogállása a büntetőeljárásban — 2004/80/EK irányelv — A bűncselekmény sértettjeinek kártérítése — Jogi személy felelőssége — Kártérítés a büntetőeljárásban”

Az ítélet összefoglalása

1. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – A Bíróság hatásköre – Korlátok – A nemzeti jog uniós joggal való összeegyeztethetőségének vizsgálata – Kizártság – Az uniós jog értelmezéséhez szükséges valamennyi információnak a kérdést előterjesztő bíróság számára történő megadása – Bennfoglaltság

   (EUMSZ 267. cikk)

2. Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – A sértett jogállása a büntetőeljárásban – 2001/220 kerethatározat – Célkitűzés

   (2001/220 tanácsi kerethatározat, (4) preambulumbekezdés és 1. cikk, c) pont)

3. Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – A sértett jogállása a büntetőeljárásban – 2001/220 kerethatározat – Kártérítéshez való jog a büntetőeljárás során – Nemzeti szabályozás, amely kizárja e kártérítésnek a közigazgatási jogsértést elkövető jogi személytől való követeléséhez fűződő jogot – Megengedhetőség

   (2001/220 tanácsi kerethatározat, 1. cikk, a) pont és 9. cikk, (1) bekezdés)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 36. pont)

2.  Amennyiben a bűncselekmények sértettjei részére magas szintű védelmet kell nyújtani, a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló 2001/220 kerethatározat célja mindössze az, hogy az 1. cikkének c) pontja szerint meghatározott büntetőeljárás keretein belül minimális követelményeket határozzon meg a bűncselekmények sértettjeinek védelmére vonatkozóan.

   (vö. 44. pont)

3.  Magából a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló 2001/220 kerethatározat (1) cikke a) pontjából következik, hogy az elvben biztosítja a sértettnek a kártérítéshez való jogot a büntetőeljárásban, „olyan cselekmény vagy mulasztás [miatt], amely valamely tagállam büntetőjogi szabályainak megsértésével valósult meg” és „közvetlen” oka a kárnak. Márpedig a jogi személy által elkövetett közigazgatási jogsértés következtében károsult személyek nem tekinthetők az említett kerethatározat 9. cikkének (1) bekezdése alapján olyan bűncselekmény sértettjeinek, akiknek joguk van e jogi személytől kártérítésre a büntetőeljárásban.

   Következésképpen az említett kerethatározat 9. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes a jogi személyek felelősségi rendszerének keretében az, hogy az ilyen jogsértés sértettje az e bűncselekményből közvetlenül eredő kárának megtérítését a büntetőeljárásban nem kérheti a közigazgatási jogsértés jogi személy elkövetőjétől.

   (vö. 46., 48., 49. pont és a rendelkező rész)

C-79/11. sz. ügy

Maurizio Giovanardi és társai

(a Tribunale di Firenze [Olaszország] előzetes nyomozással megbízott bírája által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés — 2001/220/IB kerethatározat — A sértett jogállása a büntetőeljárásban — 2004/80/EK irányelv — A bűncselekmény sértettjeinek kártérítése — Jogi személy felelőssége — Kártérítés a büntetőeljárásban”

Az ítélet összefoglalása

1. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések — A Bíróság hatásköre — Korlátok — A nemzeti jog uniós joggal való összeegyeztethetőségének vizsgálata — Kizártság — Az uniós jog értelmezéséhez szükséges valamennyi információnak a kérdést előterjesztő bíróság számára történő megadása — Bennfoglaltság

   (EUMSZ 267. cikk)

2. Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — A sértett jogállása a büntetőeljárásban — 2001/220 kerethatározat — Célkitűzés

   (2001/220 tanácsi kerethatározat, (4) preambulumbekezdés és 1. cikk, c) pont)

3. Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — A sértett jogállása a büntetőeljárásban — 2001/220 kerethatározat — Kártérítéshez való jog a büntetőeljárás során — Nemzeti szabályozás, amely kizárja e kártérítésnek a közigazgatási jogsértést elkövető jogi személytől való követeléséhez fűződő jogot — Megengedhetőség

   (2001/220 tanácsi kerethatározat, 1. cikk, a) pont és 9. cikk, (1) bekezdés)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 36. pont)

2.  Amennyiben a bűncselekmények sértettjei részére magas szintű védelmet kell nyújtani, a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló 2001/220 kerethatározat célja mindössze az, hogy az 1. cikkének c) pontja szerint meghatározott büntetőeljárás keretein belül minimális követelményeket határozzon meg a bűncselekmények sértettjeinek védelmére vonatkozóan.

   (vö. 44. pont)

3.  Magából a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló 2001/220 kerethatározat (1) cikke a) pontjából következik, hogy az elvben biztosítja a sértettnek a kártérítéshez való jogot a büntetőeljárásban, „olyan cselekmény vagy mulasztás [miatt], amely valamely tagállam büntetőjogi szabályainak megsértésével valósult meg” és „közvetlen” oka a kárnak. Márpedig a jogi személy által elkövetett közigazgatási jogsértés következtében károsult személyek nem tekinthetők az említett kerethatározat 9. cikkének (1) bekezdése alapján olyan bűncselekmény sértettjeinek, akiknek joguk van e jogi személytől kártérítésre a büntetőeljárásban.

   Következésképpen az említett kerethatározat 9. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes a jogi személyek felelősségi rendszerének keretében az, hogy az ilyen jogsértés sértettje az e bűncselekményből közvetlenül eredő kárának megtérítését a büntetőeljárásban nem kérheti a közigazgatási jogsértés jogi személy elkövetőjétől.

   (vö. 46., 48., 49. pont és a rendelkező rész)