T‑162/10. sz. ügy

Niki Luftfahrt GmbH

kontra

Európai Bizottság

„Verseny — Összefonódások — Légi közlekedés — Az összefonódást a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat — Az ügylet versenyre gyakorolt hatásainak vizsgálata — Kötelezettségvállalások”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (nyolcadik tanács), 2015. május 13.

1. Vállalkozások közötti összefonódások – A Bizottság által végzett vizsgálat – Gazdasági jellegű értékelések – Diszkrecionális jogkör – Bírósági felülvizsgálat – Terjedelem – Korlátok

   (EUMSZ 256. cikk; 139/2004 tanácsi rendelet, 2. és 8. cikk)

2. Az intézmények jogi aktusa – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Összefonódást a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító bizottsági határozat

   (EUMSZ 296. cikk; 139/2004 tanácsi rendelet, 2. cikk, (2) bekezdés és 8. cikk, (8) bekezdés)

3. Vállalkozások közötti összefonódások – A Bizottság által végzett vizsgálat – A szóban forgó piac meghatározása – Két légitársaság közötti összefonódás – Szempontok – A termékek helyettesíthetősége – Várospáronkénti megközelítés

   (EK 82. cikk; 139/2004 tanácsi rendelet, 2. cikk; 802/2004 bizottsági rendelet, section 6.; 97/C 372/03 bizottsági közlemény, 13–17., 20., 21. és 24 pont)

4. Vállalkozások közötti összefonódások – A Bizottság által végzett vizsgálat – A szóban forgó piac meghatározása – Az állami támogatásokra alkalmazandóktól esetleg eltérő szempontok

   (EK 87. cikk és EK 88. cikk; 139/2004 tanácsi rendelet, 2. cikk, (2) bekezdés, 3. cikk és 8. cikk, (2) bekezdés)

5. Bírósági eljárás – Új jogalapoknak az eljárás folyamán történő előterjesztése – Feltételek – Az eljárás során felmerült tényezőkre alapított jogalap

   (A Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. § és 48. cikk, 2. §)

6. Vállalkozások közötti összefonódások – A belső piaccal való összeegyeztethetőség értékelése – A Bizottság által végzett vizsgálat – Az összefonódás összeegyeztethetőségét megállapító határozatot vitató félre háruló bizonyítási teher

   (139/2004 tanácsi rendelet, 2. és 8. cikk)

7. Vállalkozások közötti összefonódások – A belső piaccal való összeegyeztethetőség értékelése – Szempontok – Versenyellenes hatások – Erőfölény kialakítása vagy megerősítése – Az összefonódás belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításának a versenyre gyakorolt hatások enyhítése érdekében a felek által tett kötelezettségvállalások nélküli lehetetlensége

   (EK 82. cikk; 139/2004 tanácsi rendelet, 2. és 8. cikk)

8. Közlekedés – Légi közlekedés – Az uniós fuvarozók unión belüli, illetve nemzetközi közlekedési jogokhoz való hozzáférése – Feltételek – A közlekedési jogoknak az érintett uniós légifuvarozók közötti, hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható eljárás során való elosztására vonatkozó tagállami kötelezettség – Nemzetközi közlekedési jogok esetén az érintett tagállam és az érintett harmadik állam közötti kétoldalú megállapodás szükségessége

   (EUMSZ 100. cikk, (2) bekezdés; 847/2004 és 1008/2008 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 15. cikk)

9. Vállalkozások közötti összefonódások – A Bizottság által végzett vizsgálat – Az összefonódás belső piaccal való összeegyeztethetőségét megállapító határozatnak a II. szakasz megnyitása nélküli elfogadása – Feltétel – Komoly kétségek hiánya – Az érintett vállalkozások kötelezettségvállalásainak szükségessége – Mérlegelési jogkör – A nyilvánvaló mérlegelési hibára korlátozódó bírósági felülvizsgálat – A mérlegelési hibára kiterjedő felülvizsgálat a II. szakasz megnyitása és az annak során tett kötelezettségvállalások esetén

   (139/2004 tanácsi rendelet, 2. cikk, (2) bekezdés, 6. cikk és 8. cikk, (2) bekezdés)

10. Vállalkozások közötti összefonódások – A Bizottság által végzett vizsgálat – Az érintett vállalkozásoknak a bejelentett összefonódást a belső piaccal összeegyeztethetővé tevő kötelezettségvállalásai – Szempontok

    (139/2004 tanácsi rendelet, 2. cikk, (2) bekezdés, 6. cikk és 8. cikk, (2) bekezdés)

11. Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A felhozott jogalapok rövid ismertetése – A második jogalap alátámasztásául az első jogalap keretében kifejtett érvekre való általános utalás – Elfogadhatatlanság

    (A Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §, c) pont)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 85–87. pont)

2.  A Bizottság nem sérti indokolási kötelezettségét az összefonódások ellenőrzésére vonatkozó jogköre gyakorlása során akkor, ha nem csatol a határozatához pontos indokolást az összefonódás néhány olyan szempontjának értékelését illetően, amely nyilvánvalóan irreleváns, amelynek nincs jelentősége, vagy amely egyértelműen másodlagos az utóbbi értékeléséhez. Az ilyen követelmény ugyanis nehezen lenne összeegyeztethető a Bizottságra az összefonódások ellenőrzésére vonatkozó jogköre gyakorlásakor előírt, a gyorsaságra és rövid eljárási határidőre vonatkozó követelménnyel, amely az ezen összefonódások ellenőrzésére vonatkozó eljárás sajátos körülményei közé tartozik. Ebből következik, hogy amennyiben a Bizottság a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004 rendelet 8. cikkének (2) bekezdése alapján valamely összefonódást a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánít, az indokolási követelménynek eleget tesz, ha e határozat egyértelműen kifejti azon okokat, amelyek miatt a Bizottság úgy gondolja, hogy a szóban forgó összefonódás – adott esetben az érintett vállalkozások által elvégzett módosítások után – nem korlátozza jelentős mértékben a versenyt a belső piacon vagy annak egy jelentős részén, többek között erőfölény létrehozása vagy megerősítése révén.

   (vö. 99., 100. pont)

3.  Annak értékelése érdekében, hogy egy menetrendszerű szállítással foglalkozó légiközlekedési társaság erőfölénnyel rendelkezik‑e a piacon, mindenekelőtt el kell határolni az érintett szállítási szolgáltatások piacát, mégpedig vagy abból a feltevésből kiindulva, hogy a menetrendszerű járatok piaca elkülönült piacot alkot, vagy abból, hogy figyelembe kell venni az alternatív szállítási módszereket, így a charter, a vasúti, vagy közúti szállítást, valamint a potenciálisan helyettesítést jelentő, más útvonalakon közlekedő rendszeres járatokat is.

   Az e tekintetben figyelembe veendő szempont az, hogy az adott vonalon repülő menetrendszerű járat egyediesíthető‑e az egyéb alternatív szállítási lehetőségekhez képest, azon sajátos tulajdonságai folytán, amelyek eredményeként kevéssé felcserélhető e lehetőségekkel, és azokkal csak kevéssé érzékelhető módon áll versenyben.

   Ebből az következik, hogy a Bizottság helyesen határozta meg az érintett piacot, amikor a menetrendszerű légiutas‑szállítási ágazatbeli összefonódások ellenőrzése keretében kialakította a várospárok szerinti „kiindulási pont/érkezési pont” (ún. O & D) megközelítést, amely tükrözi azon keresleti szempontot, amely szerint a fogyasztók az összes lehetséges opciót figyelembe veszik annak érdekében, hogy a kiindulási városból az érkezési városba jussanak, beleértve a különböző közlekedési módokat is. E megközelítés szerint a kiindulási és érkezési pontok minden egyes kombinációja külön piacot alkot.

   (vö. 135., 136., 138., 139. pont)

4.  Az uniós versenyjog hatálya alá tartozó vállalkozások közötti összefonódások tárgykörében az érintett piac meghatározása nem feltétlenül felel meg az állami támogatások engedélyezése területén alkalmazott piacmeghatározásnak, mivel e két eljárás mind tárgyában, mind jogalapjában – az EK 88. cikk első bekezdése egyfelől és a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004 rendelet 8. cikkének (2) bekezdése másfelől – különbözik egymástól.

   Az EK 87. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján engedélyezhető állami támogatás vizsgálata során a Bizottságnak ügyelnie kell arra, hogy az ilyen támogatás ne befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. A szerkezetátalakítási tervre vonatkozó határozat esetében a szóban forgó támogatás a nehéz helyzetben lévő vállalkozás tőkeáttétel‑csökkentésére irányul, és az egy olyan szerkezetátalakítási terv keretébe illeszkedik, amelynek célja, hogy e vállalkozás visszatérjen a hosszú távú életképességhez, tehát e támogatás hatásai nem korlátozódnak egy olyan konkrét piacra, amelyen e vállalkozás jelen van, hanem kiterjednek e vállalkozás globális helyzetére.

   Ezzel szemben az összefonódások ellenőrzése keretében a Bizottságnak az összefonódás‑ellenőrzési rendelet 2. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően arról kell meggyőződnie, hogy az összefonódás nem akadályozza jelentősen a hatékony versenyt a közös piacon vagy annak egy jelentős részén. Az értékelés középpontjában tehát az összefonódás által a versenykorlátokra gyakorolt hatás áll. Ez az oka annak, hogy a bejelentő felek által ajánlott kötelezettségvállalások az összefonódás által azon piacokon okozott versenyproblémák orvoslására irányulnak, amelyeken az említett felek az összefonódást megelőzően versenyeztek egymással.

   (vö. 145–147. pont)

5.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 149., 150., 167., 257., 259–261., 319. pont)

6.  Az összefonódás belső piaccal való összeegyeztethetőségének vizsgálata során a Bizottságnak, többek között a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004 rendelet 2. cikke alapján, meg kell vizsgálnia az összefonódás versenyre gyakorolt hatásait azokon a piacokon, amelyeken – többek között erőfölény létrejötte vagy megerősödése eredményeként – a hatékony verseny jelentős korlátozásának veszélye fennáll.

   Bár a Bizottság által folytatott versenyelemzéshez részben a közigazgatási eljárás keretében megkérdezett harmadik személyek aggályai adnak útmutatást, a Bizottságnak a komoly jelekre tekintettel akkor is fel kell tárnia az összefonódás által mindazon piacokon előidézett versennyel kapcsolatos aggályokat, amelyeket az összefonódás érinthet, még ha ezt harmadik személyek kifejezetten nem is kérik.

   Mindemellett ha harmadik személy kifogást emel a Bizottsággal szemben, amiért az az összefonódás feleinek tevékenysége közötti átfedés alól kivételt képező piacokon felmerülő versennyel kapcsolatos valamely aggályt nem vette figyelembe, a felperesre hárul azon komoly jelek feltárása, amelyek kézzelfoghatóan bizonyítják a versennyel kapcsolatos azon aggály létezését, amelyet annak hatása miatt a Bizottságnak vizsgálnia kellett volna.

   Az e követelménynek való megfelelés érdekében a felperesre hárul az érintett piacok feltárása, az összefonódás hiányában fennálló versenyhelyzet leírása és annak feltüntetése, hogy az e piacokon fennálló versenyhelyzetre tekintettel melyek lennének az összefonódás által valószínűsíthetően előidézett hatások.

   (vö. 172–175. pont)

7.  Az összefonódás belső piaccal való összeegyeztethetőségének vizsgálata során a Bizottság köteles megvizsgálni az összefonódás azon piacokra gyakorolt versenyhatásait, amelyeken az összefonódás feleinek tevékenységei között átfedés van. Ebből következik, hogy amennyiben valamelyik fél már az összefonódást megelőzően monopolhelyzetben van egy légi útvonalon, vagyis egy érintett piacon, e körülmény fogalmilag kívül esik az összefonódás versenyhatásainak elemzésén.

   Ezzel szemben nem ugyanez a helyzet akkor, ha a monopolhelyzet vagy erőfölény az összefonódásból ered, vagy az összefonódás azt megerősíti. Ilyen esetben a Bizottság a felek által tett, az erőfölény által okozott versenyhatások orvoslására alkalmas kötelezettségvállalások hiányában nem nyilváníthatja az összefonódást a belső piaccal összeegyeztethetőnek.

   (vö. 248., 249. pont)

8.  A légifuvarozás szabályai szerint két különböző állam területén található repülőterek kiszolgálása érdekében a légitársaságnak nemzetközi légiközlekedési joggal kell rendelkeznie, vagyis az ezen útvonal kiszolgálására vonatkozó engedéllyel. Minden állam kijelöli a területén működő azon légitársaságokat, amelyek számára engedélyezi egy útvonal kiszolgálását a területe és egy másik állam területe között. Az egyes államok által az adott nemzetközi légiútvonal kiszolgálására kiadható engedélyek számát hagyományosan a két állam között kötött kétoldalú nemzetközi megállapodás határozza meg. E közlekedési jogok képezik tehát főszabályként a nemzetközi légiútvonalak kiszolgálásának jogi akadályát.

   E jogi akadályokat az Unión belül a közösségi légifuvarozók Közösségen belüli légi útvonalakhoz jutásáról szóló 2408/92 rendelet számolta fel, amelyet azóta hatályon kívül helyezett a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008 rendelet. Az 1008/2008 rendelet 15. cikkének megfelelően az azon tagállam illetékes hatósága által kiállított érvényes működési engedéllyel rendelkező légi fuvarozók, amelyben központi ügyintézésük helye található, Közösségen belüli légi járatokat működtethetnek, és a tagállamok e szolgáltatások ilyen szállító általi nyújtását nem köthetik semmilyen engedélyhez vagy jogosítványhoz.

   Ezzel szemben a közlekedési jogok továbbra is szükségesek a valamely uniós tagállam területe és egy harmadik ország területek közötti légiútvonal kiszolgálásához.

   E tekintetben a Bíróság „nyitott égbolt ítéleteinek” meghozatala és a tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról szóló 847/2004 rendelet elfogadása óta az uniós légiszállítók – azaz a sem valamely tagállam vagy állampolgárai tulajdonában, sem ezek ellenőrzése alatt nem álló légitársaságok – főszabály szerint megkülönböztetéstől mentes és átlátható eljárás keretében versenyezhetnek egy tagállam légiszállítóival a nemzetközi közlekedési jogok megszerzése érdekében.

   Ez ugyanakkor azt feltételezi, hogy a közlekedési jogok kiosztását rögzítő kétoldalú megállapodás „közösségi tulajdonra és ellenőrzésre” vonatkozó követelményt (ún. community ownership and control clause) tartalmaz. Olyan tagállam esetében, amely nem kötött ilyen kétoldalú egyezményt valamely harmadik állammal, kizárólag e tagállam vagy állampolgárai ellenőrzése alatt vagy tulajdonában álló légiszállítók szerezhetnek közlekedési jogokat, az uniós légiszállítók pedig ki vannak zárva az e tagállam és e harmadik állam közötti forgalomból.

   (vö. 270–273., 277., 279–281. pont)

9.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 289–292., 295–298. pont)

10.  Lásd a határozat szövegét.

    (vö. 293., 294., 302., 303., 312–317., 319., 327., 344–348., 353. pont)

11.  Lásd a határozat szövegét.

    (vö. 356–358. pont)