Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62010TJ0047

    Akzo Nobel és társai kontra Bizottság

    T‑47/10. sz. ügy

    (kivonatos közzététel)

    Akzo Nobel NV és társai

    kontra

    Európai Bizottság

    „Verseny — Kartellek — A hőstabilizátorok európai piacai — Az EK 81. cikknek és az EGT‑Megállapodás 53. cikkének két megsértését megállapító határozat — Az árak rögzítése, a piacok felosztása és érzékeny kereskedelmi információk cseréje — A jogsértések időtartama — Elévülés — A közigazgatási eljárás időtartama — Ésszerű határidő — Védelemhez való jog — A jogsértések betudása — Leányvállalatok, önálló jogi személyiséggel nem rendelkező partnerség, illetve egy leányvállalat által elkövetett jogsértések — A bírságok összegének kiszámítása”

    Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (negyedik tanács), 2015. július 15.

    1. Verseny – Közigazgatási eljárás – Bírságokra vonatkozó elévülési idő – A leányvállalat tekintetében bekövetkezett elévülés – Az anyavállalat felelősségére gyakorolt hatás hiánya

      (EK 81. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 25. cikk)

    2. Verseny – Közigazgatási eljárás – A Bizottság kötelezettségei – Ésszerű határidő betartása – Megsértés – Következmények – A részt vevő vállalkozásokkal szemben kiszabott bírságok összegének a Bizottság általi csökkentése – A csökkentés azon vállalkozásoktól való megtagadása, amelyek a közigazgatási eljárásban velük szemben hozott egyes határozatokkal szemben bírósághoz fordultak – A hatékony bírói jogvédelem elvének megsértése – Az egyenlő bánásmód elvének megsértése

      (EK 81. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet)

    1.  Az EK 81. cikk (1) bekezdésének megsértésében közvetlenül részt vevő leányvállalatok jogszerűen hivatkozhatnak arra, hogy rájuk nézve lejárt az 1/2003 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének b) pontjában írt elévülési idő, amennyiben a Bizottság az az 1/2003 rendelet 25. cikkének (3) bekezdése értelmében vett, e jogsértések tekintetében vizsgálat vagy eljárás céljából tett első intézkedéseit ezen elévülési időnek e leányvállalatokat érintő elteltét követően tette meg.

      Az 1/2003 rendelet 25. cikkében meghatározott elévülés bekövetkezése azonban nem törli el a jogsértést, és azt sem akadályozza, hogy a Bizottság határozatban megállapítsa az ilyen jogsértésért való felelősséget, hanem csupán azt vonja maga után, hogy az elévülés érintettjei elkerülik a szankciók kiszabására irányuló eljárásokat. Ezenkívül az 1/2003 rendelet 25. cikkének szó szerinti, teleologikus és összefüggésbeli értelmezéséből kitűnik, hogy az (1) bekezdés szerinti elévülés valamennyi jogi személyre külön‑külön vonatkozik, és azok arra külön‑külön hivatkozhatnak, ha a Bizottság eljárást folytat velük szemben. Így önmagában az, hogy valamely anyavállalat leányvállalatai tekintetében eltelt az elévülési idő, nem jár azzal a következménnyel, hogy kérdésessé tegye ezen anyavállalat felelősségét, vagy vele szemben megakadályozza az eljárást.

      (vö. 124–126., 128. pont)

    2.  A Bizottság indokolatlanul eltérő bánásmódot alkalmaz a versenyszabályok megsértését megállapító és bírságot kiszabó határozatában, ha az EK 81. cikk (1) bekezdésének megsértésében részt vevő valamennyi vállalkozás esetében a közigazgatási eljárás időtartama miatt csökkenti a kiszabott bírság összegét, kivéve azokat a vállalkozásokat, amelyek a közigazgatási eljárásban velük szemben hozott egyes határozatokkal szemben bírósághoz fordultak.

      Ugyanis a Bizottság érvelése – miszerint az eltérő bánásmódot az objektíve összehasonlítható helyzetek közötti azon különbség igazolja, hogy az említett vállalkozások a többi vállalkozástól eltérően bírósági eljárást kezdeményeztek – összeegyeztethetetlen a hatékony bírói jogvédelem elvével, mégpedig attól függetlenül, hogy más vállalkozásokat visszatart‑e ezen érvelés attól, hogy a jogaikat bírósági úton érvényesítsék, amikor a versenyszabályok megsértése miatt indított bizottsági vizsgálatban érintettek.

      (vö. 326., 328., 329. pont)

    Top

    T‑47/10. sz. ügy

    (kivonatos közzététel)

    Akzo Nobel NV és társai

    kontra

    Európai Bizottság

    „Verseny — Kartellek — A hőstabilizátorok európai piacai — Az EK 81. cikknek és az EGT‑Megállapodás 53. cikkének két megsértését megállapító határozat — Az árak rögzítése, a piacok felosztása és érzékeny kereskedelmi információk cseréje — A jogsértések időtartama — Elévülés — A közigazgatási eljárás időtartama — Ésszerű határidő — Védelemhez való jog — A jogsértések betudása — Leányvállalatok, önálló jogi személyiséggel nem rendelkező partnerség, illetve egy leányvállalat által elkövetett jogsértések — A bírságok összegének kiszámítása”

    Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (negyedik tanács), 2015. július 15.

    1. Verseny – Közigazgatási eljárás – Bírságokra vonatkozó elévülési idő – A leányvállalat tekintetében bekövetkezett elévülés – Az anyavállalat felelősségére gyakorolt hatás hiánya

      (EK 81. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 25. cikk)

    2. Verseny – Közigazgatási eljárás – A Bizottság kötelezettségei – Ésszerű határidő betartása – Megsértés – Következmények – A részt vevő vállalkozásokkal szemben kiszabott bírságok összegének a Bizottság általi csökkentése – A csökkentés azon vállalkozásoktól való megtagadása, amelyek a közigazgatási eljárásban velük szemben hozott egyes határozatokkal szemben bírósághoz fordultak – A hatékony bírói jogvédelem elvének megsértése – Az egyenlő bánásmód elvének megsértése

      (EK 81. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet)

    1.  Az EK 81. cikk (1) bekezdésének megsértésében közvetlenül részt vevő leányvállalatok jogszerűen hivatkozhatnak arra, hogy rájuk nézve lejárt az 1/2003 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének b) pontjában írt elévülési idő, amennyiben a Bizottság az az 1/2003 rendelet 25. cikkének (3) bekezdése értelmében vett, e jogsértések tekintetében vizsgálat vagy eljárás céljából tett első intézkedéseit ezen elévülési időnek e leányvállalatokat érintő elteltét követően tette meg.

      Az 1/2003 rendelet 25. cikkében meghatározott elévülés bekövetkezése azonban nem törli el a jogsértést, és azt sem akadályozza, hogy a Bizottság határozatban megállapítsa az ilyen jogsértésért való felelősséget, hanem csupán azt vonja maga után, hogy az elévülés érintettjei elkerülik a szankciók kiszabására irányuló eljárásokat. Ezenkívül az 1/2003 rendelet 25. cikkének szó szerinti, teleologikus és összefüggésbeli értelmezéséből kitűnik, hogy az (1) bekezdés szerinti elévülés valamennyi jogi személyre külön‑külön vonatkozik, és azok arra külön‑külön hivatkozhatnak, ha a Bizottság eljárást folytat velük szemben. Így önmagában az, hogy valamely anyavállalat leányvállalatai tekintetében eltelt az elévülési idő, nem jár azzal a következménnyel, hogy kérdésessé tegye ezen anyavállalat felelősségét, vagy vele szemben megakadályozza az eljárást.

      (vö. 124–126., 128. pont)

    2.  A Bizottság indokolatlanul eltérő bánásmódot alkalmaz a versenyszabályok megsértését megállapító és bírságot kiszabó határozatában, ha az EK 81. cikk (1) bekezdésének megsértésében részt vevő valamennyi vállalkozás esetében a közigazgatási eljárás időtartama miatt csökkenti a kiszabott bírság összegét, kivéve azokat a vállalkozásokat, amelyek a közigazgatási eljárásban velük szemben hozott egyes határozatokkal szemben bírósághoz fordultak.

      Ugyanis a Bizottság érvelése – miszerint az eltérő bánásmódot az objektíve összehasonlítható helyzetek közötti azon különbség igazolja, hogy az említett vállalkozások a többi vállalkozástól eltérően bírósági eljárást kezdeményeztek – összeegyeztethetetlen a hatékony bírói jogvédelem elvével, mégpedig attól függetlenül, hogy más vállalkozásokat visszatart‑e ezen érvelés attól, hogy a jogaikat bírósági úton érvényesítsék, amikor a versenyszabályok megsértése miatt indított bizottsági vizsgálatban érintettek.

      (vö. 326., 328., 329. pont)

    Top