C-611/10. és C-612/10. sz. egyesített ügyek

Waldemar Hudzinski

kontra

Agentur für Arbeit Wesel – Familienkasse

és

Jaroslaw Wawrzyniak

kontra

Agentur für Arbeit Mönchengladbach – Familienkasse

(a Bundesfinanzhof [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Migráns munkavállalók szociális biztonsága — 1408/71/EGK rendelet — A 14. cikk 1. pontjának a) alpontja és a 14a. cikk 1. pontjának a) alpontja — EUMSZ 45. cikk és EUMSZ 48. cikk — Azon tagállamtól eltérő tagállamban végzett ideiglenes munka, amelynek területén a tevékenységet szokásosan folytatják — Családi ellátások — Alkalmazandó jog — Gyermekek után járó ellátások azon tagállam általi nyújtásának a lehetősége, ahol az ideiglenes munkavégzésre sor kerül, amely azonban nem az illetékes állam — A nemzeti jog azon, halmozódást tiltó szabályának alkalmazása, amely hasonló ellátás más állambeli folyósítása esetén kizárja ezen ellátást”

Az ítélet összefoglalása

1. Migráns munkavállalók szociális biztonsága – Családi ellátások – Alkalmazandó jog – Olyan tagállamban ideiglenes munkát végző munkavállaló, amely eltér a tevékenysége szokásos folyatatásának tagállamától, és ahol nem rendelkezik lakóhellyel a maga és a családtagjai számára – Családi ellátásoknak a lakóhely szerinti illetékes tagállamban való igénybevétele

   (a 647/2005 tanácsi rendelettel módosított 1408/71 tanácsi irányelv, 14. cikk, 1. pont, a) alpont, és 14a. cikk, 1. pont, a) alpont)

2. Migráns munkavállalók szociális biztonsága – Családi ellátások – Olyan tagállamban ideiglenes munkát végző munkavállaló, amely eltér a tevékenysége szokásos folyatatásának tagállamától

   (EUMSZ 45. cikk és EUMSZ 48. cikk)

1.  A 647/2005 rendelettel módosított 118/97 rendelettel naprakésszé tett 1408/71 rendelet módosított változata 14. cikke 1. pontjának a) alpontját és 14a. cikke 1. pontjának a) alpontját úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes, hogy valamely tagállam, amely e rendelkezések alapján nem minősül illetékes államnak, a nemzeti joga alapján gyermekek után járó ellátásokat nyújtson az e tagállam területén ideiglenesen munkát végző migráns munkavállaló számára, ahol a jövedelemadó szempontjából teljes körű adókötelezettség alá tartozik, azonban az illetékes tagállam társadalombiztosítási rendszerében biztosított, ideértve azt, amikor megállapítást nyer elsőként az, hogy a szóban forgó munkavállalót semmilyen joghátrány nem érte a szabad mozgáshoz való jogának gyakorlása folytán, mivel az illetékes tagállamban megőrizte a hasonló jellegű családi ellátásokra való jogosultságát, és másodsorban az, hogy sem e munkavállaló, sem pedig az a gyermek, aki után az említett ellátást igénylik, nem lakik szokásosan annak a tagállamnak a területén, ahol az ideiglenes munkavégzésre sor került.

   (vö. 68. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2.  Az EUM-Szerződésnek a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó szabályait úgy kell értelmezni, hogy abban a helyzetben, amikor a munkavállalót az illetékes tagállamtól eltérő más tagállamba küldik ki ideiglenesen, e szabályokkal ellentétes a gyermekek után járó ellátások halmozódását tiltó nemzeti jogszabályi rendelkezés alkalmazása, amennyiben nem az ellátás összegének valamely másik államban kapott hasonló ellátás összegével történő csökkenését eredményezi, hanem ezen ellátás kizárását.

   (vö. 85. pont és a rendelkező rész 2. pontja)