C-512/10. sz. ügy

Európai Bizottság

kontra

Lengyel Köztársaság

„Tagállami kötelezettségszegés — Közlekedés — 91/440/EGK irányelv — A közösségi vasutak fejlesztése — 2001/14/EK irányelv — A vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztása — A 2001/14 irányelv 6. cikkének (2) és (3) bekezdése — A pénzügyi egyensúly tartós hiánya — A 91/440 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése, valamint 7. cikkének (3) és (4) bekezdése — A pályahálózat-működtetőt ösztönző intézkedések hiánya — A 2001/14 irányelv 7. cikkének (3) bekezdése és 8. cikkének (1) bekezdése — A minimális pályahasználati díj kiszámítása”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2013. május 30.

1. Közlekedés – Vasúti közlekedés – 2001/14 irányelv – A vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztása és díjszabás – A infrastruktúra díjszabása – A tagállamok kötelezettségei – A pályahálózat-működtető számviteli egyensúlya – Feltételek

   (2001/14 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 6. cikk, (1) bekezdés)

2. Közlekedés – Vasúti közlekedés –2001/14 irányelv – A vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztása és díjszabás – A tagállamok kötelezettségei – A pályahálózat-működtetőt az infrastruktúra biztosítása költségeinek és a díjak mértékének csökkentésére ösztönző intézkedések bevezetése – Hiány – Kötelezettségszegés

   (2001/14 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 6. cikk, (2) bekezdés)

3. Közlekedés – Vasúti közlekedés –2001/14 irányelv – A vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztása és díjszabás – A tagállamok kötelezettségei – A vasúti infrastruktúrához való minimális hozzáférés díjának kiszámítása – Az adott vonat közlekedtetéséből közvetlenül eredő költségnek megfelelő díj – Hiány – Kötelezettségszegés

   (2001/14 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 7. cikk, (3) bekezdés)

1.  A 2004/49 irányelvvel módosított, a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról szóló 2001/14 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt azon kötelezettséget, miszerint a tagállamok rögzítik a feltételeket annak biztosítására, hogy szokványos üzleti feltételek mellett és belátható időn belül a pályahálózat-működtető könyveiben az infrastruktúra-használati díjakból származó bevétel, az egyéb üzleti tevékenységekből származó eredmény és az állami finanszírozás legalább egyensúlyban legyen az infrastruktúra költségeivel, úgy kell értelmezni, hogy az a pályahálózat-működtető eredménykimutatásának számviteli egyensúlyára irányul. Ugyanakkor a pályahálózat-működtető eredménykimutatásának egyensúlyi hiánya önmagában nem elegendő annak megállapításához, hogy a szóban forgó tagállam nem teljesítette az említett rendelkezésből fakadó kötelezettségeit. Egy ilyen következtetéshez ugyanis még e rendelkezés megfogalmazása szerint is szükséges annak bizonyítása, hogy az eredménykimutatás egyensúlyának hiánya „szokványos üzleti feltételek mellett és belátható időn belül” álljon fenn.

   (vö. 26., 34., 35. pont)

2.  Megsérti a 2004/49 irányelvvel módosított, a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról szóló 2001/14 irányelv 6. cikkének (2) bekezdéséből eredő kötelezettségeit az a tagállam, amely nem fogadott el a vasúti pályahálózat-működtetők számára ösztönzőket az infrastruktúra biztosítása költségeinek és a pályahasználati díjak mértékének csökkentése céljából.

   E tekintetben nem elegendő az a körülmény, hogy a 2001/14 irányelvnek a belső jogba való átültetése céljából elfogadott nemzeti szabályozás célként írja elő a költségek és az infrastruktúra-használati díjak összegének csökkentését, ha e szabályozás nem határozza meg azon ösztönző mechanizmust, amely révén e cél elérendő.

   (vö. 57., 90. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

3.  Megsérti a 2004/49 irányelvvel módosított, a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról szóló 2001/14 irányelv 7. cikkének (3) bekezdéséből eredő kötelezettségeit az a tagállam, amely lehetővé teszi a minimális szolgáltatások összességéért és a szolgáltatási infrastruktúrához való hozzáférésért fizetendő díjak számításában olyan költségek szerepeltetését, amelyek nem tekinthetők az adott vonat közlekedtetéséből közvetlenül eredő költségeknek.

   E tekintetben az e szabályozásban előírt karbantartási és irányítási költségeket – mivel a vasúti hálózat egy szakaszának a rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos, állandó jellegű költségeket is magukban foglalnak, amelyeket a pályahálózat-működtetőnek még a vonatok mozgásának hiányában is viselnie kell – úgy kell tekinteni, hogy e költségek nem közvetlenül, hanem csak részben erednek az adott vonat közlekedtetéséből. A tevékenységek pénzügyi és a közvetett költségei továbbá nyilvánvalóan nem állnak semmilyen közvetlen kapcsolatban az adott vonat közlekedtetésével. Végül, mivel az értékcsökkenést nem a közlekedtetésből eredő tényleges infrastruktúra-használat alapján határozták meg, hanem számviteli szabályok alapján, ez sem tekinthető úgy, mint amely közvetlenül az adott vonat közlekedtetéséből ered.

   (vö. 82–84., 90. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

C-512/10. sz. ügy

Európai Bizottság

kontra

Lengyel Köztársaság

„Tagállami kötelezettségszegés — Közlekedés — 91/440/EGK irányelv — A közösségi vasutak fejlesztése — 2001/14/EK irányelv — A vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztása — A 2001/14 irányelv 6. cikkének (2) és (3) bekezdése — A pénzügyi egyensúly tartós hiánya — A 91/440 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése, valamint 7. cikkének (3) és (4) bekezdése — A pályahálózat-működtetőt ösztönző intézkedések hiánya — A 2001/14 irányelv 7. cikkének (3) bekezdése és 8. cikkének (1) bekezdése — A minimális pályahasználati díj kiszámítása”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2013. május 30.

1. Közlekedés — Vasúti közlekedés — 2001/14 irányelv — A vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztása és díjszabás — A infrastruktúra díjszabása — A tagállamok kötelezettségei — A pályahálózat-működtető számviteli egyensúlya — Feltételek

   (2001/14 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 6. cikk, (1) bekezdés)

2. Közlekedés — Vasúti közlekedés –2001/14 irányelv — A vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztása és díjszabás — A tagállamok kötelezettségei — A pályahálózat-működtetőt az infrastruktúra biztosítása költségeinek és a díjak mértékének csökkentésére ösztönző intézkedések bevezetése — Hiány — Kötelezettségszegés

   (2001/14 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 6. cikk, (2) bekezdés)

3. Közlekedés — Vasúti közlekedés –2001/14 irányelv — A vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztása és díjszabás — A tagállamok kötelezettségei — A vasúti infrastruktúrához való minimális hozzáférés díjának kiszámítása — Az adott vonat közlekedtetéséből közvetlenül eredő költségnek megfelelő díj — Hiány — Kötelezettségszegés

   (2001/14 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 7. cikk, (3) bekezdés)

1.  A 2004/49 irányelvvel módosított, a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról szóló 2001/14 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt azon kötelezettséget, miszerint a tagállamok rögzítik a feltételeket annak biztosítására, hogy szokványos üzleti feltételek mellett és belátható időn belül a pályahálózat-működtető könyveiben az infrastruktúra-használati díjakból származó bevétel, az egyéb üzleti tevékenységekből származó eredmény és az állami finanszírozás legalább egyensúlyban legyen az infrastruktúra költségeivel, úgy kell értelmezni, hogy az a pályahálózat-működtető eredménykimutatásának számviteli egyensúlyára irányul. Ugyanakkor a pályahálózat-működtető eredménykimutatásának egyensúlyi hiánya önmagában nem elegendő annak megállapításához, hogy a szóban forgó tagállam nem teljesítette az említett rendelkezésből fakadó kötelezettségeit. Egy ilyen következtetéshez ugyanis még e rendelkezés megfogalmazása szerint is szükséges annak bizonyítása, hogy az eredménykimutatás egyensúlyának hiánya „szokványos üzleti feltételek mellett és belátható időn belül” álljon fenn.

   (vö. 26., 34., 35. pont)

2.  Megsérti a 2004/49 irányelvvel módosított, a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról szóló 2001/14 irányelv 6. cikkének (2) bekezdéséből eredő kötelezettségeit az a tagállam, amely nem fogadott el a vasúti pályahálózat-működtetők számára ösztönzőket az infrastruktúra biztosítása költségeinek és a pályahasználati díjak mértékének csökkentése céljából.

   E tekintetben nem elegendő az a körülmény, hogy a 2001/14 irányelvnek a belső jogba való átültetése céljából elfogadott nemzeti szabályozás célként írja elő a költségek és az infrastruktúra-használati díjak összegének csökkentését, ha e szabályozás nem határozza meg azon ösztönző mechanizmust, amely révén e cél elérendő.

   (vö. 57., 90. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

3.  Megsérti a 2004/49 irányelvvel módosított, a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról szóló 2001/14 irányelv 7. cikkének (3) bekezdéséből eredő kötelezettségeit az a tagállam, amely lehetővé teszi a minimális szolgáltatások összességéért és a szolgáltatási infrastruktúrához való hozzáférésért fizetendő díjak számításában olyan költségek szerepeltetését, amelyek nem tekinthetők az adott vonat közlekedtetéséből közvetlenül eredő költségeknek.

   E tekintetben az e szabályozásban előírt karbantartási és irányítási költségeket – mivel a vasúti hálózat egy szakaszának a rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos, állandó jellegű költségeket is magukban foglalnak, amelyeket a pályahálózat-működtetőnek még a vonatok mozgásának hiányában is viselnie kell – úgy kell tekinteni, hogy e költségek nem közvetlenül, hanem csak részben erednek az adott vonat közlekedtetéséből. A tevékenységek pénzügyi és a közvetett költségei továbbá nyilvánvalóan nem állnak semmilyen közvetlen kapcsolatban az adott vonat közlekedtetésével. Végül, mivel az értékcsökkenést nem a közlekedtetésből eredő tényleges infrastruktúra-használat alapján határozták meg, hanem számviteli szabályok alapján, ez sem tekinthető úgy, mint amely közvetlenül az adott vonat közlekedtetéséből ered.

   (vö. 82–84., 90. pont és a rendelkező rész 1. pontja)