C-416/10. sz. ügy

Jozef Križan és társai

kontra

Slovenská inšpekcia životného prostredia

(a Najvyšší súd Slovenskej republiky [Szlovákia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„EUMSZ 267. cikk — Bírósági határozat hatályon kívül helyezése — Visszautalás az érintett bíróság elé — A hatályon kívül helyezést kimondó határozatnak való megfelelés kötelezettsége — Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Lehetőség — Környezet — Århusi egyezmény — 85/337/EGK irányelv — 96/61/EK irányelv — A nyilvánosság részvétele a döntéshozatali eljárásban — Hulladéklerakó építése — Engedély iránti kérelem — Üzleti titok — Valamely irat nyilvánossággal való közlésének elmaradása — A hulladéklerakás engedélyezéséről szóló határozat érvényességére gyakorolt hatás — Hiánypótlás — A projekt környezetre gyakorolt hatásainak értékelése — A tagállam Unióhoz való csatlakozása előtt készült végső vélemény — A 85/337 irányelv időbeli hatálya — Bírósági jogorvoslat — Ideiglenes intézkedések — A végrehajtás felfüggesztése — A megtámadott határozat megsemmisítése — A tulajdonhoz való jog — Megsértés”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (nagytanács), 2013. január 15.

1. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – Elfogadhatóság – Feltételek – Az ügy tényállásával vagy tárgyával kapcsolatban álló kérdések – Közvetlen hatállyal nem rendelkező uniós jogi rendelkezések értelmezésével kapcsolatos kérdések – Az alkalmazandó nemzeti rendelkezések egyértelműsége – Hatás hiánya

   (EUMSZ 267. cikk)

2. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – A Bírósághoz fordulás – A nemzeti bíróság által hivatalból előterjesztett kérdés – Megengedhetőség

   (EUMSZ 267. cikk)

3. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – A Bírósághoz fordulás – Előterjesztési kötelezettség – Alkotmánybíróság által visszautalt ügyben eljáró nemzeti bíróság – A jogvitának az alkotmánybíróság jogi álláspontját követve való eldöntésére vonatkozó kötelezettség – Hatás hiánya

   (EUMSZ 267. cikk, (3) bekezdés)

4. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – A Bírósághoz fordulás – Előterjesztési kötelezettség – A kérdést előterjesztő bíróság határozatai elleni, alkotmánybíróság előtti jogorvoslati lehetőség – A nemzeti alkotmányban vagy valamely nemzetközi egyezményben biztosított jogok és szabadságok megsértésének vizsgálatára korlátozódó jogorvoslat – Hatás hiánya

   (EUMSZ 267. cikk, (3) bekezdés)

5. Környezet – A környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése – 96/61 irányelv – A nyilvánosságnak a döntéshozatali eljárásban való részvétele – Létesítmény engedélyezési eljárása – A releváns tájékoztatáshoz való hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettség – Terjedelem

   (Århusi egyezmény, 6. cikk; 96/61 tanácsi irányelv, 15. cikk és V. melléklet)

6. Környezet – A környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése – 96/61 irányelv – A nyilvánosságnak a döntéshozatali eljárásban való részvétele – A releváns tájékoztatáshoz való hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettség – Korlátok – A környezeti információk közlése megtagadásának igazolására alkalmas okok – Az irányelv hatálya alá tartozó létesítmény – Üzleti vagy üzemi adatok bizalmas jellege – Terjedelem

   (2003/4 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 4. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, d) pont, és (4) bekezdés; 96/61 tanácsi irányelv, 15. cikk, (4) bekezdés)

7. Környezet – A környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése – 96/61 irányelv – A nyilvánosságnak a döntéshozatali eljárásban való részvétele – A releváns tájékoztatáshoz való hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettség – E tájékoztatás hozzáférhetővé tétele indokolatlan megtagadásának orvoslása – Feltételek

   (Århusi egyezmény, 6. cikk; 96/61 tanácsi irányelv, 15. cikk és V. melléklet)

8. Környezet – Egyes projektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata – 85/337 irányelv – Időbeli hatály – A projekt engedélyezése iránt az irányelv átültetésére nyitva álló határidő lejárta előtt hivatalosan benyújtott kérelem – Az irányelv alkalmazhatatlansága

   (85/337 tanácsi irányelv)

9. Környezet – A környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése – 96/61 irányelv – Engedélyező határozattal szembeni jogorvoslathoz való jog – Ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek a hatáskörrel rendelkező nemzeti bírósághoz vagy hatósághoz való benyújtásának lehetősége

   (96/61 tanácsi irányelv, 4. cikk és 15a. cikk)

10. Környezet – A környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése – 96/61 irányelv – Az irányelv rendelkezéseinek megsértésével kiadott engedélyt megsemmisítő nemzeti bírósági határozat – A tulajdonhoz való jog sérelme – Hiány

    (Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 17. cikk; Århusi egyezmény, 9. cikk, (2) és (4) bekezdés; 96/61 tanácsi irányelv, 15a. cikk)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 53–56., 58–60. pont)

2.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 64–66. pont)

3.  Az EUMSZ 267. cikket úgy kell értelmezni, hogy az e cikk harmadik bekezdése szerinti olyan nemzeti bíróság, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség, hivatalból köteles előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordulni az Európai Unió Bíróságához még akkor is, ha az első határozatának az érintett tagállam alkotmánybírósága általi hatályon kívül helyezését követő visszautalás után kell határozatot hoznia, és valamely nemzeti szabály előírja számára, hogy határozatát az alkotmánybíróság által elfogadott jogi álláspontot követve kell meghoznia.

   Valamely nemzeti eljárási szabály létezése ugyanis nem kérdőjelezheti meg a nemzeti bíróságok azon lehetőségét, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel forduljanak a Bírósághoz, amennyiben kétségeik vannak az uniós jog értelmezését illetően. Az olyan nemzeti szabály, amelynek értelmében a magasabb szintű bíróság által tett megállapítások kötik valamely másik nemzeti bíróságot, még nem fosztja meg ez utóbbit attól a lehetőségtől, hogy az e jogi megállapításokkal érintett uniós jogi rendelkezések értelmezésével kapcsolatban kérdéseket terjesszen a Bíróság elé. A nemzeti bíróság szabadon dönthet arról, hogy – amennyiben úgy ítéli meg, hogy a magasabb szintű bíróság által végzett jogi értékelés az uniós joggal ellentétes ítélethez vezetne – a vonatkozó kérdéseket a Bíróság elé terjessze.

   (vö. 67., 68., 73. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

4.  Azon lehetőség, hogy valamely nemzeti bíróság határozatai az érintett tagállam alkotmánybírósága előtt a nemzeti alkotmányban vagy valamely nemzetközi egyezményben garantált jogok és szabadságok esetleges megsértésének vizsgálatára korlátozódó keresettel megtámadhatók, nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy e nemzeti bíróság nem minősül az EUMSZ 267. cikk harmadik bekezdése szerinti olyan bíróságnak, amelynek határozataival szemben a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség. Ezért az ilyen bíróság köteles előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordulni a Bírósághoz, ha azt állapítja meg, hogy a jogvita érdeme az EUMSZ 267. cikk első bekezdésében felsorolt, megoldandó kérdések valamelyikére vonatkozik.

   (vö. 72. pont)

5.  A 166/2006 rendelettel módosított, a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 96/61 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy az előírja, hogy az érintett nyilvánosságnak az érintett létesítmény engedélyezési eljárásának kezdetétől fogva hozzá kell férnie az irányelv V. melléklete értelmében vett releváns információkat tartalmazó területrendezési határozathoz.

   (vö. 79., 91. pont és a rendelkező rész 2. pontja

6.  A 166/2006 rendelettel módosított, a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 96/61 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy az nem teszi lehetővé a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok számára, hogy jogos gazdasági érdekek védelme céljából, üzleti vagy üzemi adatok bizalmas jellegének a nemzeti jogban vagy az uniós jogban előírt védelmére hivatkozva, többek között a 96/61 irányelvben szereplő tevékenységek némelyike helyének jelentőségére tekintettel megtagadják az érintett nyilvánosságtól az olyan határozathoz való minden – akár csak részleges – hozzáférést, amelyben valamely hatóság az alkalmazandó területrendezési szabályok alapján az ezen irányelv hatálya alá tartozó létesítmény telepítését engedélyezi.

   Még ha feltételezzük is, hogy a területrendezési határozat indokolásában szereplő bizonyos adatok kivételesen bizalmas üzleti vagy üzemi információnak minősülhetnek, az ilyen információk bizalmas jellegének védelme nem használható fel a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 2003/4 irányelv 4. cikke (4) bekezdésének megsértésével arra, hogy a nyilvánosságtól megtagadják az alapügyben szereplő létesítmény telepítésére vonatkozó területrendezési határozathoz való minden – akár csak részleges – hozzáférést.

   (vö. 82., 83., 91. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

7.  A 166/2006 rendelettel módosított, a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 96/61 irányelvvel, azt a tényleges érvényesülés és az egyenértékűség elvére, valamint a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Århusi egyezmény 6. cikkére tekintettel értelmezve nem összeegyeztethetetlen, hogy a 96/61 irányelv V. melléklete értelmében vett releváns információkat tartalmazó területrendezési határozat az érintett nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tételének az elsőfokú közigazgatási eljárásban való indokolatlan megtagadását orvosolni lehessen a másodfokú közigazgatási eljárásban, feltéve egyfelől, hogy a nemzeti jog lehetővé teszi hasonló jellegű belső jogi jogsértéseknek a másodfokú közigazgatási eljárásban történő orvoslását, és másfelől hogy még minden lehetőség és megoldás nyitott, és az eljárás e szakaszban történő szabályossá tétele lehetővé teszi az érintett nyilvánosság számára, hogy tényleges befolyást gyakoroljon a döntéshozatali eljárás kimenetelére.

   (vö. 79., 86–91. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

8.  Azon alapelv, amely szerint a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektek esetén környezeti hatásvizsgálatot kell végezni, nem alkalmazandó az olyan esetekben, amikor a projekt engedélyezésére vonatkozó kérelem hivatalos benyújtásának időpontja megelőzi az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337 irányelv átültetésére nyitva álló határidő lejártának időpontját.

   Ha a projekt megvalósítására irányuló munkálatok megkezdését a projektgazda számára engedélyező nemzeti eljárás több szakaszból áll, és ha ezért a 85/337 irányelv értelmében vett engedélyt több különálló határozat alkotja, akkor a projekt engedélyezése iránti kérelem hivatalos benyújtása időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor a projektgazda benyújtotta a projekt első szakaszának megkezdése iránti kérelmet.

   (vö. 94., 103. pont)

9.  A környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 96/61 irányelv 15a. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az e rendelkezésben szereplő jogorvoslati eljárás keretében az érintett nyilvánosság számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a bíróságtól vagy a törvény értelmében létrehozott, hatáskörrel rendelkező független és pártatlan testülettől az említett irányelv 4. cikke szerinti engedélynek a végleges döntés meghozataláig való felfüggesztését kérje.

   (vö. 110. pont és a rendelkező rész 3. pontja)

10.  Valamely nemzeti bíróságnak a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 96/61 irányelv 15a. cikkéből, valamint a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Århusi egyezmény 9. cikkének (2) bekezdéséből és (4) bekezdéséből eredő kötelezettségek végrehajtására irányuló nemzeti eljárásban hozott, az említett irányelv rendelkezéseinek megsértésével kiadott engedélyt megsemmisítő határozata önmagában nem jelenti az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17. cikkében szereplő tulajdonhoz való jog megsértését.

    (vö. 116. pont és a rendelkező rész 4. pontja)

C-416/10. sz. ügy

Jozef Križan és társai

kontra

Slovenská inšpekcia životného prostredia

(a Najvyšší súd Slovenskej republiky [Szlovákia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„EUMSZ 267. cikk — Bírósági határozat hatályon kívül helyezése — Visszautalás az érintett bíróság elé — A hatályon kívül helyezést kimondó határozatnak való megfelelés kötelezettsége — Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Lehetőség — Környezet — Århusi egyezmény — 85/337/EGK irányelv — 96/61/EK irányelv — A nyilvánosság részvétele a döntéshozatali eljárásban — Hulladéklerakó építése — Engedély iránti kérelem — Üzleti titok — Valamely irat nyilvánossággal való közlésének elmaradása — A hulladéklerakás engedélyezéséről szóló határozat érvényességére gyakorolt hatás — Hiánypótlás — A projekt környezetre gyakorolt hatásainak értékelése — A tagállam Unióhoz való csatlakozása előtt készült végső vélemény — A 85/337 irányelv időbeli hatálya — Bírósági jogorvoslat — Ideiglenes intézkedések — A végrehajtás felfüggesztése — A megtámadott határozat megsemmisítése — A tulajdonhoz való jog — Megsértés”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (nagytanács), 2013. január 15.

1. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések — Elfogadhatóság — Feltételek — Az ügy tényállásával vagy tárgyával kapcsolatban álló kérdések — Közvetlen hatállyal nem rendelkező uniós jogi rendelkezések értelmezésével kapcsolatos kérdések — Az alkalmazandó nemzeti rendelkezések egyértelműsége — Hatás hiánya

   (EUMSZ 267. cikk)

2. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések — A Bírósághoz fordulás — A nemzeti bíróság által hivatalból előterjesztett kérdés — Megengedhetőség

   (EUMSZ 267. cikk)

3. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések — A Bírósághoz fordulás — Előterjesztési kötelezettség — Alkotmánybíróság által visszautalt ügyben eljáró nemzeti bíróság — A jogvitának az alkotmánybíróság jogi álláspontját követve való eldöntésére vonatkozó kötelezettség — Hatás hiánya

   (EUMSZ 267. cikk, (3) bekezdés)

4. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések — A Bírósághoz fordulás — Előterjesztési kötelezettség — A kérdést előterjesztő bíróság határozatai elleni, alkotmánybíróság előtti jogorvoslati lehetőség — A nemzeti alkotmányban vagy valamely nemzetközi egyezményben biztosított jogok és szabadságok megsértésének vizsgálatára korlátozódó jogorvoslat — Hatás hiánya

   (EUMSZ 267. cikk, (3) bekezdés)

5. Környezet — A környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése — 96/61 irányelv — A nyilvánosságnak a döntéshozatali eljárásban való részvétele — Létesítmény engedélyezési eljárása — A releváns tájékoztatáshoz való hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettség — Terjedelem

   (Århusi egyezmény, 6. cikk; 96/61 tanácsi irányelv, 15. cikk és V. melléklet)

6. Környezet — A környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése — 96/61 irányelv — A nyilvánosságnak a döntéshozatali eljárásban való részvétele — A releváns tájékoztatáshoz való hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettség — Korlátok — A környezeti információk közlése megtagadásának igazolására alkalmas okok — Az irányelv hatálya alá tartozó létesítmény — Üzleti vagy üzemi adatok bizalmas jellege — Terjedelem

   (2003/4 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 4. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, d) pont, és (4) bekezdés; 96/61 tanácsi irányelv, 15. cikk, (4) bekezdés)

7. Környezet — A környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése — 96/61 irányelv — A nyilvánosságnak a döntéshozatali eljárásban való részvétele — A releváns tájékoztatáshoz való hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettség — E tájékoztatás hozzáférhetővé tétele indokolatlan megtagadásának orvoslása — Feltételek

   (Århusi egyezmény, 6. cikk; 96/61 tanácsi irányelv, 15. cikk és V. melléklet)

8. Környezet — Egyes projektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata — 85/337 irányelv — Időbeli hatály — A projekt engedélyezése iránt az irányelv átültetésére nyitva álló határidő lejárta előtt hivatalosan benyújtott kérelem — Az irányelv alkalmazhatatlansága

   (85/337 tanácsi irányelv)

9. Környezet — A környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése — 96/61 irányelv — Engedélyező határozattal szembeni jogorvoslathoz való jog — Ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek a hatáskörrel rendelkező nemzeti bírósághoz vagy hatósághoz való benyújtásának lehetősége

   (96/61 tanácsi irányelv, 4. cikk és 15a. cikk)

10. Környezet — A környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése — 96/61 irányelv — Az irányelv rendelkezéseinek megsértésével kiadott engedélyt megsemmisítő nemzeti bírósági határozat — A tulajdonhoz való jog sérelme — Hiány

    (Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 17. cikk; Århusi egyezmény, 9. cikk, (2) és (4) bekezdés; 96/61 tanácsi irányelv, 15a. cikk)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 53–56., 58–60. pont)

2.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 64–66. pont)

3.  Az EUMSZ 267. cikket úgy kell értelmezni, hogy az e cikk harmadik bekezdése szerinti olyan nemzeti bíróság, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség, hivatalból köteles előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordulni az Európai Unió Bíróságához még akkor is, ha az első határozatának az érintett tagállam alkotmánybírósága általi hatályon kívül helyezését követő visszautalás után kell határozatot hoznia, és valamely nemzeti szabály előírja számára, hogy határozatát az alkotmánybíróság által elfogadott jogi álláspontot követve kell meghoznia.

   Valamely nemzeti eljárási szabály létezése ugyanis nem kérdőjelezheti meg a nemzeti bíróságok azon lehetőségét, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel forduljanak a Bírósághoz, amennyiben kétségeik vannak az uniós jog értelmezését illetően. Az olyan nemzeti szabály, amelynek értelmében a magasabb szintű bíróság által tett megállapítások kötik valamely másik nemzeti bíróságot, még nem fosztja meg ez utóbbit attól a lehetőségtől, hogy az e jogi megállapításokkal érintett uniós jogi rendelkezések értelmezésével kapcsolatban kérdéseket terjesszen a Bíróság elé. A nemzeti bíróság szabadon dönthet arról, hogy – amennyiben úgy ítéli meg, hogy a magasabb szintű bíróság által végzett jogi értékelés az uniós joggal ellentétes ítélethez vezetne – a vonatkozó kérdéseket a Bíróság elé terjessze.

   (vö. 67., 68., 73. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

4.  Azon lehetőség, hogy valamely nemzeti bíróság határozatai az érintett tagállam alkotmánybírósága előtt a nemzeti alkotmányban vagy valamely nemzetközi egyezményben garantált jogok és szabadságok esetleges megsértésének vizsgálatára korlátozódó keresettel megtámadhatók, nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy e nemzeti bíróság nem minősül az EUMSZ 267. cikk harmadik bekezdése szerinti olyan bíróságnak, amelynek határozataival szemben a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség. Ezért az ilyen bíróság köteles előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordulni a Bírósághoz, ha azt állapítja meg, hogy a jogvita érdeme az EUMSZ 267. cikk első bekezdésében felsorolt, megoldandó kérdések valamelyikére vonatkozik.

   (vö. 72. pont)

5.  A 166/2006 rendelettel módosított, a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 96/61 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy az előírja, hogy az érintett nyilvánosságnak az érintett létesítmény engedélyezési eljárásának kezdetétől fogva hozzá kell férnie az irányelv V. melléklete értelmében vett releváns információkat tartalmazó területrendezési határozathoz.

   (vö. 79., 91. pont és a rendelkező rész 2. pontja

6.  A 166/2006 rendelettel módosított, a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 96/61 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy az nem teszi lehetővé a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok számára, hogy jogos gazdasági érdekek védelme céljából, üzleti vagy üzemi adatok bizalmas jellegének a nemzeti jogban vagy az uniós jogban előírt védelmére hivatkozva, többek között a 96/61 irányelvben szereplő tevékenységek némelyike helyének jelentőségére tekintettel megtagadják az érintett nyilvánosságtól az olyan határozathoz való minden – akár csak részleges – hozzáférést, amelyben valamely hatóság az alkalmazandó területrendezési szabályok alapján az ezen irányelv hatálya alá tartozó létesítmény telepítését engedélyezi.

   Még ha feltételezzük is, hogy a területrendezési határozat indokolásában szereplő bizonyos adatok kivételesen bizalmas üzleti vagy üzemi információnak minősülhetnek, az ilyen információk bizalmas jellegének védelme nem használható fel a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 2003/4 irányelv 4. cikke (4) bekezdésének megsértésével arra, hogy a nyilvánosságtól megtagadják az alapügyben szereplő létesítmény telepítésére vonatkozó területrendezési határozathoz való minden – akár csak részleges – hozzáférést.

   (vö. 82., 83., 91. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

7.  A 166/2006 rendelettel módosított, a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 96/61 irányelvvel, azt a tényleges érvényesülés és az egyenértékűség elvére, valamint a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Århusi egyezmény 6. cikkére tekintettel értelmezve nem összeegyeztethetetlen, hogy a 96/61 irányelv V. melléklete értelmében vett releváns információkat tartalmazó területrendezési határozat az érintett nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tételének az elsőfokú közigazgatási eljárásban való indokolatlan megtagadását orvosolni lehessen a másodfokú közigazgatási eljárásban, feltéve egyfelől, hogy a nemzeti jog lehetővé teszi hasonló jellegű belső jogi jogsértéseknek a másodfokú közigazgatási eljárásban történő orvoslását, és másfelől hogy még minden lehetőség és megoldás nyitott, és az eljárás e szakaszban történő szabályossá tétele lehetővé teszi az érintett nyilvánosság számára, hogy tényleges befolyást gyakoroljon a döntéshozatali eljárás kimenetelére.

   (vö. 79., 86–91. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

8.  Azon alapelv, amely szerint a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektek esetén környezeti hatásvizsgálatot kell végezni, nem alkalmazandó az olyan esetekben, amikor a projekt engedélyezésére vonatkozó kérelem hivatalos benyújtásának időpontja megelőzi az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337 irányelv átültetésére nyitva álló határidő lejártának időpontját.

   Ha a projekt megvalósítására irányuló munkálatok megkezdését a projektgazda számára engedélyező nemzeti eljárás több szakaszból áll, és ha ezért a 85/337 irányelv értelmében vett engedélyt több különálló határozat alkotja, akkor a projekt engedélyezése iránti kérelem hivatalos benyújtása időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor a projektgazda benyújtotta a projekt első szakaszának megkezdése iránti kérelmet.

   (vö. 94., 103. pont)

9.  A környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 96/61 irányelv 15a. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az e rendelkezésben szereplő jogorvoslati eljárás keretében az érintett nyilvánosság számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a bíróságtól vagy a törvény értelmében létrehozott, hatáskörrel rendelkező független és pártatlan testülettől az említett irányelv 4. cikke szerinti engedélynek a végleges döntés meghozataláig való felfüggesztését kérje.

   (vö. 110. pont és a rendelkező rész 3. pontja)

10.  Valamely nemzeti bíróságnak a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 96/61 irányelv 15a. cikkéből, valamint a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Århusi egyezmény 9. cikkének (2) bekezdéséből és (4) bekezdéséből eredő kötelezettségek végrehajtására irányuló nemzeti eljárásban hozott, az említett irányelv rendelkezéseinek megsértésével kiadott engedélyt megsemmisítő határozata önmagában nem jelenti az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17. cikkében szereplő tulajdonhoz való jog megsértését.

    (vö. 116. pont és a rendelkező rész 4. pontja)