C‑405/10. sz. ügy

QB

elleni

büntetőeljárás

(az Amtsgericht Bruchsal [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Környezetvédelem – 1013/2006/EK és 1418/2007/EK rendelet – A hulladékszállítás ellenőrzése – Használt katalizátorok Libanonba történő kivitelére vonatkozó tilalom”

Az ítélet összefoglalása

Környezet – Hulladékok – Szállítás – Hasznosításra szánt hulladékok kivitele – A hulladékok határokat átlépő szállításának felügyeletéről szóló OECD‑határozat hatálya alá nem tartozó országokba történő kivitel

(1013/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 36. cikk, (1) bekezdés, f) pont és 37. cikk; 1418/2007 bizottsági rendelet)

A hulladékszállításról szóló 1013/2006 rendelet 36. cikke (1) bekezdése f) pontjának és 37. cikkének, valamint a 740/2008 rendelettel módosított, az 1013/2006 rendelet III. vagy IIIA. mellékletében felsorolt egyes hulladékoknak a hulladékok határokat átlépő szállításának felügyeletéről szóló OECD‑ [Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet] határozat hatálya alá nem tartozó egyes országokba történő hasznosítási célú kiviteléről szóló 1418/2007 rendeletnek az előbbi rendelet említett cikkeivel összefüggő rendelkezéseit úgy kell értelmezni, hogy az 1013/2003 rendelet V. melléklete 1. részének B. listáján szereplő, B1120 kódszám alá tartozó hasznosításra szánt hulladékoknak az Unióból Libanonba történő kivitele tilos.

Miként azt az 1418/2007 rendelet mellékletében az említett kódnak a „Libanonra” vonatkozó részen belül az a) oszlopban való feltüntetése is mutatja, a libanoni hatóságok hivatalosan ugyanis azt tudatták a Bizottsággal az általa az 1013/2006 rendelet 37. cikkének (1) bekezdése alapján küldött megkeresésre adott válaszukban, hogy az ilyen hulladékoknak az Unióból Libanonba történő szállítása, e harmadik országban való hasznosítás céljából, tilos volt.

Ezen értelmezést, amely az egyetlen olyan lehetséges értelmezés, amely az uniós szabályozás által jelen esetben kitűzött célokkal összhangban áll, nem kérdőjelezheti meg az a tény sem, hogy a B1120 kódszámú kategória Libanon esetében az 1418/2007 rendelet mellékletének d) oszlopában is szerepel.

Egyébként azon kérdés megítélése, hogy az uniós jog rendelkezései ilyen körülmények esetén kellően egyértelműek‑e ahhoz, hogy összhangban a bűncselekmények és a büntetések jogszerűségének elvével – amely elv az uniós jog általános elve, amelyet többek között az Európai Unió Alapjogi Chartája 49. cikkének (1) bekezdése is megemlít, és amelynek tiszteletben tartására a tagállamok kötelesek, amikor az uniós jog rendelkezéseinek megsértését szankcionáló büntetést határoznak meg – a nemzeti jogban büntetőjogi minősítés alapját képezzék, a nemzeti bíróság feladata.

(vö. 35., 38., 41., 47–49. pont és a rendelkező rész)