Keywords
Summary

Keywords

1. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A piacra gyakorolt tényleges hatás figyelembevételének kötelezettsége – Mérhető jelleg – Terjedelem

(17. tanácsi rendelet, 15. cikk, (2) bekezdés; 98/C 9/03 bizottsági közlemény, 1. A. pont, első bekezdés)

2. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – Az érintett vállalkozás teljes forgalma – A jogsértés tárgyát képező árukkal elért forgalom – Mindkettő figyelembevétele – Korlátok

(17. tanácsi rendelet, 15. cikk, (2) bekezdés)

3. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés súlya és időtartama – Az összegnek a jogsértés időtartama miatti növelése – Ezen időtartam és a versenyszabályok súlyosabb megsértése közötti közvetlen kapcsolat bizonyítása szükségességének hiánya

(EK 81. cikk, (1) bekezdés; 17. tanácsi rendelet, 15. cikk, (2) bekezdés; 98/C 9/03 bizottsági közlemény, 1. B. pont)

4. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – Enyhítő körülmények – A kartellben kötött megállapodás szerintitől eltérő magatartás – Értékelés

(17. tanácsi rendelet, 15. cikk,; 98/C 9/03 bizottsági közlemény, 3. pont, második francia bekezdés)

5. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – Az érintett vállalkozás pénzügyi helyzete – Figyelembevétel – Kötelezettség hiánya

(17. tanácsi rendelet, 15. cikk)

6. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Összetett gazdasági értékelés – A Bizottság mérlegelési mozgástere – Bírósági felülvizsgálat – A jogszerűség vizsgálata – Terjedelem

(EUMSZ 263. cikk; 17. tanácsi rendelet, 15. cikk, (2) bekezdés; 98/C 9/03 bizottsági közlemény)

7. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés súlya és időtartama

(17. tanácsi rendelet, 15. cikk, (2) bekezdés)

8. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – A bírságkiszabási iránymutatás alkalmazása – A határozat indokolása – Terjedelem

(17. tanácsi rendelet, 15. cikk, (2) bekezdés; 98/C 9/03 bizottsági közlemény)

9. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – A Bizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Az uniós bíróság korlátlan felülvizsgálati jogköre – Terjedelem

(EUMSZ 261. cikk; 17. tanácsi rendelet, 17. cikk és 1/2003 tanácsi rendelet, 31. cikk)

10. Uniós jog – Elvek – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog – A Bizottság által versenyügyben hozott határozatok bírósági felülvizsgálata – Mind jogi, mind ténybeli szempontból elvégzett jogszerűségi vizsgálat és korlátlan felülvizsgálat – Megsértés – Hiány

(EUMSZ 263. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 31. cikk)

Summary

1. A 17. rendelet 15. cikkének (2) bekezdése és az ESZAK‑Szerződés 65. cikkének (5) bekezdése alapján kiszabott bírság megállapításának módszeréről szóló iránymutatás 1. A. pontja szerint a jogsértés súlyosságának megállapításánál csak akkor kell figyelembe venni a jogsértés piacra gyakorolt tényleges hatását, ha ez a hatás mérhető. A kartell piacra gyakorolt tényleges hatásának meghatározása ugyanis feltételezi a kartellből eredő piaci helyzet azon helyzettel való összehasonlítását, amelyet a szabad verseny eredményezett volna. Ezen összehasonlítás a piacra hatást gyakorolható változók sokfélesége miatt szükségszerűen feltételezéseket foglal magában.

(vö. 38–39. pont)

2. Noha a versenyszabályok megsértéséért kiszabott bírság meghatározásakor figyelembe lehet venni nem csupán a vállalkozás teljes forgalmát, amely információval szolgál a vállalkozás méretéről és gazdasági erejéről, hanem e forgalomnak a jogsértés tárgyát képező termékek értékesítéséből származó részét is, amely tehát a jogsértés mértékéről nyújt tájékoztatást, a vállalkozás teljes forgalma a vállalkozás méretéről csak hozzávetőleges és tökéletlen módon ad tájékoztatást. Egyébként e forgalmak egyikének sem szabad aránytalan jelentőséget tulajdonítani a jogsértés súlyával kapcsolatban értékelendő egyéb tényezőkhöz képest.

(vö. 59–60. pont)

3. Amikor a 17. rendelet 15. cikkének (2) bekezdése és az ESZAK‑Szerződés 65. cikkének (5) bekezdése alapján kiszabott bírság megállapításának módszeréről szóló iránymutatás 1. B. pontjának megfelelően a jogsértés súlya alapján megállapított összeget a jogsértés időtartamának figyelembevétele érdekében növelik, nem szükséges anyagi jogi szempontból közvetlen kapcsolatot bizonyítani ezen időtartam és a versenyszabályok által érintett közösségi célkitűzésekben okozott nagyobb kár között. Az EK 81. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában ugyanis a megállapodás tényleges hatásait felesleges figyelembe venni, amennyiben kitűnik, hogy a megállapodás célja a verseny korlátozása, megakadályozása vagy torzítása. Különösen erről van szó a versenyt nyilvánvalóan korlátozó megállapodások, úgymint az árak rögzítése és a piac felosztása esetén.

(vö. 74–75. pont)

4. A 17. rendelet 15. cikkének (2) bekezdése és az ESZAK‑Szerződés 65. cikkének (5) bekezdése alapján kiszabott bírság megállapításának módszeréről szóló iránymutatás 3. pontjának második francia bekezdésében foglalt enyhítő körülményben a jogsértő vállalkozások akkor részesülhetnek, ha bizonyítják, hogy versenymagatartást tanúsítottak, illetve legalábbis egyértelműen és olyan nagy mértékben megszegték a kartell végrehajtására irányuló kötelezettségeket, hogy ezáltal megzavarták annak működését, és hogy nem keltették azt a látszatot, hogy csatlakoznak a megállapodáshoz, és ebből kifolyólag nem ösztönözték a többi vállalkozást a kérdéses kartell megvalósítására.

Azon vállalkozás ugyanis, amely a versenytársaival való összehangolás ellenére többé‑kevésbé független üzletpolitikát folytat a piacon, lehet, hogy egyszerűen csak a saját előnyére próbálja felhasználni a kartellt. Amennyiben e vállalkozás esetében enyhítő körülményeket ismernének el, a vállalkozások nagyon könnyen csökkenthetnék a súlyos bírság megfizetésének kockázatát, mivel hasznot húzhatnának a jogellenes kartellből, ezt követően pedig bírságcsökkentésben részesülhetnének azon az alapon, hogy csak korlátozott szerepet játszottak a jogsértés végrehajtásában, miközben fellépésük más vállalkozásokat arra ösztönzött, hogy a versenyt súlyosabban sértő módon járjanak el.

Ennélfogva azon vállalkozás, amely felhagy a kartellben való részvétellel, nincs ugyanabban a helyzetben, mint azon vállalkozás, amely csatlakozik kartellhez, azt azonban nem hajtja végre, illetve felhagy annak végrehajtásával. Ez utóbbi esetben ugyanis a vállalkozás továbbra is sérti a versenyt a találkozókon való esetleges részvétele, és azon tény révén, hogy a kartellben való részvétele arra ösztönözhet más vállalkozásokat, hogy a versenyt sértő magatartást tanúsítsanak.

Egyébként a kartellek általában akkor születnek, amikor valamely gazdasági ágazat nehézségekkel küzd, és e nehézségek főszabály szerint nem minősülhetnek enyhítő körülménynek.

(vö. 93–95., 97. pont)

5. A Bizottság a bírság összegének meghatározásakor nem köteles figyelembe venni a vállalkozás veszteséges pénzügyi helyzetét, mivel az ilyen kötelezettség elismerése indokolatlan versenyelőnyhöz juttatná a piaci feltételekhez legkevésbé alkalmazkodó vállalkozásokat. A Bizottság még kevésbé köteles figyelembe venni valamely más versenyjogi jogsértés miatt kiszabott pénzügyi szankció által okozott állítólagos fizetésképtelenséget, mivel elsősorban a vállalkozás felelős e helyzetért, amelyet jogellenes magatartásával idézett elő.

Egyébiránt azon bírságok mértéke összehasonlításának nehézsége, amelyeket különböző piacokon tevékenykedő, különböző megállapodásokban részt vevő vállalkozásokkal szemben, időben néha egymástól igen különböző időpontokban szabtak ki, a versenypolitika hatékony végrehajtásához szükséges feltételekből adódhat. Ennélfogva azért, mert a Bizottság korábbi ügyekben figyelembe vette valamely vállalkozás pénzügyi nehézségeit, valamely későbbi ügyben nem köteles ugyanezen értékelést követni.

(vö. 103–105. pont)

6. Noha összetett gazdasági értékeléseket igénylő területeken, úgymint a versenyszabályok megsértéséért kiszabott bírságok összegének meghatározása során a Bizottság gazdasági kérdésekben mérlegelési mozgástérrel rendelkezik, ez nem jelenti azt, hogy az uniós bíróság nem vizsgálhatja felül gazdasági jellegű tényeknek a Bizottság általi értelmezését. A jogszerűség vizsgálata keretében ugyanis az uniós bíróságnak nem csupán a hivatkozott bizonyítékok tárgyi valószerűségét, megbízhatóságát és koherenciáját kell vizsgálnia, hanem azt is ellenőriznie kell, hogy e bizonyítékok tartalmazzák‑e az adott összetett helyzet értékeléséhez figyelembe veendő összes releváns adatot, és alátámasztják‑e a belőlük levont következtetéseket.

Az uniós bíróság feladata, hogy a hivatkozott jogalapok alátámasztása érdekében a felperes által előterjesztett bizonyítékok alapján elvégezze a jogszerűség vizsgálatát. E vizsgálat során a bíróság sem a 17. rendelet 15. cikkének (2) bekezdése és az ESZAK‑Szerződés 65. cikkének (5) bekezdése alapján kiszabott bírság megállapításának módszeréről szóló iránymutatásban említett, a bírság megállapítására vonatkozó kritériumok alkalmazásakor figyelembe vett tényezők megválasztását, sem pedig e tényezők értékelését illetően nem hivatkozhat a Bizottság rendelkezésére álló mérlegelési mozgástérre annak érdekében, hogy lemondjon a mind jogi, mind pedig ténybeli szempontból alapos felülvizsgálat elvégzéséről.

(vö. 121., 129. pont)

7. A versenyszabályok megsértéséért kiszabott bírságok összegének meghatározása érdekében figyelembe kell venni a jogsértések időtartamát, és az összes olyan tényezőt, amely hatással lehet a jogsértések súlyának értékelésére, mint például az egyes vállalkozások magatartása, az összehangolt magatartások létrehozásában játszott szerepük, az e magatartásokból származó előnyük, a méretük és az érintett termékek értéke, valamint az, hogy az ilyen típusú jogsértések milyen kockázatot jelentenek az Európai Közösség számára. Figyelembe kell venni az olyan objektív tényezőket, mint a versenyellenes magatartások tartalma és időtartama, számuk és intenzitásuk, az érintett piac terjedelme és a gazdasági közrendet ért kár. Az elemzésnek figyelembe kell vennie továbbá a felelős vállalkozások viszonylagos jelentőségét és piaci részesedését, valamint az esetleges visszaesést is.

(vö. 123–124. pont)

8. Az átláthatóság érdekében a Bizottság iránymutatást fogadott el a 17. rendelet 15. cikkének (2) bekezdése és az ESZAK‑Szerződés 65. cikkének (5) bekezdése alapján kiszabott bírság megállapításának módszerével kapcsolatban, amelyben megjelöli, milyen címen veszi majd figyelembe a jogsértés adott körülményeit és a bírság összegére tekintettel ezekből levonható következtetéseket. Ezen iránymutatás, amely a gyakorlatban követendő olyan magatartási szabályt tartalmaz, amelytől a közigazgatás egyes esetekre nézve nem térhet el anélkül, hogy olyan magyarázatot ne adna erre, amely összeegyeztethető az egyenlő bánásmód elvével, a Bizottság által a jogsértés vizsgálata során követett módszer, és azon kritériumok leírására korlátozódik, amelyek figyelembevételét a Bizottság saját maga számára előírta a bírság összegének megállapításakor. Ennélfogva a Bizottság feladata, hogy határozatának indokolásakor kifejtse különösen, hogy a figyelembe vett tényezőket hogyan súlyozta és értékelte.

(vö. 126–128. pont)

9. Ami a versenyszabályok megsértéséért kiszabott bírságok összegének meghatározását illeti, a korlátlan felülvizsgálati jogkört, amelyet a 17. rendelet 17. cikke ruházott az uniós bíróságra, az EUMSZ 261. cikknek megfelelően jelenleg az 1/2003 rendelet 31. cikke rögzíti. E jogkör felruházza a bíróságot arra, hogy a szankció jogszerűségének egyszerű felülvizsgálatán túl a Bizottság értékelését a sajátjával helyettesítse, és következésképpen a kiszabott bírságot vagy kényszerítő bírságot törölje, csökkentse vagy növelje.

A korlátlan felülvizsgálati jogkör gyakorlása azonban nem egyezik meg a hivatalból való felülvizsgálattal, és az uniós bíróságok előtti eljárás kontradiktórius. A közrenden alapuló jogalapok kivételével, amelyeket – úgymint a megtámadott határozat indokolásának hiányát – a bíróságnak hivatalból kell megvizsgálnia, a felperesnek kell felhoznia a megtámadott határozattal szembeni jogalapokat, és neki kell bizonyítékokat előterjesztenie e jogalapok alátámasztása érdekében. Ezen eljárási követelmény nem mond ellent azon szabálynak, miszerint a versenyszabályok megsértése esetén a Bizottság feladata, hogy az általa megállapított jogsértéseket bizonyítsa, és megállapítsa, mely bizonyítékok alkalmasak arra, hogy jogilag megkövetelt módon bizonyítsák a jogsértést alkotó tényállás fennállását. A felperesnek pedig az a feladata a bírósági jogorvoslat keretében, hogy megjelölje a megtámadott határozat vitatott elemeit, e tekintetben kifogásokat fogalmazzon meg, és olyan bizonyítékokat terjesszen elő, amelyek a kifogásai megalapozottságának bizonyítására alkalmas komoly ténykörülményeknek minősülhetnek.

(vö. 130–132. pont)

10. A Bizottság által versenyügyben hozott határozatoknak a Szerződésekben előírt felülvizsgálata magában foglalja, hogy az uniós bíróság mind jogi, mind pedig ténybeli szempontból felülvizsgálatot gyakorol, és jogosult a bizonyítékokat értékelni, a megtámadott határozatot megsemmisíteni és a bírságok összegét módosítani. Ennélfogva nem tűnik úgy, hogy az EUMSZ 263. cikkben előírt – és az 1/2003 rendelet 31. cikkében foglalt, a bírság összegére vonatkozó korlátlan felülvizsgálati jogkörrel kiegészített – jogszerűségi vizsgálat sérti az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében szereplő hatékony bírói jogvédelem elvére vonatkozó követelményeket.

(vö. 133. pont)