Keywords
Summary

Keywords

1. Vámunió – A vámtartozás keletkezése és beszedése vámszabálysértések esetén – Késedelmi kamat felszámítása – Megengedhetőség – Szempontok

(2913/92 tanácsi rendelet, 202–205. cikk, 210., 211., 220. cikk, és 232. cikk, (1) bekezdés, b pont); 2454/93 bizottsági rendelet)

2. Vámunió – A vámtartozás keletkezése és beszedése vámszabálysértések esetén –Kiegyenlítő kamat felszámítása – Megengedhetetlenség

(2913/92 tanácsi rendelet, 214. cikk, (3) bekezdés; 2454/93 bizottsági rendelet, 519. cikk, (1) bekezdés)

3. Uniós jog – Általános jogelvek – A büntetések törvényességének elve – Terjedelem

Summary

1. Az 1791/2006 rendelettel módosított, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92 rendelet 232. cikke (1) bekezdésének b) pontját úgy kell értelmezni, hogy e rendelkezés értelmében a még megfizetendő vámösszeg után csak az említett összeg megfizetésére előírt határidő lejártát követő időszakra számítható fel késedelmi kamat.

A Vámkódex 232. cikke (1) bekezdése b) pontjának nem célja, hogy a vámhatóságok pénzügyi veszteségeit megelőzze, sem az, hogy kiegyenlítse azokat az előnyöket, amelyek a gazdasági szereplők számára a vámhatóságok magatartása folytán a vámtartozásoknak a fenti kódex értelmében vett könyvelésbe vétele, valamint a vámtartozás összegének vagy adósának meghatározása során előálló késedelemből erednek.

Amennyiben ugyanis a vámtartozás a Vámkódex 202–205., 210., 211., valamint 220. cikke alapján keletkezik, amely cikkek mindegyike az uniós vámjogszabályoknak az érintett gazdasági szereplő általi megsértésével jellemezhető helyzetekre vonatkozik, sem a Vámkódex, sem a 2913/92 rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 2454/93 rendelet nem ír elő azon vámemeléshez hasonló különös intézkedéseket, amelynek összege megegyezik azzal a késedelmi kamattal, amely a vámtartozás keletkezése és könyvelésbe vétele, vagy az eredetileg könyvelésbe vett vámtartozás esedékessé válásának időpontja és e tartozás utólagos könyvelésbe vétele közötti időszakra fizetendő.

(vö. 32–34. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2. A 214/2007 rendelettel módosított, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92 rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93 rendelet megfelelő rendelkezései hiányában az 1791/2006 rendelettel módosított 2913/92 rendelet 214. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a nemzeti hatóságok e rendelkezés alapján nem vethetnek ki a vámtartozás adósára kiegyenlítő kamatot az eredeti vámáru‑nyilatkozat megtételének és annak utólagos könyvelésbe vételének az időpontja között.

A 2454/93 rendelet 519. cikkének (1) bekezdése értelmében kiegyenlítő kamat kizárólag akkor alkalmazható, amennyiben aktív feldolgozás vagy ideiglenes behozatal alá tartozó végtermékek vagy importáruk tekintetében vámtartozás merül fel.

Ezért a vámigazgatás nem hivatkozhat a Vámkódex 214. cikkének (3) bekezdésére azért, hogy más vámeljárások keretében kiegyenlítő kamatot alkalmazzon.

(vö. 37–39. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

3. Az uniós jog általános elveivel, nevezetesen a bűncselekmények és a büntetések törvényességének elvével ellentétes, hogy a nemzeti hatóságok valamely vámszabálysértésre olyan szankciót alkalmaznak, amelyet nem ír elő kifejezetten a nemzeti szabályozás.

Ezen elv ugyanis megköveteli, hogy a törvény világosan meghatározza a jogsértéseket és a hozzájuk kapcsolódó büntetéseket. E feltétel akkor teljesül, ha a jogalany – a releváns rendelkezés megfogalmazásából, szükség esetén a bíróságok által nyújtott értelmezés segítségével – megtudhatja, hogy mely cselekmények és mulasztások vonják maguk után a büntetőjogi felelősségét.

(vö. 42. és 43. pont, valamint a rendelkező rész 3. pontja)