Keywords
Summary

Keywords

1. Halászat – A tengeri erőforrások védelme – A 2371/2002 rendelet 7. cikkében a Bizottság számára biztosított azon hatáskör, hogy sürgősségi intézkedéseket fogadjon el a védelem területén – Az esetlegesen érintett gazdasági szereplők véleményének kikérésére irányuló kötelezettség hiánya

(EUMSZ 288. cikk; 2371/2002 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés)

2. Halászat – A tengeri erőforrások védelme – Az Atlanti-óceán keleti részén élő kékúszójútonhal-állomány összeomlását érintő fenyegetettség enyhítésére irányuló intézkedések – Ezen intézkedések hatálybalépésének időpontja tekintetében Spanyolország és más tagállamok között fennálló eltérő bánásmód

(2371/2002 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés; 530/2008 bizottsági rendelet)

Summary

1. A kontradiktórius eljárás elve és a hatékony bírói jogvédelem elve tekintetében nem érinti a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20‑i 2371/2002 alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésének az érvényességét az a körülmény, hogy az e cikk (1) bekezdésében fogalt sürgősségi intézkedések elfogadására irányuló eljárás során nem írja elő az ezen intézkedésekkel esetlegesen érintett gazdasági szereplők véleményének kikérését.

A rendelet ez utóbbi rendelkezése feljogosítja a Bizottságot, hogy az élő vízi erőforrások védelmére vagy a tengeri ökoszisztémára vonatkozó súlyos fenyegetettség megszüntetése céljából intézkedéseket fogadjon el, amennyiben e fenyegetettség a halászati tevékenységből ered. Következésképpen az elfogadott intézkedések egy meghatározott övezetben és adott élőlények tekintetében érintik a gazdasági szereplőket a halászati ágazatban. A sürgősségi intézkedést tehát nem a gazdasági szereplők érdekei alapján fogadják el, hanem kizárólag az élő vízi erőforrások és a tengeri ökoszisztéma megőrzése célból. A fent említett 7. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott rendeletek objektíven meghatározott helyzetekre alkalmazandók, valamint általánosan és absztrakt módon meghatározható személycsoporttal szemben fejtenek ki joghatásokat. Következésképpen az EUMSZ 288. cikke értelmében vett rendeletek körében vizsgálandók, és mint ilyenekre, nem vonatkozik rájuk az Alapjogi Charta 41. cikke, amely kimondja többek között mindenkinek a jogát arra, hogy az őt hátrányosan érintő egyedi intézkedések meghozatala előtt meghallgassák.

(vö. 49–56. pont)

2. A halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2371/2002 alaprendelet 7. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott, az Atlanti‑óceánon a nyugati hosszúság 45°‑ától keletre és a Földközi‑tengeren kékúszójú tonhalra irányuló halászatot folytató erszényes kerítőhálós hajók vonatkozásában alkalmazandó sürgősségi intézkedések meghozataláról szóló 530/2008 rendelet érvénytelen, mivel e rendelet – amelynek célja az Atlanti‑óceán keleti részén és a Földközi‑tengerben élő kékúszójútonhal‑állomány összeomlását érintő fenyegetettség enyhítésére irányuló intézkedések meghozatala – ezen intézkedések hatálybalépésének időpontját 2008. június 16‑ában állapította meg, azonban a spanyol lobogó alatt közlekedő vagy Spanyolországban lajstromozott erszényes kerítőhálós hajók tekintetében 2008. június 23‑ára halasztotta ezt az időpontot, ezáltal lajstromozásuk helye alapján eltérő bánásmódban részesítve a máltai, görög, francia, olasz és ciprusi lobogó alatt közlekedő vagy e tagállamokban lajstromozott erszényes kerítőhálós hajókat anélkül, hogy ez az eltérő bánásmód objektíven igazolt volna.

(vö. 113. pont és a rendelkező rész 3. pontja)