Keywords
Summary

Keywords

1. Adórendelkezések – Jogszabályok harmonizálása – Forgalmi adók – Közös hozzáadottértékadó-rendszer – Az előzetesen felszámított adó levonása

(67/227 tanácsi irányelv, 2. cikk, első és második bekezdés, valamint 77/388 tanácsi irányelv, 2. cikk, 10. cikk, (1) és (2) bekezdés, és 17. cikk, (1) és (2) bekezdés)

2. Adórendelkezések – Jogszabályok harmonizálása – Forgalmi adók – Közös hozzáadottértékadó-rendszer – 77/388 irányelv – Eltérő nemzeti intézkedések – Fogalom

(77/388 tanácsi irányelv, 27. cikk, (1) bekezdés)

3. Adórendelkezések – Jogszabályok harmonizálása – Forgalmi adók – Közös hozzáadottértékadó-rendszer – Más forgalmiadó-jellegű nemzeti adók kivetésének tilalma – A „forgalmi adók” fogalma – Terjedelem

(77/388 tanácsi irányelv, 33. cikk)

Summary

1. A tagállamok forgalmi adókra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló 67/227 első irányelv 2. cikkének első és második bekezdésében, valamint a 2004/7 irányelvvel módosított, tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó‑rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló 77/388 hatodik irányelv 2. cikkében, 10. cikkének (1) és (2) bekezdésében, valamint 17. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott közös hozzáadottértékadó‑rendszerrel nem ellentétes, ha valamely tagállam ideiglenesen korlátozza az előzetesen felszámított adó levonható összegét olyan adóalanyok esetében, amelyek nem tartották tiszteletben az értékesítéseik lekönyvelésének egyik alakiságát, azzal a feltétellel, hogy az így előírt szankció tiszteletben tartja az arányosság elvét.

Amennyiben ugyanis az ilyen számviteli kötelezettség célja az adó helyes beszedésének és az adókijátszás elkerülésének biztosítása, azon intézkedések közé tartozik, amelyek elfogadására a tagállamoknak a hatodik irányelv 22. cikkének (8) bekezdése alapján lehetőségük van. Ezen összefüggésben – annak előírásával, hogy e számviteli kötelezettség tiszteletben tartásának elmulasztása esetén az adóalany által levonható adóösszeg 30%‑kal csökken – az említett intézkedést olyan közigazgatási szankciónak kell tekinteni, amely visszatartó erejének célja az említett kötelezettség hatékonyságának biztosítása. Mindazonáltal a nemzeti bíróság feladata annak vizsgálata, hogy a szankció összege meghatározásának feltételei, és azon körülmények, amelyek között az említett szankció alkalmazása érdekében az adóigazgatás által hivatkozott tényállást megállapítják, kivizsgálják és adott esetben elbírálják, nem fosztják meg magától a lényegétől a hozzáadottértékadó‑levonás jogát, és ily módon nem sérti‑e a valamennyi gazdasági tevékenység adóterhére vonatkozó semlegesség elvét. E tekintetben a visszatartás 30%‑ra korlátozott mértéke, amely ily módon megőrzi az előzetesen felszámított adó összegének túlnyomó részét, nem tűnik sem túlzottnak, sem elégtelennek a szóban forgó szankció visszatartó erejének, tehát hatékonyságának biztosításához. Egyébiránt az adóalany által felszámított adók összegére alkalmazott ilyen visszatartás nem nélkülöz nyilvánvalóan minden kapcsolatot az érintett gazdasági tevékenységének szintjével. Ezenfelül, mivel e szankciónak nem a könyvelési hibák kijavítása, hanem azok megelőzése a célja, a rögzített 30%‑os mérték alkalmazásából eredő átalányjellegét, és ily módon az összeg és az adóalany által esetlegesen elkövetett hibák közötti kapcsolat hiányát az említett szankció arányosságának megítélése során nem lehet figyelembe venni.

(vö. 27–28., 34–37., 39. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2. Azon nemzeti rendelkezések, amelyek úgy rendelkeznek, hogy közigazgatási szankciót kell kiszabni annak megállapítása esetén, hogy a hozzáadottérték‑adó alanyai nem tartották tiszteletben arra vonatkozó kötelezettségüket, hogy a forgalmat és a fizetendő adót könyvelésükben pénztárgép alkalmazásával rögzítsék, nem minősülhet a 77/388 irányelv 27. cikkének (1) bekezdése értelmében vett olyan „eltérő különös intézkedéseknek”, amelyek célja a 2004/7 irányelvvel módosított, a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló 77/388 hatodik irányelv 27. cikkének (1) bekezdése értelmében bizonyos adókijátszások és adókikerülések megakadályozása. Az ilyen intézkedés nem tartozhat az említett 27. cikk (1) bekezdésének hatálya alá, mivel olyan jellegű, mint amilyenekről a hatodik irányelv 22. cikkének (8) bekezdése rendelkezik, amely szerint a tagállamok további kötelezettségeket is előírhatnak, amelyeket szükségesnek tartanak az adó helyes beszedése, továbbá az adókijátszás elkerülése érdekében.

(vö. 41–43. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

3. A 2004/7 irányelvvel módosított, a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó‑rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló 77/388 hatodik irányelv 33. cikke nem akadálya a termékeket és szolgáltatásokat terhelő adóról szóló lengyel törvényben foglaltakhoz hasonló, azon rendelkezések fenntartásának, amelyek olyan közigazgatási szankciót írnak elő, amelyet annak megállapítása esetén szabhatnak ki, hogy a hozzáadottérték‑adó alanyai nem tartották tiszteletben arra vonatkozó kötelezettségüket, hogy a forgalmat és a fizetendő adót könyvelésükben pénztárgép alkalmazásával rögzítsék.

(vö. 49. pont és a rendelkező rész 3. pontja)