Keywords
Summary

Keywords

1. Kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset – Pert megelőző eljárás – Felszólítás – Az eljárás tárgyának körülhatárolása – Indokolással ellátott vélemény – A kifogások részletes ismertetése

(EK 226. cikk)

2. Kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset – A megalapozottság Bíróság általi vizsgálata – Figyelembe veendő helyzet – Az indokolással ellátott véleményben meghatározott határidő lejártakor fennálló helyzet

(EK 226. cikk, második bekezdés)

3. A tőke szabad mozgása – Korlátozások – Adójogszabályok

(EK 56. cikk; EGT‑Megállapodás, 40. cikk)

Summary

1. Noha a kötelezettségszegés megállapítása iránti pert megelőző eljárás keretében az indokolással ellátott véleménynek tartalmaznia kell azon okok összefüggő és részletes kifejtését, amelyek a Bizottságot arra a meggyőződésre vezették, hogy az érintett tagállam nem teljesítette valamely, a Szerződésből eredő kötelezettségét, a felszólító levéltől nem várható olyan szigorú pontosság, mint az indokolással ellátott véleménytől, mivel az szükségképpen csak a kifogások első tömör összefoglalását tartalmazhatja. Semmi sem akadályozza meg tehát abban a Bizottságot, hogy az indokolással ellátott véleményben részletesebben kifejtse azon kifogásokat, amelyeket a felszólító levélben általánosabb módon már érvényesített.

(vö. 17., 20. pont)

2. A kötelezettségszegés fennállását a tagállamnak az indokolással ellátott véleményben rögzített határidő leteltének időpontjában fennálló helyzete alapján kell megítélni. Ily módon az olyan átmeneti adórendezési szabályozással összefüggő kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset, amely az indokolással ellátott véleményben kitűzött határidő lejártakor már nem volt hatályban, de amely ezen időpontban továbbra is joghatásokat keletkeztetett, amely időpont a kereset elfogadhatósága tekintetében releváns időpont, nem okafogyott.

(vö. 31., 33–34., 42. pont)

3. Nem teljesíti az EK 56. cikkből és az Európai Gazdasági Térség (EGT) létrehozásáról szóló megállapodás 40. cikkéből eredő kötelezettségeit az a tagállam, amely a területén kívül található vagyontárgyak tekintetében bevezetett kivételes adórendezési szabályozás keretében kizárólag az ezen állam által kibocsátott államadósságot megtestesítő értékpapírok vonatkozásában tesz lehetővé kedvezményes adóügyi bánásmódot.

Bár az adócsalás és az adóelkerülés elleni küzdelem célkitűzései igazolhatják a tőke szabad mozgásának korlátozását, ehhez azonban az is szükséges, hogy a tőke szabad mozgásának korlátozása alkalmas legyen az általa elérni kívánt cél elérésére, és ne haladja meg az ehhez szükséges mértéket.

A szóban forgó állam által kibocsátott államadósságot megtestesítő értékpapírokat illetően a más tagállamok által kibocsátottakhoz viszonyítva eltérő bánásmódot előíró rendszer nem teljesíti e követelményeket. Továbbá az adókulcsok közötti ezen eltérés nem igazolható egy tisztán gazdasági jellegű céllal, nevezetesen az érintett tagállam adóbevétel‑kiesésének ellensúlyozásával. Egy tisztán gazdasági jellegű célkitűzés nem igazolhatja a Szerződés által biztosított alapvető szabadság korlátozását.

(vö. 60–62., 64–65., 70. pont és a rendelkező rész)