Keywords
Summary

Keywords

1. Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Fogalom – Kötelező joghatásokat kiváltó aktusok – Dömpingellenes vám részleges időközi felülvizsgálatának megtagadásáról tájékoztató bizottsági levél

(EK 230. cikk; 384/96 tanácsi rendelet, 11. cikk, (3) és (6) bekezdés)

2. Eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények

(A Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 1.§, c) pont)

3. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingellenes vám részleges időközi felülvizsgálatára vonatkozó eljárás

(384/96 tanácsi rendelet, 11. cikk, (3) bekezdés)

4. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingellenes vám részleges időközi felülvizsgálatára vonatkozó eljárás

(384/96 tanácsi rendelet, 11. cikk, (3) bekezdés és 21. cikk, (1) bekezdés)

5. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – A Bizottságnak a műszaki vélemény iránti előzetes kérelmekre adott, határozatnak nem minősülő válasza – A bizalomvédelem elvének megsértése – Hiány

(384/96 tanácsi rendelet)

Summary

1. Annak megállapítása érdekében, hogy a Bizottságnak az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 384/96 rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti, a részleges időközi felülvizsgálat iránti kérelemre válaszoló levele az EK 230. cikk értelmében vett határozatnak minősül‑e, azt kell megvizsgálni, hogy a Bizottság a vizsgált jogi aktussal, figyelembe véve annak tényleges tartalmát és az intézmény szándékát, valamint a meghozatalának körülményeit, véglegesen állást foglalt‑e az említett felülvizsgálati kérelemmel kapcsolatban.

Abban az esetben, ha a Bizottság levele, amely arról tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az általa szolgáltatott információk alapján nincs lehetőség annak megállapítására, hogy részleges időközi felülvizsgálatot kell megindítani a kérelmező azon levele nyomán, amelyben arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy nem szándékozik a felülvizsgálat iránti kérelmét kiegészíteni, mivel az említett kérelem elegendő bizonyítékot tartalmaz, nyilvánvaló, hogy az említett kérelem tárgyában határozat született.

Ellentétben azzal a helyzettel, amikor a Bizottság a 384/96 rendelet 11. cikkének (6) bekezdése alapján a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően dönt úgy, hogy időközi felülvizsgálatot indít, az ilyen felülvizsgálat megindításának megtagadása elegendő bizonyíték hiányában nem minősül előzetes vagy előkészítő intézkedésnek, mivel azt nem követi olyan aktus, amely ellen megsemmisítés iránti keresetet lehetne benyújtani.

E tekintetben nem releváns, hogy a felperes még benyújthat a Bizottságnak olyan további információkat, amelyek az utóbbit arra indíthatják, hogy vizsgálja felül álláspontját. Az említett információk benyújtása nincs hatással arra a tényre, hogy a felülvizsgálat iránti első kérelmet a Bizottság már elutasította. E határozat jellegét nem kérdőjelezheti meg önmagában az a körülmény, hogy ez az értékelés csak a Bizottság szervezetétől származik, nem pedig magától a Bizottságtól, mivel az olyan kötelező jogi hatásokkal jár, amelyek jellegüknél fogva érintik a felperes érdekeit, és ezért az az EK 230. cikk értelmében megtámadható határozatnak minősül.

(vö. 34–38., 40., 42–43. pont)

2. A Törvényszék eljárási szabályzata 44. cikke 1. §‑ának c) pontjából következően minden keresetlevélnek tartalmaznia kell a jogvita tárgyát és a felhozott jogalapok rövid ismertetését. Ennek kellően világosnak és pontosnak kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye az alperes részére védekezésének előkészítését, és hogy a Törvényszék adott esetben további erre vonatkozó információ nélkül gyakorolhassa bírósági felülvizsgálati jogkörét. A jogbiztonság és a gondos igazságszolgáltatás biztosítása végett a kereset elfogadhatóságához szükséges, hogy az alapvető ténybeli és jogi elemek, amelyeken a kereset alapul, legalább összefoglalva, mindenesetre koherens és érthető módon kiderüljenek magából a keresetlevél szövegéből.

E tekintetben, bár a keresetlevél szövegét a mellékelt okiratok egyes részeire hivatkozással alá lehet támasztani, a más iratokra történő általános hivatkozás nem pótolhatja a keresetlevélben a jogi érvelés lényeges elemeinek hiányát, amelyeknek a keresetlevélben szerepelniük kell. Továbbá nem a Törvényszéknek kell a mellékletekben megkeresnie és azonosítania azokat a jogalapokat, amelyek a kereset alapját képezhetik, mivel e mellékleteknek tisztán bizonyító és kisegítő szerepük van. Ennélfogva a keresetlevélben egyértelműen ki kell fejteni azt a jogalapot, amelyre a keresetet alapították, így nem felel meg az eljárási szabályzatban támasztott követelményeknek, ha arra csak elvontan utalnak.

(vö. 48–49. pont)

3. A kereskedelmi védintézkedések terén az intézmények az általuk vizsgálandó gazdasági, politikai és jogi helyzetek összetettsége okán széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek. Ugyanez igaz azon bonyolult műszaki mérlegelések esetében is, amelyeket az uniós intézmények folytatnak le.

Így a Bizottságnak az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 384/96 rendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján a Bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik valamely dömpingellenes intézkedés fenntartásának szükségessége kérdésében, valamint annak megállapítása tekintetében, hogy egy időközi felülvizsgálati kérelem elegendő bizonyítékot tartalmaz‑e az ilyen felülvizsgálat szükségességének megállapításához.

E területen következésképpen az intézmények értékelése bírósági felülvizsgálatának arra kell korlátozódnia, hogy az eljárási szabályokat tiszteletben tartották‑e, a vitatott választást megalapozó tények a valóságnak megfelelnek‑e, valamint nem történt‑e nyilvánvaló hiba e tények mérlegelésében, illetve nem történt‑e hatáskörrel való visszaélés.

A körülmények olyan megváltozásával kapcsolatban, amely az adott terméknek az érintett termék fogalmából történő kizárását igazolhatja a kivetett dömpingellenes vám időközi felülvizsgálata iránti kérelemnek a 384/96 rendelet 11. cikke (3) bekezdésének megfelelő, Bizottság általi értékelése során, e rendelet nem fejti ki részletesen, hogyan kell meghatározni azt a terméket vagy termékskálát, amely a dömpingellenes eljárás tárgya lehet, és nem kíván meg részletes osztályozást sem. Ezt a mérlegelési jogkört az összes releváns tény fényében esetről esetre kell gyakorolni. Az érintett termék fogalmának meghatározása céljából az intézmények több tényezőt is figyelembe vehetnek, mint például a termékek fizikai, műszaki és kémiai jellemzői, használatuk, helyettesíthetőségük, a fogyasztó általi észlelésük, a forgalmazási csatornák, a gyártási folyamat, az előállítási költségek, a minőség. Mindenesetre, még ha bizonyos esetekben egy érintett termék fogalma megfelelhet olyan osztályozásnak, amilyen egy közös szabványban is szerepel, a dömpingellenes intézkedésekkel érintett termék fogalmának meghatározása nem függhet az ilyen osztályozástól.

Következésképpen annak az állításnak, hogy a Bizottság nyilvánvaló értékelési hibát követett el, amikor megtagadta az időközi felülvizsgálat megindítását, olyan érveken kell alapulnia, amelyek azt bizonyítják, hogy a Bizottság a felülvizsgálat megindítására vonatkozó mérlegelésekor tévesen értékelte azokat a tényezőket, amelyeket relevánsnak talált, vagy hogy más, relevánsabb tényezőket kellett volna figyelembe vennie, amelyek a felülvizsgálat keretében ennek a terméknek az érintett termék fogalmából történő kizárását eredményezték volna.

(vö. 77–79., 81–83., 87., 93. pont)

4. A Bizottságnak az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 384/96 rendelet 21. cikke (1) bekezdésének második és harmadik mondatából következik, hogy az intézményeknek joguk van nem alkalmazni a meghatározott dömpingellenes intézkedéseket, még ha a dömpingellenes vám kivetésének feltételei, azaz a dömping, a kár és az okozati viszony egyébként adottak is, amennyiben úgy vélik, hogy az ilyen intézkedés alkalmazása nem szolgálja a Közösség érdekeit. Márpedig a dömpingellenes intézkedés hatálya alá tartozó termékek közösségi gyártásának fokozatos megszűnése esetén a közösségi érdek értékelése annak az említett rendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján lefolytatott időközi felülvizsgálat során történő megállapítása keretébe tartozik, hogy az érintett dömpingellenes intézkedések fenntartása szükséges‑e.

(vö. 107. pont)

5. A bizalomvédelem elve minden olyan magánszemélyre vonatkozik, aki olyan helyzetbe kerül, amelyből következően az uniós adminisztráció – számára konkrét, feltétlen és egybehangzó, engedélyezett és megbízható forrásból származó ígéretet téve – benne megalapozott várakozásokat kelt. Ezen ígéreteknek azonban összhangban kell lenniük az alkalmazandó rendelkezésekkel és normákkal, mivel azon ígéretek, amelyek nem veszik figyelembe e rendelkezéseket, nem kelthetnek jogos bizalmat az érintettben.

A kivetett dömpingellenes vám időközi felülvizsgálata iránti kérelemnek a Bizottságnak az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 384/96 rendelet 11. cikke (3) bekezdésének megfelelő, Bizottság általi értékelése során a Bizottságnak az előzetes műszaki vélemény iránti kérelemre adott válasza nem minősül konkrét, feltétlen és egybehangzó ígéretnek arra nézve, hogy időközi felülvizsgálati eljárást fognak indítani. Az ilyen válasz nem jelent formális vagy informális határozatot a részéről, mivel az akta elemzését csak a hivatalosan benyújtott kérelemben foglalt tényleges érvek és bizonyítékok alapján lehet elvégezni, tehát semmiképpen sem kelthetett bármilyen jogos bizalmat az időközi felülvizsgálat megindítását illetően. Ugyanis az a tény, hogy a Bizottság közölt bizonyos adatokat, vagy hogy érdeklődött a szóban forgó dömpingellenes intézkedések hatályának újraszabályozásával kapcsolatban, illetve hogy ilyen előzetes kapcsolatfelvétel során a kérelmező érveit ígéretesnek minősítette, nem jelenthet konkrét, feltétlen és egybehangzó ígéretet arra nézve, hogy időközi felülvizsgálati eljárást fognak indítani.

(vö. 139., 141–143. pont)