1/08. sz. vélemény

Az EK 300. cikk (6) bekezdése alapján adott vélemény

„Az EK 300. cikk (6) bekezdése alapján adott vélemény — A szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) — Egyedi kötelezettségvállalások engedményes listái — Bizonyos kötelezettségvállalásoknak az új tagállamok Európai Unióhoz való csatlakozása következtében történő módosítására és visszavonására figyelemmel nyújtott kompenzációkról szóló megállapodások megkötése — Megosztott hatáskör — Jogalapok — Közös kereskedelempolitika — Közös közlekedéspolitika”

A Bíróság (nagytanács) véleménye, 2009. november 30.   I ‐ 11134

A vélemény összefoglalása

1. Nemzetközi megállapodások – Megkötés – A Bíróság előzetes véleménye – Tárgy

   (EK 300. cikk, (6) bekezdés)

2. Nemzetközi megállapodások – A Közösség és a tagállamok hatáskörei – Megállapodások megkötése a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó megállapodáshoz mellékelt, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) keretében

   (EK 133. cikk, (5) és (6) bekezdés)

3. Nemzetközi megállapodások – A Közösség és a tagállamok hatáskörei – Megállapodások megkötése a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó megállapodáshoz mellékelt, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) keretében

   (EK 133. cikk, (5) bekezdés, első albekezdés és (6) bekezdés, második albekezdés)

4. Nemzetközi megállapodások – A Közösség és a tagállamok hatáskörei – Megállapodások megkötése a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó megállapodáshoz mellékelt, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) keretében

   (EK 133. cikk, (6) bekezdés, második albekezdés)

5. Nemzetközi megállapodások – A Közösség és a tagállamok hatáskörei – Megállapodások megkötése a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó megállapodáshoz mellékelt, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) keretében

   (EK 133. cikk, (5) bekezdés, harmadik albekezdés és (6) bekezdés, második albekezdés)

6. Nemzetközi megállapodások – A Közösség és a tagállamok hatáskörei – A szállítási szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó megállapodások megkötése

   (EK 133. cikk, (6) bekezdés, második és harmadik albekezdés)

1.  Az EK 300. cikk (6) bekezdése szerinti eljárás keretében, amelynek célja, hogy kikérjék a Bíróság előzetes véleményét a Közösség által megkötött nemzetközi megállapodásnak a Szerződéssel való összeegyeztethetőségéről, minden olyan kérdést el kell fogadni, amely bírói megítélés tárgyát képezheti, amennyiben e kérdések a Szerződés tekintetében kételyeket vethetnek fel a megállapodás anyagi jogi vagy formális érvényességével kapcsolatban. Valamely megállapodás Szerződéssel való összeegyeztethetőségének megítélése ugyanis e tekintetben nem csupán az anyagi jog rendelkezéseitől függhet, hanem azon rendelkezésektől is, amelyek a Közösség hatáskörét, eljárását vagy intézményi szervezetét érintik.

   Ki lehet kérni a Bíróság véleményét különösen a Közösség és a tagállamok közötti, harmadik államokkal meghatározott megállapodás megkötésére vonatkozó hatáskörök megosztásának kérdéseiről. Az eljárási szabályzat 107. cikkének 2. §-a megerősíti ezt az értelmezést.

   Egyébként a megfelelő jogalap megválasztása alkotmányos jelentőségű. A kizárólag átruházott hatáskörökkel rendelkező Közösségnek ugyanis a Szerződés olyan rendelkezésére kell alapítania az általa megkötni kívánt megállapodást, amely felhatalmazza őt e jogi aktus jóváhagyására. A hibás jogalap alapulvétele tehát érvénytelenítheti magát a megállapodás megkötéséről szóló jogi aktust, és ennélfogva érvénytelenné teheti a Közösség ahhoz való hozzájárulását, hogy az általa aláírt megállapodás őt kösse. Erről van szó különösen akkor, ha a Szerződés nem biztosít a Közösség számára elegendő hatáskört a megállapodás egészének ratifikálásához, ami miatt meg kell vizsgálni a tervezett megállapodás harmadik országokkal való megkötésére vonatkozó hatásköröknek a Közösség és a tagállamok közötti megosztását, vagy pedig akkor, ha a megállapodás megkötéséről szóló említett jogi aktus megfelelő jogalapja a közösségi intézmények által ténylegesen követettől eltérő jogalkotási eljárást ír elő.

   (vö. 108–110. pont)

2.  Az EK 133. cikk (5) bekezdésének – a Nizzai Szerződés által bevezetett – első albekezdéséből következik, hogy a Közösség immár hatáskörrel rendelkezik arra is, hogy a közös kereskedelempolitika címén nemzetközi megállapodásokat kössön a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó megállapodáshoz mellékelt, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) értelmében vett 2–4. módozatban nyújtott szolgáltatások kereskedelmére vonatkozóan. A szolgáltatásnyújtás ilyen módozatai, amelyeket a GATS „külföldön történő fogyasztásnak”, „kereskedelmi jelenlétnek”, illetve „természetes személyek jelenlétének” nevez, és amelyek korábban nem tartoztak a közös kereskedelempolitika területéhez, az EK 133. cikk (5) és (6) bekezdésében foglalt feltételek mellett immár oda tartoznak.

   (vö. 119. pont)

3.  Az EK 133. cikk (5) bekezdésének első albekezdése, amely létrehozza a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó megállapodáshoz mellékelt, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) értelmében vett 2–4. módozatban nyújtott szolgáltatások nemzetközi kereskedelmére vonatkozó külső közösségi hatáskört, kifejezetten pontosítja, hogy e hatáskör e rendelkezés (6) bekezdésének sérelme nélkül érvényesül. E bekezdés második albekezdése hangsúlyozza, hogy a kulturális és audiovizuális szolgáltatások, az oktatási szolgáltatások, valamint a szociális és humán-egészségügyi szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó megállapodások az EK 133. cikk (5) bekezdésének első albekezdésétől eltérve a Közösség és a tagállamok megosztott hatáskörébe tartoznak, és azokat a tagállamok és a Közösség együttesen kötik meg.

   Így magából e rendelkezések szövegéből kitűnik, hogy a szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó olyan megállapodásoktól eltérően, amelyek nem az EK 133. cikk (6) bekezdésének második albekezdésében meghatározott szolgáltatásokat érintik, az ez utóbbi szolgáltatásokra vonatkozó megállapodásokat nem kötheti meg egyedül a Közösség, hanem a Közösség és tagállamainak együttes részvétele szükséges.

   Az EK 133. cikk (6) bekezdésének második albekezdése, amely a Közösség és tagállamainak megosztott hatásköre keretében azok közös fellépését írja elő, lehetővé teszi, hogy egyszerre kapjon figyelmet a Közösségnek az átfogó, egységes és hatékony külső kereskedelempolitika végrehajtásához fűződő érdeke, valamint azon különös érdekek, amelyeket a tagállamok adott esetben érvényesíteni kívánnak az e rendelkezés által meghatározott érzékeny területeken. A Közösség egységes nemzetközi képviseletének követelménye megkívánja továbbá a tagállamok és a közösségi intézmények szoros együttműködését az ilyen megállapodások tárgyalása és megkötése során.

   (vö. 132–134., 136. pont)

4.  Azon értelmezés, miszerint csupán a kizárólag vagy elsődlegesen az EK 133. cikk (6) bekezdésének második albekezdése által érintett ágazatokban nyújtott szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó megállapodások tartoznak e rendelkezés hatálya alá, – azonkívül, hogy ezen értelmezést e rendelkezés szövege egyáltalán nem támasztja alá – nem egyeztethető össze az említett rendelkezés által követett célkitűzéssel sem, amely az e rendelkezés hatálya alá tartozó érzékeny területeken a tagállamok tényleges külső hatáskörének fenntartására irányul.

   Az ilyen értelmezés ugyanis különösen azzal a következménnyel járna, hogy kikerülne az EK 133. cikk (6) bekezdése második albekezdésének hatálya alól valamennyi, a szolgáltatások kereskedelmét a maguk összességében szabályozó úgynevezett horizontális megállapodás. Az említett értelmezésből továbbá az következne, hogy a valamely megállapodásban foglalt, szigorúan azonos tárgyú nemzetközi rendelkezések, amelyek az említett EK 133. cikk (6) bekezdésének második albekezdésében foglalt érzékeny szolgáltatások területeire vonatkoznak, kizárólag azon körülménytől függően tartoznának a Közösség és tagállamai e rendelkezés által hivatkozott megosztott hatáskörébe, vagy sem, hogy a megállapodást aláíró szerződő felek úgy döntöttek, hogy csak az ilyen érzékeny szolgáltatások kereskedelmét szabályozzák, vagy abban állapodtak meg, hogy egyszerre szabályozzák e kereskedelmet és valamely más típusú szolgáltatások kereskedelmét, illetve valamennyi szolgáltatás kereskedelmét.

   (vö. 138–140. pont)

5.  Azon körülmény, hogy az EK 133. cikk (5) bekezdésének harmadik albekezdése előírja, hogy a szolgáltatások kereskedelmével kapcsolatos horizontális megállapodások megkötéséről szóló közösségi jogi aktusról a Tanácsnak egyhangúlag kell határoznia annyiban, amennyiben az ilyen megállapodás e cikk (6) bekezdésének második albekezdését is érinti, nem vezethet annak megállapításához, hogy az ilyen megállapodás megkötésére vonatkozó közösségi hatáskörnek – a konkrétan az említett második albekezdésben foglalt érzékeny területekre vonatkozó ágazatspecifikus megállapodások esetével ellentétben – kizárólagos jellegűnek kell lennie.

   Ráadásul az EK 133. cikk (5) bekezdésének harmadik albekezdése olyan szabályt fogalmaz meg, amelynek tárgya annak meghatározása, hogy a közösségi hatáskört milyen módon kell gyakorolni, nem pedig az, hogy e hatáskör jellegét pontosítsa. Továbbá a megállapodás megkötéséről szóló közösségi jogi aktus elfogadása érdekében a Tanácson belüli egyhangú határozathozatal követelménye egyáltalán nem összeegyeztethetetlen azon körülménnyel, hogy a megállapodás megkötése egyébként a tagállamokkal megosztott hatáskörbe tartozik.

   (vö. 141–142. pont)

6.  Azon értelmezés, miszerint csupán a kizárólag vagy elsődlegesen a szállítási szolgáltatások kereskedelmét érintő megállapodások tartoznak az EK 133. cikk (6) bekezdése harmadik albekezdésének hatálya alá, e rendelkezést nagymértékben megfosztaná tényleges érvényesülésétől. Ezen értelmezés ugyanis azzal a következménnyel járna, hogy a valamely megállapodásban foglalt, szigorúan azonos tárgyú nemzetközi rendelkezések kizárólag azon körülménytől függően tartoznának hol a közlekedéspolitika, hol pedig a kereskedelempolitika körébe, hogy a megállapodást aláíró szerződő felek úgy döntöttek, hogy csak a szállítási szolgáltatások kereskedelmét szabályozzák, vagy abban állapodtak meg, hogy egyszerre szabályozzák e kereskedelmet és valamely más típusú szolgáltatások kereskedelmét, illetve valamennyi szolgáltatás kereskedelmét.

   Az EK 133. cikk (6) bekezdésének harmadik albekezdése ezzel szemben a szállítási szolgáltatások nemzetközi kereskedelmét illetően a közösségi szabályok egyoldalú elfogadásával gyakorolt belső hatáskör és a nemzetközi megállapodások megkötése útján gyakorolt külső hatáskör közötti elvi párhuzam fenntartását célozza, miközben mindkét hatáskör a Szerződésnek kifejezetten a közös közlekedéspolitikára vonatkozó címéből ered.

   Így a Kereskedelmi Világszervezet érintett tagjaival kötött azon megállapodásoknak a közlekedésre vonatkozó része, amelyek arra irányulnak, hogy módosítsák a Közösség és tagállamai egyedi kötelezettségvállalásainak a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) szerinti engedményes listáit, az EK 133. cikk (6) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően nem a közös kereskedelempolitika, hanem a közlekedéspolitika területéhez tartozik.

   (vö. 163–164., 173. pont)