Keywords
Summary

Keywords

1. Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A döntéshozatali eljárás védelme

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés)

2. Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A döntéshozatali eljárás védelme

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés)

3. Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A döntéshozatali eljárás védelme

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés)

4. Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A jogi vélemények védelme

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, második francia bekezdés)

Summary

1. A nyilvánosságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz történő hozzáféréséről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdésében meghatározott, a döntéshozatali eljárás védelmére vonatkozó kivételt illetően az említett 4. cikk (3) bekezdése egyértelmű különbséget tesz azon körülmény függvényében, hogy az eljárás befejeződött‑e már. Csupán a belső használatra szánt dokumentumok egyik része, azaz az érintett intézményen belüli tárgyalások és előzetes egyeztetések részét képező, belső használatra korlátozott, állásfoglalásokat tartalmazó dokumentumok esetében teszi lehetővé az említett (3) bekezdés második albekezdése a döntés meghozatalát követően a hozzáférés megtagadását, amennyiben a hozzáférhetővé tételük súlyosan veszélyeztetné az intézmény döntéshozatali eljárását. Következésképpen az uniós jogalkotó úgy találta, hogy a határozat elfogadását követően a döntéshozatali eljárás védelmének követelménye kevésbé jelentős, így az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében említett dokumentumokon kívül valamennyi más dokumentum hozzáférhetővé tétele nem veszélyeztetheti az említett eljárást, és egy ilyen dokumentum hozzáférhetővé tételének megtagadása nem engedélyezhető, még akkor sem, ha a hozzáférhetővé tétel súlyosan veszélyeztette volna ezen eljárást, ha arra a szóban forgó határozat elfogadását megelőzően került volna sor.

Kétségtelen, hogy az érintett intézményen belüli tárgyalások és előzetes egyeztetések részét képező, belső használatra korlátozott, állásfoglalásokat tartalmazó dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadása végett a szóban forgó kivételre hivatkozás lehetőségét egyáltalán nem érinti a határozat elfogadásának ténye. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az érintett intézmény által annak megállapítása érdekében elvégzendő értékelésnek, hogy e dokumentumok valamelyikének hozzáférhetővé tétele alkalmas‑e arra, hogy súlyosan veszélyeztesse a döntéshozatali eljárását, ne kellene figyelembe vennie azon körülményt, miszerint már befejeződött az az igazgatási eljárás, amelyre e dokumentumok vonatkoznak. Lehetséges ugyanis, hogy azon indokok, amelyekre az intézmény egy ilyen dokumentumnak azt megelőzően kért hozzáférhetővé tétele megtagadásakor, hogy az igazgatási eljárás befejeződött volna, hivatkozhat, nem elegendőek ugyanazon dokumentum hozzáférhetővé tétele megtagadásának indokolásaként a határozat elfogadást követően, ha az intézmény nem fejti ki azon különleges indokokat, amelyek alapján úgy véli, hogy az eljárás befejezése nem zárja ki, hogy a hozzáférés megtagadása továbbra is igazolt, tekintettel döntéshozatali eljárásának súlyos veszélyeztetésére.

(vö. 77–82. pont)

2. Az intézménynek, ha úgy dönt, hogy megtagadja a hozzáférést az olyan dokumentumhoz, amelynek a hozzáférhetővé tételét kérték tőle, főszabály szerint magyarázatot kell adnia arra a kérdésre, hogy az e dokumentumhoz való hozzáférés konkrétan és ténylegesen miként sérthetné a nyilvánosságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz történő hozzáféréséről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikkében előírt, az intézmény által hivatkozott kivétellel védett érdeket. Ráadásul az ilyen sérelem veszélyének ésszerűen előreláthatónak, és nem pusztán feltételezésen alapulónak kell lennie.

A Bizottság így nem utasíthat el egy, az összefonódások ellenőrzése terén készített jelentés teljes szövegéhez való hozzáférés iránti kérelmet anélkül, hogy érveit részletes bizonyítékokkal ne támasztaná alá a jelentés pontos tartalma tekintetében, amelyek lehetővé tennék azon indokok megismerését, amelyek miatt a hozzáférhetővé tétel súlyosan veszélyeztethetné a Bizottság döntéshozatali eljárását annak ellenére, hogy már befejeződött az az eljárás, amelyre e dokumentum vonatkozik. Más szavakkal a Bizottságnak meg kell jelölnie azon konkrét okokat, amelyek alapján úgy találta, hogy az igazgatási eljárás befejezése nem zárja ki, hogy a hozzáférés megtagadása továbbra is igazolt az említett döntéshozatali eljárás súlyos veszélyeztetésére tekintettel.

(vö. 76., 89., 90. pont)

3. Azon tény, hogy egy dokumentum nyilvánossá tehető, önmagában nem zárja ki azt, hogy e dokumentum a nyilvánosságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz történő hozzáféréséről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdése második albekezdése szerinti kivétel hatálya alá tartozhasson. E rendelkezés megfogalmazásából ugyanis kitűnik, hogy e rendelet minden, az intézményen belüli tárgyalások és előzetes egyeztetések részét képező, belső használatra szánt állásfoglalásokat tartalmazó dokumentumra vonatkozik.

(vö. 93. pont)

4. Amennyiben a Bizottság a nyilvánosságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz történő hozzáféréséről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdése második albekezdése alapján elutasít egy, a jogi szolgálat összefonódások ellenőrzése tárgyában adott véleményéhez való hozzáférés iránti kérelmet, főszabály szerint magyarázatot kell adnia arra a kérdésre, hogy az e dokumentumhoz való hozzáférés konkrétan és ténylegesen miként sérthetné az e cikkben meghatározott kivétellel védett érdeket.

Azon aggodalommal kapcsolatban, mely szerint a jogi szolgálat által valamely határozattervezetről adott vélemény hozzáférhetővé tétele a végleges határozat jogszerűségének kétségbevonásához vezethetne, épp az ezzel kapcsolatos átláthatóság az, amely – a különböző álláspontok nyílt megvitatását lehetővé téve – hozzájárul az intézményeknek az uniós polgárok vonatkozásában fennálló nagyobb legitimitásához, valamint az európai polgárok bizalmának növeléséhez. Valójában sokkal inkább az információ és a vita hiánya az, amely kételyeket ébreszthet a polgárokban, nem csupán valamely egyedi aktus jogszerűségét illetően, hanem az egész döntéshozatali eljárás legitimitásával kapcsolatban is. Ezenkívül annak kockázata, hogy az intézmény által elfogadott valamely aktus jogszerűségével kapcsolatban kételyek fogalmazódhatnának meg az uniós polgárok számára azon ténynél fogva, hogy az intézmény jogi szolgálata ezen aktusról kedvezőtlen véleményt adott, a legtöbb esetben nem merülnének fel, ha az említett aktus megerősített indokolást tartalmazna, nyilvánvalóvá téve ezáltal azokat az okokat, amelyek miatt e kedvezőtlen véleményt nem vették figyelembe.

Azon érvet illetően, mely szerint adott esetben a jogi szolgálatnak az uniós bíróságok előtt azon határozat jogszerűségét kell megvédenie, amelynek vonatkozásában negatív véleményt fogalmazott meg, az ilyen általános jellegű érv nem igazolhatja az 1049/2001 rendeletben előírt átláthatóság alóli kivétel alkalmazását. Ezenfelül a jogi szolgálat nem kerülhet ilyen helyzetbe, amennyiben az uniós bíróságok előtt már nem nyújtható be e határozat jogszerűségével kapcsolatos kereset.

(vö. 110., 113., 114., 116., 117. pont)