Keywords
Summary

Keywords

1. Jogszabályok közelítése – Elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások – Szabályozási háttér – Egyetemes szolgáltatás és felhasználói jogok – 2002/21 és 2002/22 irányelv – Nemzeti szabályozó hatóság

(2002/21 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2. cikk, g) pont, 3. cikk és 4. cikk; 2002/22 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2. cikk, első bekezdés)

2. Jogszabályok közelítése – Távközlési ágazat – Egyetemes szolgáltatás és felhasználói jogok – 2002/22 irányelv – Egyetemes szolgáltatási kötelezettségek, a szociális szolgáltatási kötelezettségeket is beleértve – A költség kiszámítása – Méltánytalan teher

(2002/22 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 21. preambulumbekezdés)

3. Jogszabályok közelítése – Távközlési ágazat – Egyetemes szolgáltatás és felhasználói jogok – 2002/22 irányelv – Egyetemes szolgáltatási kötelezettségek, a szociális szolgáltatási kötelezettségeket is beleértve – A költség kiszámítása – Méltánytalan teher

(2002/22 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 12. cikk (1) bekezdés és IV. melléklet)

4. Jogszabályok közelítése – Távközlési ágazat – Egyetemes szolgáltatás és felhasználói jogok – 2002/22 irányelv – Egyetemes szolgáltatási kötelezettségek, a szociális szolgáltatási kötelezettségeket is beleértve – A költség kiszámítása – Méltánytalan teher

(2002/22 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 13. cikk, (1) bekezdés)

Summary

1. Az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22 irányelvvel főszabály szerint nem ellentétes, ha a nemzeti jogalkotó az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21 irányelv értelmében vett nemzeti szabályozó hatóságként lép fel, amennyiben e feladat gyakorlása során eleget tesz az említett irányelvekben előírt szakértelemre, függetlenségre, pártatlanságra és átláthatóságra vonatkozó feltételeknek, és ha az általa hozott határozatokkal szemben az érintett felektől független szervnél tényleges jogorvoslattal lehet élni, amit a nemzeti bíróságnak kell megvizsgálnia.

(vö. 30–31., 53. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2. Az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22 irányelv (21) preambulumbekezdéséből következik, hogy a közösségi jogalkotó az egyetemes szolgáltatások nyújtása folytán valamely vállalkozásnál esetlegesen felmerülő nettó költségek fedezésének mechanizmusait az e vállalkozásra rótt túlzott teher fennállásához kívánta kapcsolni. Ezen összefüggésben – mivel úgy vélte, hogy az egyetemes szolgáltatás nettó költsége nem szükségszerűen jelent túlzott költséget valamennyi érintett vállalkozás esetében – ki kívánta zárni azt az esetet, hogy az egyetemes szolgáltatás nyújtásának valamennyi nettó költsége automatikusan jogosultságot adjon a kompenzációra. E feltételek mellett azon méltánytalan teher, amelynek a fennállását a nemzeti szabályozó hatóságnak bármilyen kompenzációt megelőzően meg kell állapítania, az a teher, amely valamennyi érintett vállalkozás esetében azok tűrőképességére tekintettel túlzott jelleget mutat, figyelembe véve valamennyi sajátosságát, különösen felszereltségének szintjét, gazdasági és pénzügyi helyzetét, valamint piaci részesedését.

(vö. 42. pont)

3. Az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22 irányelv 12. cikkével nem ellentétes, hogy a tagállam nemzeti szabályozó hatósága általánosan és az egyetemes szolgáltatás korábban egyedüli nyújtója nettó költségeinek kiszámítása alapján állapítsa meg, hogy az egyetemes szolgáltatás teljesítése méltánytalan terhet jelenthet az egyetemes szolgáltatás teljesítésére kijelölt vállalkozásoknak.

Ugyanis sem a 2002/22 irányelv 12. cikke (1) bekezdéséből, sem annak IV. mellékletéből, sem ezen irányelv más rendelkezéséből nem következik, hogy a közösségi jogalkotó maga kívánta volna rögzíteni azon feltételeket, amelyek alkalmazásával az említett hatóságoknak előzetesen meg kell ítélniük, hogy az említett szolgáltatásnyújtás ilyen méltánytalan terhet jelenthet‑e.

(vö. 36., 53. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

4. Az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22 irányelv 13. cikkével ellentétes, ha a nemzeti szabályozó hatóság általánosan és a korábbi egyetemes szolgáltató nettó költségeinek kiszámítása alapján, az egyes vállalkozások helyzetének külön vizsgálata nélkül megállapítja, hogy e szolgáltatásnyújtás az egyetemes szolgáltatás teljesítésére kijelölt vállalkozásokra ténylegesen méltánytalan terhet ró.

Ha a nemzeti szabályozó hatóság megállapítja, hogy az egyetemes szolgáltatás nyújtására kijelölt egy vagy több vállalkozást méltánytalan teher terheli, és ha e vállalkozások e teher kompenzációja iránt kérelmet terjesztenek elő, a tagállam feladata az e célból szükséges mechanizmusok létrehozása a 2002/22 irányelv 13. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban, amelyből ezenfelül az következik, hogy e kompenzációnak kapcsolódnia kell az említett irányelv 12. cikkének alkalmazásával kiszámított nettó költségekhez.

(vö. 44., 53. pont és a rendelkező rész 3. pontja)