Keywords
Summary

Keywords

1. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – A Bíróság hatásköre – A nemzeti jog által alkalmazhatóvá tett uniós jog valamely rendelkezésének, annak belső vonatkozású helyzetre való alkalmazása okán kért értelmezése – Ezen értelmezésre vonatkozó hatáskör

(EUMSZ 267. cikk)

2. Jogszabályok közelítése – A különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére alkalmazandó adóztatás közös rendszere – 90/434 irányelv – Az adó kijátszására vagy elkerülésére irányuló ügyletek

(90/434 tanácsi irányelv, 11. cikk, (1) bekezdés, a) pont)

Summary

1. Amikor egy belső jogszabály a tisztán belső jogviszonyokra adott megoldásaiban összhangban van az uniós joggal – főleg annak érdekében, hogy elkerüljék a külföldi állampolgárokkal szembeni megkülönböztetést, illetve a verseny esetleges torzulását – egyértelmű uniós érdek, hogy a jövőbeli eltérő értelmezések megakadályozása érdekében egységesen értelmezzék az uniós jogból vett rendelkezéseket vagy fogalmakat, függetlenül attól, hogy milyen körülmények között alkalmazzák őket.

(vö. 33. pont)

2. A különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről szóló 90/434 irányelv 11. cikke (1) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy az általa bevezetett, adókedvezményt biztosító rendszer alkalmazása nem tagadható meg azon adóalany tekintetében, aki a vállalkozások egyesülését magában foglaló jogi konstrukcióval vagyonátruházási illeték kivetését kívánta elkerülni, mivel ezen adó nem tartozik a szóban forgó irányelv hatálya alá.

A tagállamok e cikk értelmében csak kivételesen és különleges esetekben tagadhatják meg az említett irányelv rendelkezéseinek vagy azok egy részének alkalmazását, és csak kivételesen és különleges esetekben vonhatják meg az irányelv által biztosított kedvezményeket. Következésképpen a 90/434 irányelv 11. cikke (1) bekezdésének a) pontját kivételt engedélyező rendelkezésként megszorító módon kell értelmezni, tekintettel annak szövegére, céljára és összefüggéseire. Mivel az említett rendelkezés a valós gazdasági indokok tekintetében az érintett ügyletben részt vevő társaságok tevékenységeinek szerkezetátalakítására és ésszerűsítésére hivatkozik, amelyek esetében nem áll fenn az adókijátszás vagy az adóelkerülés vélelme, e rendelkezés hatályát világosan a vállalkozások egyesülésére és egyéb átszervezésére vonatkozó ügyletekre korlátozza, és csak az ezen ügyletek okán kivethető adókra alkalmazható.

Továbbá a 90/434 irányelv nem eredményezi a különböző tagállamok társaságainak egyesülései vagy hasonló műveletei esetén kivethető adók és illetékek átfogó harmonizációját. A verseny szempontjából semleges adószabályok bevezetésével ezen irányelv bizonyos, a vállalkozások határokon átnyúló szerkezetátalakításához kapcsolódó adóhátrányokat kíván orvosolni. A verseny szempontjából semleges adószabályok bevezetésével ezen irányelv bizonyos, a vállalkozások határokon átnyúló szerkezetátalakításához kapcsolódó adóhátrányokat kíván orvosolni. Ebből következik, hogy kizárólag a 90/434 irányelv által kifejezetten érintett adók részesülhetnek az előbbi által bevezetett kedvezményt biztosító adózási rendszer előnyeiben, és így kizárólag ezen adók tartozhatnak ezen irányelv 11. cikke (1) bekezdése a) pontjának hatálya alá. Mivel a hivatkozott irányelvben semmi sem enged arra következtetni, hogy az az adókedvezményt biztosító rendszert más adókra – mint például a belföldön fekvő ingatlan megszerzésére kivetett adóra – is ki kívánta terjeszteni, az utóbbiak mindig a tagállamok adóztatási hatáskörébe tartoznak, és nem utasítható el a 90/434 irányelv által bevezetett, adókedvezményt biztosító rendszer alkalmazása az utóbbi irányelv 11. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján annak érdekében, hogy ellentételezzék az alapügyben érintetthez hasonló, olyan adó megfizetésének elmaradását, amelynek alapja és mértéke szükségszerűen eltér a társaságok egyesülésére és a vonatkozó átszervezési műveletekre alkalmazandó adókétól.

(vö. 45–47., 49–50., 52–54., 56. pont és a rendelkező rész)