T-334/07. sz. ügy

Denka International BV

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Növényvédő szerek — Diklórfosz hatóanyag — A 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvétel megtagadása — Értékelési eljárás — Az EÉBH tudományos testületének álláspontja — Jogellenességi kifogás — Az 1490/2002/EK rendelet 20. cikke — Új tanulmányok és adatok benyújtása az értékelési eljárás során — A 451/2000/EK rendelet 8. cikke — A 178/2002/EK rendelet 28. cikkének (1) bekezdése — Jogos bizalom — Arányosság — Egyenlő bánásmód — A gondos ügyintézés elve — Védelemhez való jog — A szubszidiaritás elve — Az EK 95. cikk (3) bekezdése, a 91/414 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (1) bekezdése”

Az Elsőfokú Bíróság ítélete (második tanács), 2009. november 19.   II ‐ 4211

Az ítélet összefoglalása

1. Intézmények jogi aktusai – Időbeli hatály – Eljárási szabályok – A növényvédő szerek hatóanyagainak értékelési eljárását módosító szabályok – A folyamatban lévő értékelési eljárásokra történő azonnali alkalmazás

   (451/2000 bizottsági rendelet, 8. cikk és 1490/2002 bizottsági rendelet)

2. Közösségi jog – Elvek – Bizalomvédelem – Korlátok

3. Mezőgazdaság – Jogszabályok közelítése – Növényvédő szerek forgalomba hozatala – 91/414 irányelv

   (451/2000 bizottsági rendelet, 8. cikk, (7) bekezdés és 91/414 tanácsi irányelv, 8. cikk, (2) bekezdés)

4. Mezőgazdaság – Jogszabályok közelítése – Növényvédő szerek forgalomba hozatala – 91/414 irányelv

   (178/2002 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 28. cikk, (1) bekezdés; 451/2000 bizottsági rendelet, 8. cikk, (7) bekezdés; 91/414 tanácsi irányelv)

5. Mezőgazdaság – Jogszabályok közelítése – Növényvédő szerek forgalomba hozatala – 91/414 irányelv

   (91/414 tanácsi irányelv, 5. cikk, (1) bekezdés)

6. Közösségi jog – Elvek – Védelemhez való jog – Terjedelem

   (451/2000 bizottsági rendelet, 8. cikk, (2) és (5) bekezdés; 91/414 tanácsi irányelv)

7. Közösségi jog – Elvek – Bizalomvédelem – Feltételek

   (451/2000 bizottsági rendelet, 8. cikk)

8. Mezőgazdaság – Jogszabályok közelítése – Növényvédő szerek forgalomba hozatala – 91/414 irányelv

   (91/414 tanácsi irányelv, 5. cikk, (1) bekezdés)

1.  A közösségi eljárási szabályok – az anyagi jogi szabályokkal ellentétben, amelyeket akként kell értelmezni, hogy főszabály szerint a hatálybalépésüket megelőzően keletkezett jogviszonyokra nem vonatkoznak – azonnal alkalmazandók. Márpedig a 91/414 irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram harmadik szakaszának végrehajtásáról szóló további részletes szabályok megállapításáról és a 451/2000 rendelet módosításáról szóló 1490/2002 rendelet azon rendelkezései, amelyek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság részvételét írják elő a hatóanyagok értékelési eljárásában, eljárási szabályok, amelyek azonnal alkalmazandók. Ennélfogva a 91/414 irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram második és harmadik szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 451/2000 rendelet 8. cikke új rendelkezéseinek a hatóanyagok folyamatban lévő értékelési eljárásaira való azonnali alkalmazása nem minősül jogellenesnek. Ezenkívül az 1490/2002 rendeletnek az eljárási szabályok azonnali alkalmazására tekintettel semmilyen különleges indokolást nem kell tartalmaznia e tekintetben.

   (vö. 45–47. pont)

2.  A bizalomvédelem elvének alkalmazási köre nem terjedhet addig, hogy általánosan megtiltsa valamely új szabályozásnak a korábbi szabályozás alatt keletkezett helyzetek jövőbeli hatásaira való alkalmazását.

   (vö. 48. pont)

3.  Feltételezve akár azt, hogy jogvesztő a 91/414 irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram második és harmadik szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 451/2000 rendelet 8. cikkének (7) bekezdése által arra vonatkozóan előírt egyéves határidő, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság felmérje a referens tagállam értékelő jelentéstervezetét, és közölje véleményét arról, hogy a hatóanyag várhatóan teljesíti-e a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414 irányelv biztonsági követelményeit, az említett határidő túllépése csak akkor befolyásolja az adott hatóanyagnak a 91/414 irányelv I. mellékletébe történő felvételét megtagadó határozat jogszerűségét, ha bebizonyosodik, hogy e szabálytalanság hiányában az említett határozat eltérő tartalmú lett volna.

   (vö. 55., 56. pont)

4.  Az azon termelők által bejelentett dossziék értékelési eljárásának keretében, akik valamely hatóanyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414 irányelv I. mellékletébe való felvételét kérik a 91/414 irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram második és harmadik szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 451/2000 rendelet 8. cikkében foglaltak szerint, a növény-egészségügyi, növényvédelmi termékek és szermaradványaik tudományos testületének (a továbbiakban: tudományos testület) véleménye köti az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (a továbbiakban: EÉBH) azon kérdéseket illetően, amelyekre vonatkozóan konzultáltak vele, anélkül hogy mindez befolyásolná a kérdéses hatóanyagban rejlő kockázat általános értékelését.

   Ugyanis az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 178/2002 rendelet 28. cikke (1) bekezdésének megfogalmazásából következik, hogy amennyiben az EÉBH tudományos szakvéleményt kér az ilyen testülettől, köteles ahhoz tartania magát. Ezt az értelmezést alátámasztják az EÉBH által saját magára vonatkozóan előírt szabályok: a tudományos testülettel való konzultáció esetén a nemzeti szakértők üléseiről készült jelentés figyelembe veszi e véleményt. E szabálytól csak akkor lehet eltérni, ha az EÉBH olyan tudományos adatokkal rendelkezik, amelyek e vélemény mellőzését indokolhatják.

   Mindemellett nem tévesztendő össze az EÉBH 451/2000 rendelet 8. cikke (7) bekezdésének megfelelően megfogalmazott arra vonatkozó véleménye, hogy a hatóanyag várhatóan teljesíti-e a 91/414 irányelv biztonsági követelményeit, és azon tudományos testület véleménye, amellyel az értékelendő dossziék által felvetett sajátos problémákkal kapcsolatban konzultálni lehet. Ugyanis miközben a kockázatok tudományos testület által végzett értékelése elméleti jellegű, az EÉBH ugyanezen értékelés elvégzésénél köteles figyelembe venni az e kockázatok kezeléséhez kapcsolódó gyakorlati eshetőségeket. A tudományos testület így semmilyen körülmények között nem helyettesítheti az EÉBH-t az említett 8. cikk (7) bekezdésében meghatározott vélemény elkészítésénél.

   (vö. 68–70., 75. pont)

5.  A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése által a hatóanyagok ezen irányelv I. mellékletébe való felvételére előírt feltételek tágan vannak megfogalmazva, és az emberek vagy az állatok egészségére, vagy a talajvízre gyakorolt ártalmas hatások, illetve a környezetre gyakorolt elfogadhatatlan hatások kockázatának elemzésén alapulnak. Ezenkívül e rendelkezést az elővigyázatosság elvével szoros összefüggésben kell értelmezni. Ezen elv alapján, amennyiben tudományosan bizonytalan helyzet áll fenn az emberi egészséget fenyegető kockázat létezését és mértékét illetően, a közösségi intézmények védelmi intézkedéseket hozhatnak, anélkül hogy e kockázat létezése és súlyossága teljes mértékben bizonyítást nyert volna. Ezen túlmenően az elővigyázatosság elvének alkalmazása során, amikor fogalmilag tudományosan bizonytalan helyzetről van szó, nem várható a kockázatértékeléstől, hogy feltétlenül a kockázat fennállását, és annak megvalósulása esetén a lehetséges súlyos következményeket alátámasztó tudományos bizonyítékokat szolgáltasson a közösségi intézmények részére.

   (vö. 115., 116. pont)

6.  A közösségi jog alapvető elvei közé tartozik a védelemhez való jog tiszteletben tartása minden olyan eljárásban, amely valamely személlyel szemben indult, és e személyre nézve sérelmet okoz, és ezt a jogot még az eljárásra vonatkozó szabályozás hiányában is biztosítani kell. Ezen elv azt a követelményt fogalmazza meg, hogy valamely határozat azon címzettjét, akinek az érdekeit e határozat érzékelhetően befolyásolja, olyan helyzetbe kell hozni, hogy álláspontját megfelelő módon ismertethesse. A valamely hatóanyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414 irányelv I. mellékletébe való felvételét megtagadó határozat sérelmet okoz az említett hatóanyag felvétele iránti kérelmet benyújtó személynek, mivel nem ad helyt e kérelemnek.

   Ugyanakkor az azon hatóanyag értékelési eljárására alkalmazandó jogszabályok rendelkezései, amelynek az említett I. mellékletbe való felvételét kérelmezték, semmilyen tekintetben nem írják elő azt a kötelezettséget, hogy az említett eljárás során lehetőséget kell biztosítani a bejelentőnek a tanulmányok benyújtására. A 91/414 irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram második és harmadik szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 451/2000 rendelet 8. cikkének (2) és (5) bekezdése akként rendelkezik, hogy új tanulmányok általában nem fogadhatók el, amennyiben a referens tagállam és az Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EÉBH) már megkezdte a hatóanyag értékelését. Még ha az említett rendelkezések szerint a referens tagállam – ha már az értékelő jelentéstervezetet továbbították az EÉBH-nak – utóbbi egyetértésével kérheti a bejelentőtől olyan további adatok megadott határidőben való benyújtását, amelyeket az említett tagállam vagy az EÉBH a dosszié tisztázásához szükségesnek tart, e rendelkezések nem írnak elő ilyen kivételt az új tanulmányok benyújtásával kapcsolatban. Az EÉBH jelentésének elkészítését követően tehát még kevésbé van lehetőség további adatok vagy tanulmányok benyújtására.

   (vö. 127–130. pont)

7.  A bizalomvédelemhez való jog minden olyan magánszemélyre kiterjed, akinek a helyzete akként jellemezhető, hogy a közösségi adminisztráció pontos ígéretek tételével jogos bizalmat keltett benne. Ilyen ígéretnek minősül a közlés formájától függetlenül a feljogosított és megbízható forrásból származó pontos, feltétlen és egybehangzó tájékoztatás. Ugyanakkor az adminisztráció által nyújtott pontos ígéretek hiányában senki nem hivatkozhat ezen elv megsértésére. Ezenkívül kizárólag az alkalmazandó szabályokkal összhangban álló ígéretek kelthetnek jogos bizalmat.

   E tekintetben a hatóanyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414 irányelv I. mellékletébe történő felvétele vagy felvételének megtagadása céljából folytatott, a 91/414 irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram második és harmadik szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 451/2000 rendelet 8. cikkében előírt értékelési eljárás keretében az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EÉBH) értékeli az érintett anyag ártalmas hatásait, és e kérdésről tudományos véleményt küld a Bizottságnak. A szakértői értékelés megkezdése előtt a kérdéses hatóanyag bejelentője vagy bejelentői és az EÉBH általában felveszik egymással a kapcsolatot. Figyelembe véve az ezen eljárás keretében az EÉBH-ra ruházott szerepet, úgy kell tekinteni, hogy úgy a Bizottság, mint az EÉBH által az ezen eljárás során megfogalmazott pontos ígéretek jogos bizalmat kelthetnek a bejelentőben.

   (vö. 132., 148., 149. pont)

8.  A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414 irányelv 5. cikke (1) bekezdésének az elővigyázatosság elvével együttesen értelmezett b) pontjából következik, hogy az emberi egészség tekintetében azok a komoly jelzések, amelyek a tudományos bizonytalanság elhárítása nélkül ésszerű kétséget ébresztenek a hatóanyag ártalmatlansága tekintetében, elvben akadályát képezik annak, hogy e hatóanyagot felvegyék ezen irányelv I. mellékletébe.

   Ugyanis a 91/414 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésének a tudományos és technikai ismeretekre való hivatkozásából nem vezethető le az, hogy azoknak a vállalkozásoknak, amelyek valamely hatóanyagra vonatkozó bejelentést tettek, és e hatóanyag említett I. mellékletbe történő felvételének megtagadására vonatkozó határozat meghozatalának lehetőségével szembesülnek, mindaddig lehetőségük van új információkat előterjeszteni, amíg az említett hatóanyag ártalmatlanságával kapcsolatos kétségek fennállnak. Ezen értelmezés ellentétes lenne az említett 5. cikk (1) bekezdésének alapját képező, a környezet, valamint az emberek és állatok egészségének védelmére irányuló céllal, mivel egyenértékű lenne azzal, hogy a valamely hatóanyagot bejelentő fél számára – akinek egyfelől bizonyítania kell e hatóanyag ártalmatlanságát, és aki másfelől a szóban forgó hatóanyagot a legjobban ismeri – vétójogot biztosítanának a szóban forgó hatóanyag említett I. mellékletbe történő felvételének esetleges megtagadására vonatkozó határozat elfogadásával szemben. Az említett rendelkezés ezen értelmezésének még kevésbé van értelme a hatóanyag 91/414 irányelv I. mellékletébe való esetleges felvétele érdekében ez utóbbi 6. cikkének (2) bekezdése alapján történő újbóli bejelentésének lehetőségére tekintettel.

   (vö. 180–182. pont)