This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62007TJ0189
Az ítélet összefoglalása
Az ítélet összefoglalása
T-189/07. sz. ügy
Frosch Touristik GmbH
kontra
Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)
„Közösségi védjegy — Törlési eljárás — A FLUGBÖRSE közösségi szóvédjegy — Feltétlen törlési ok vizsgálata szempontjából mérvadó időpont — A 40/94/EK rendelet 51. cikke (1) bekezdésének a) pontja (jelenleg a 207/2009/EK rendelet 52. cikke (1) bekezdésének a) pontja)”
Az Elsőfokú Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2009. június 3. II ‐ 1505
Az ítélet összefoglalása
Közösségi védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Feltétlen törlési okok
(40/94 tanácsi rendelet, 51. cikk, (1) bekezdés, a) pont)
A közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 51. cikke (1) bekezdésének a) pontjára alapított törlés iránti kérelem vizsgálata céljából az egyetlen mérvadó időpont a vitatott védjegy bejelentésének az időpontja. Az a körülmény, hogy az ítélkezési gyakorlat elismeri az ezen időpont utáni elemek figyelembevételét, nemcsak hogy nem gyengíti az említett cikk ezen értelmezését, hanem megerősíti azt, mivel ez a figyelembevétel csak akkor lehetséges, ha ezek az elemek a védjegybejelentés időpontjában fennálló helyzetre vonatkoznak. A 40/94 rendelet 51. cikke (1) bekezdése a) pontjának csak ezen értelmezése teszi lehetővé annak elkerülését, hogy valamely védjegy lajstromozható jellege megszűnésének valószínűsége a lajstromozási eljárás időtartamának függvényében nőjön. Azon értelmezés, miszerint védjegybejelentés időpontjában valamennyi megkívánt feltételnek teljesülnie kell, és azoknak a védjegy lajstromozásáig mindvégig fenn kell állniuk, ezzel szemben arra vezetne, hogy a védjegy lajstromozása részben bizonytalan körülménytől, vagyis a lajstromozási eljárás időtartamától függne. E tekintetben meg kell állapítani, hogy ezen, a lajstromozási eljárás időtartamára alapított érv egyike azon okoknak, amelyek miatt a 40/94 rendelet 7. cikkének (3) bekezdését úgy értelmezték, hogy az azt írja elő, hogy a megkülönböztető képesség használat révén történő megszerzésének a védjegybejelentést megelőzően kell megtörténnie.
(vö. 19–20. pont)