C-561/07. sz. ügy

Az Európai Közösségek Bizottsága

kontra

Olasz Köztársaság

„Tagállami kötelezettségszegés — 2001/23/EK irányelv — Vállalkozás átruházása — A munkavállalók jogainak védelme — A »válsághelyzetben lévő« vállalkozás átruházása esetén az alkalmazás mellőzését előíró nemzeti szabályozás”

A Bíróság ítélete (második tanács), 2009. június 11.   I ‐ 4963

Az ítélet összefoglalása

1. Szociálpolitika – Jogszabályok közelítése – Vállalkozások átruházása – A munkavállalók jogainak védelme – 2001/23 irányelv

   (2001/23 tanácsi irányelv, 3. cikk, (1), (3) és (4) bekezdés)

2. Szociálpolitika – Jogszabályok közelítése – Vállalkozások átruházása – A munkavállalók jogainak védelme – 2001/23 irányelv

   (2001/23 tanácsi irányelv, 4. cikk, (1) bekezdés)

3. Szociálpolitika – Jogszabályok közelítése – Vállalkozások átruházása – A munkavállalók jogainak védelme – 2001/23 irányelv

   (2001/23 tanácsi irányelv, 5. cikk, (2) bekezdés, a) pont)

4. Szociálpolitika – Jogszabályok közelítése – Vállalkozások átruházása – A munkavállalók jogainak védelme – 2001/23 irányelv

   (2001/23 tanácsi irányelv, 3. cikk, (3), (4) bekezdés, és 5. cikk (3) bekezdés)

1.  A válsághelyzetben lévőnek nyilvánított vállalkozás átruházása esetén a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2001. március 12-i 2001/23/EK tanácsi irányelv 3. cikkének (4) bekezdése kivételt ír elő ugyanezen 3. cikk (1) és (3) bekezdésének alkalmazása alól, amely szerint a kedvezményezett köteles az átadót megillető, a munkaszerződésből vagy munkaviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket, valamint a kollektív szerződésekben lefektetett feltételeket tiszteletben tartani a kollektív szerződés megszűnésének vagy lejártának időpontjáig, vagy egy újabb kollektív szerződés hatálybalépésének vagy alkalmazásának a napjáig, legalább egy éven át.

   Ez a kivétel a munkavállalóknak az öregségi, rokkantsági vagy hozzátartozói ellátásokra vonatkozó, a tagállamok jogszabályilag előírt szociális biztonsági rendszereinek keretén kívüli, kiegészítő vállalati vagy vállalatközi nyugdíjrendszerekben járó jogait érinti. Így, tekintettel az említett irányelv fő célkitűzésére, amely a munkavállalók jogainak a vállalkozás átruházása esetén történő védelme, e kivételt szigorúan kell értelmezni. Ebből következik, hogy csak a jogszabályilag előírt szociális biztonsági rendszerek keretén kívüli, a 2001/23 irányelv 3. cikke (4) bekezdésének a) pontjában kimerítően felsorolt ellátások vonhatók ki a munkavállalók jogai átruházásának kötelezettsége alól.

   Továbbá, a 2001/23 irányelv 3. cikke (4) bekezdése b) pontjának értelmében a tagállamoknak, még abban az esetben is, ha e kivételt alkalmazzák, olyan intézkedéseket kell elfogadniuk, amelyek lehetővé teszik a munkavállalók érdekeinek védelmét azon jogok tekintetében, amelyek részükre azonnali vagy jövőbeli jogcímet nyújtanak öregségi ellátásra, ideértve a hozzátartozói ellátásokat is az ugyanezen rendelkezés a) pontjában említett kiegészítő nyugdíjrendszerek keretében.

   (vö. 29–32. pont)

2.  Az a tény, hogy valamely vállalkozást a nemzeti szabályozásnak megfelelően válsághelyzetben lévőnek nyilvánítottak, a munkaerő tekintetében nem eredményezhet szükségszerűen és rendszeresen a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2001/23 irányelv 4. cikke (1) bekezdésének értelmében vett változásokat. Továbbá, a kérdéses olasz rendelkezések szerint az elbocsátást igazoló okok csak a vállalkozás egyes válsághelyzetei esetében alkalmazhatók, amint azt az Olasz Köztársaság maga is elismeri. Ezért a vállalkozás válsághelyzetének megállapítására irányuló eljárás nem jelenthet szükségszerűen és rendszeresen az említett irányelv 4. cikkének (1) bekezdésének értelmében vett gazdasági, műszaki vagy szervezeti jellegű, és a munkaerő tekintetében változásokat eredményező okot.

   (vö. 36. pont)

3.  A munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2001/23 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontja megengedi a tagállamoknak, hogy bizonyos feltételek között ne alkalmazzanak az említett irányelv 3. és 4. cikkében megfogalmazott egyes biztosítékokat valamely vállalkozás átruházására, amennyiben fizetésképtelenségi eljárás indult, és az az illetékes hatóság felügyelete alatt zajlik.

   A Bíróság azonban az arra a kérdésre vonatkozó előzetes döntéshozatali eljárás során, hogy a 2001/23 irányelvet megelőző, a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 77/187 irányelv alkalmazható volt-e olyan vállalkozás átruházására, amely a válsághelyzet megállapítására irányuló eljárás alatt állt, kimondta, hogy az említett eljárás a vállalkozás tevékenysége fenntartásának elősegítését célozza egy későbbi folytatás érdekében, nem tartalmaz bírósági felülvizsgálatot, sem a vállalkozás vagyonának zár alá vételéről rendelkező közigazgatási intézkedéseket, és nem írja elő a kifizetések felfüggesztését. Továbbá, a nemzeti hatóság mindössze a vállalkozás válsághelyzetét állapítja meg, és ez a megállapítás lehetővé teszi az érintett vállalkozás számára, hogy átmenetileg a rendkívüli létszámcsökkentési alap vállalja át összes munkavállalójának vagy azok egy részének díjazását.

   Következésképpen, ezen tényekre tekintettel a vállalkozás válsághelyzetének megállapítására irányuló eljárás nem tekinthető olyannak, amelynek célja azonos a 2001/23 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett fizetésképtelenségi eljárás keretében követett céllal, sem pedig az illetékes hatóság felügyelete alatt zajló eljárásnak, amint az ugyanebben a cikkben szerepel. Ebből következik, hogy az említett rendelkezés alkalmazásának feltételei a válsághelyzet megállapítására irányuló eljárásban nem teljesülnek.

   (vö. 38–40. pont)

4.  A munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2001/23 irányelv 5. cikkének (3) bekezdése megengedi a tagállamoknak a munkafeltételek megváltoztatásának előírását a munkahelyek védelme érdekében, a vállalkozás fennmaradásának biztosításával, anélkül azonban, hogy a munkavállalóktól megvonnák a 2001/23 irányelv 3. és 4. cikke által számukra biztosított jogokat. A munkafeltételeknek a 2001/23 irányelv 5. cikkének (3) bekezdése alapján történő megváltoztatása nem jelenthet különleges eltérést az említett irányelv 3. cikkének (3) bekezdésében előírt biztosítéktól, amely garantálja a kollektív szerződésekben lefektetett munkafeltételek tiszteletben tartását legalább az átruházást követő egy éven át. A 2001/23 irányelv rendelkezéseit ugyanis feltétlen érvényesülést követelő rendelkezéseknek kell tekinteni, abban az értelemben, hogy azoktól a munkavállalók hátrányára eltérni nem lehet, az átruházás időpontjában az átadó tekintetében fennálló, a kollektív szerződésből eredő jogok és kötelezettségek a vállalkozás átruházásának puszta tényénél fogva automatikusan átszállnak a kedvezményezettre. Következésképpen a munkafeltételeknek a 2001/23 irányelv 5. cikkének (3) bekezdése által megengedett megváltoztatása előfeltételezi azt, hogy a munkavállalók jogainak a kedvezményezettre történő átruházása már megtörtént.

   (vö. 44., 46. pont)