C-537/07. sz. ügy

Evangelina Gómez-Limón Sánchez-Camacho

kontra

Instituto Nacional de la Seguridad Social (INSS) és társai

(a Juzgado de lo Social no 30 de Madrid [Spanyolország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„96/34/EK irányelv — A szülői szabadságról kötött keretmegállapodás — A szabadság megkezdésekor már megszerzett vagy a szerzés folyamatában lévő jogok — A szociális biztonsági ellátásoknak a szabadság alatti folytonossága — 79/7/EGK irányelv — A férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elve a szociális biztonság területén — Végleges rokkantsági nyugdíjjogosultság megszerzése a szülői szabadság alatt”

E. Sharpston főtanácsnok indítványa, az ismertetés napja: 2008. december 4.   I ‐ 6528

A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2009. július 16.   I ‐ 6545

Az ítélet összefoglalása

1. Szociálpolitika – Férfi és női munkavállalók – Munkavállalás és munkafeltételek – Egyenlő bánásmód – A szülői szabadságról kötött keretmegállapodás végrehajtásáról szóló irányelv

   (96/34 tanácsi rendelet, melléklet, 2. szakasz, 6. pont)

2. Szociálpolitika – Férfi és női munkavállalók – Munkavállalás és munkafeltételek – Egyenlő bánásmód – A szülői szabadságról kötött keretmegállapodás végrehajtásáról szóló irányelv

   (96/34 tanácsi rendelet, melléklet, 2. szakasz, 6. és 8. pont)

3. Szociálpolitika – Férfi és női munkavállalók – Munkavállalás és munkafeltételek – Egyenlő bánásmód – A szülői szabadságról kötött keretmegállapodás végrehajtásáról szóló irányelv

   (96/34 tanácsi rendelet, melléklet, 2. szakasz, 8. pont)

4. Szociálpolitika – A férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód a szociális biztonság területén – 79/7 irányelv

   (79/7 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

1.  Az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött keretmegállapodásról szóló 96/34 irányelv mellékletében szereplő, a szülői szabadságról kötött keretmegállapodás 2. szakaszának a 6. pontjára hivatkozhatnak a magánszemélyek a nemzeti bíróság előtt. Ugyanis e szakasz előírja a tagállamok számára, hogy a munkavállaló által az ilyen szabadság megkezdéséig megszerzett vagy a szerzés folyamatában lévő jogok a szülői szabadság végéig változatlanok maradnak, valamint hogy a szabadság végével ezek a jogok érvényesülnek, beleértve az időközben bekövetkező bármely változást is. A hivatkozott szakasz, amely a szülői szabadságot igénybe vevő munkavállalók jogai mindenféle megsértésének kiküszöbölésére irányul, általános szabályként és kétértelműséget mellőzve kötelezi tehát mind a nemzeti hatóságokat, mind pedig a munkaadókat a már megszerzett és a szerzés folyamatában lévő jogok elismerésére az ilyen szabadság elején, és annak biztosítására, hogy a szabadság végével a munkavállalók továbbra is oly módon szerezhetik meg ezeket a jogokat, mintha nem is lettek volna szabadságon. Ennélfogva a hivatkozott 2. szakasz 6. pontjának tartalma kellően pontosnak tűnik tehát ahhoz, hogy arra a magánszemély hivatkozhassék, és a bíróság azt alkalmazhassa).

   (vö. 35–37. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2.  Az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött keretmegállapodásról szóló 96/34 irányelv mellékletében szereplő, a szülői szabadságról kötött keretmegállapodás 2. szakaszának a 6. és 8. pontjával nem ellentétes, ha valamely munkavállaló végleges rokkantsági nyugdíjának kiszámításánál figyelembe veszik azt a tényt, hogy az utóbbi részleges szülői szabadságot vett igénybe, amely alatt járulékot fizetett, és a megkapott munkabérrel arányos nyugdíjjogosultságot szerzett.

   Ugyanis egyrészt a hivatkozott keretmegállapodás 2. szakaszának 6. pontja nem szabályozza a munkaviszonyból eredő, a szülői szabadság időtartama alatti jogokat és kötelezettségeket, hanem a nemzeti jogszabályokra és a kollektív szerződésekre hivatkozik a munkaszerződés vagy -viszony jellegének meghatározása tekintetében, ideértve azt, hogy a munkavállaló a hivatkozott szabadság időtartama alatt milyen mértékben szerez továbbra is jogosultságokat a munkaadóval szemben és a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerben. Másrészt e keretmegállapodás 2. szakaszának 8. pontja anélkül hivatkozik a szociális biztonsági ellátások fennmaradására azon időszak alatt, amely során a munkavállaló szülői szabadságot vesz igénybe, hogy e tekintetben konkrét kötelezettséget róna a tagállamokra. Következésképpen a hivatkozott rendelkezések nem írják elő, hogy a tagállamok kötelesek biztosítani a munkavállalóknak, hogy a részleges szülői szabadság időtartama alatt folytassák a jövőbeni szociális biztonsági ellátásokra való jogosultságok szerzését ugyanúgy, mintha továbbra is teljes munkaidőben dolgoznának.

   (vö. 40., 42–44. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

3.  Az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött keretmegállapodásról szóló 96/34 irányelv mellékletében szereplő, a szülői szabadságról kötött keretmegállapodás 2. szakaszának 8. pontja az e keretmegállapodáshoz kapcsolódó szociális biztonsági kérdések nemzeti jogszabályok szerinti vizsgálatán és megválaszolásán kívül nem ró kötelezettséget a tagállamokra. Különösen nem írja elő a tagállamok számára, hogy a szülői szabadság időtartama alatt kötelesek biztosítani a szociális biztonsági ellátásokhoz való jogosultság folyamatosságát. A magánszemélyek a szóban forgó 2. szakasz 8. pontjára nem hivatkozhatnak valamely nemzeti bíróság előtt a hatóságokkal szemben.

   (vö. 51. pont és a rendelkező rész 3. pontja)

4.  A férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvével és különösen a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról szóló 79/7 irányelv értelmében a férfiak és nők közötti, a szociális biztonság tekintetében való egyenlő bánásmód elvével nem ellentétes, ha a részleges szülői szabadság időtartama alatt valamely munkavállaló a teljesített munkaidő és a megkapott munkabér alapján szerez végleges rokkantsági nyugdíjjogosultságot, és nem pedig úgy, mintha teljes munkaidőben folytatott volna tevékenységet.

   Ugyanis a hivatkozott irányelvnek a célja kizárólag a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósítása, és a 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a tagállamok a hatálya alól kizárhatják a munkavégzés gyermeknevelés miatti megszakításainak időszakai utáni, törvényes rendszerek címén járó szociális biztonsági jogosultság megszerzését. A munkavégzés gyermeknevelés miatti megszakításainak időszakai utáni szociális biztonsági jogosultság megszerzésére vonatkozó szabályozás tehát még a tagállamok hatáskörébe tartozik.

   (vö. 60., 61., 63. pont és a rendelkező rész 4. pontja)