C-443/07. P. sz. ügy

Isabel Clara Centeno Mediavilla és társai

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Fellebbezés — Személyzeti szabályzat — A 2004. május 1-je után felvett tisztviselők besorolására vonatkozó XIII. melléklet 12. cikkének (3) bekezdése elleni jogellenességi kifogás — A személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultáció — A szerzett jogok és az egyenlő bánásmód elve megsértésének hiánya”

E. Sharpston főtanácsnok indítványa, az ismertetés napja: 2008. szeptember 4.   I ‐ 10949

A Bíróság ítélete (második tanács), 2008. december 22.   I ‐ 10996

Az ítélet összefoglalása

1. Tisztviselők – Személyzeti szabályzat – A személyzeti szabályzat módosításáról szóló rendelet – Előkészítő eljárás – A személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultáció

   (EK 283. cikk; személyzeti szabályzat, 10. cikk, (2) bekezdés; XIII. melléklet, 12. cikk, (3) bekezdés)

2. Tisztviselők – Felvétel – Besorolási fokozatba történő kinevezés – Új előmeneteli rendszer bevezetése a 723/2004 rendelettel – A besorolásra vonatkozó átmeneti rendelkezések

   (Személyzeti szabályzat, 3. cikk és 31. cikk; XIII. melléklet, 12. cikk, (3) bekezdés; 723/2004 tanácsi rendelet)

3. Tisztviselők – Felvétel – Besorolási fokozatba történő kinevezés – Új előmeneteli rendszer bevezetése a 723/2004 rendelettel – A besorolásra vonatkozó átmeneti rendelkezések

   (Személyzeti szabályzat, XIII. melléklet, 12. cikk, (3) bekezdés; 723/2004 tanácsi rendelet)

4. Tisztviselők – Felvétel – Besorolási fokozatba történő kinevezés – Új előmeneteli rendszer bevezetése a 723/2004 rendelettel – A besorolásra vonatkozó átmeneti rendelkezések

   (Személyzeti szabályzat, XIII. melléklet, 12. cikk, (3) bekezdés; 723/2004 tanácsi rendelet)

1.  A személyzeti szabályzat 10. cikkét – amely olyan személyzeti szabályzati bizottság létrehozásáról rendelkezik, amellyel a személyzeti szabályzat felülvizsgálatára irányuló bármely javaslattal kapcsolatban konzultálni kell, és amely e felülvizsgálat keretében javaslatokat fogalmazhat meg – nyilvánvalóan nem lehet megszorítóan értelmezni. A Bizottság az érintett szabályozás rendelkezéseinek Tanács általi elfogadását megelőzően köteles újból egyeztetni a személyzeti szabályzati bizottsággal, ha a személyzeti szabályzat javaslatának módosítása a javaslat tartalmát érdemben érinti, e kötelezettség azonban a részletkérdéseket érintő és mérsékelt hatású módosításokra nem vonatkozik. A módosítások érdemi jellegét a módosítás céljának és a módosított rendelkezésnek a szöveg egészén belül elfoglalt helye szempontjából kell megítélni, nem pedig az érintett személyek helyzetére gyakorolt egyéni következmények szempontjából.

   E tekintetben a közösségi jogalkotó által az előmeneteli rendszeren 2004. május 1-jén végrehajtott reform keretében az eredetileg tervezett A 7 besorolási fokozat átváltoztatása A*6 besorolási fokozatra a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 12. cikkének (3) bekezdésévé vált rendelkezésben nem lényeges elem, hanem a reform járulékos eleme, amely illeszkedik a rendszer egészébe és az előmenetel fejlesztésének átfogó szemléletébe. Ez a módosítás nem igényelt a személyzeti szabályzati bizottsággal való újabb egyeztetést, mivel nem tér el érdemben attól a szövegtől, amelyet a személyzeti szabályzati bizottság elé terjesztettek, amely bizottság véleményt nyilváníthatott arról, hogy a felvételi besorolási fokozat tekintetében előfordulhat eltérés a reform hatálybalépése előtt lezajlott versenyvizsgák sikeres pályázói között aszerint, hogy őket ezen időpontot megelőzően vagy azt követően veszik fel.

   (vö. 50–53. pont)

2.  A versenyvizsgák alkalmassági listára felvett sikeres pályázóit e minőségükben semmiféle, a kinevezéshez való szerzett jog nem illeti meg, felvételük csupán lehetőség, besorolásuk pedig a kinevezésüknek van alárendelve, amelyet a kinevezésre jogosult hatóságnak van joga kezdeményezni. Ebből következik, hogy a versenyvizsgák sikeres pályázói, akiket 2004. május 1-je, vagyis a tisztviselők személyzeti szabályzatát és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételeket módosító 723/2004 rendelet hatályba lépése előtt vettek alkalmassági listára, de ezen időpontot követően neveztek ki próbaidős tisztviselővé, semmiféle szerzett jogra nem hivatkozhatnak annak érdekében, hogy az e rendeletben előírt új besorolási szempontok alkalmazása helyett a versenyvizsga-kiírásban szereplő besorolási fokozat tiszteletben tartását kérjék, mivel a bizonyos felvételi feltételek tiszteletben tartásához való jogot kiváltó tényállás nem valósult meg az említett rendelet hatálybalépéséig. E megállapítások érvényesek azokra is, akiket 2004. május 1-je előtt vettek fel próbaidős tisztviselőként, azonban kinevezésükre csak ezen időpont után került sor.

   Noha a versenyvizsga sikeres pályázójának kinevezése esetén a személyzeti szabályzat 31. cikkének (1) bekezdése alapján főszabály szerint joga van a versenyvizsga-kiírásban szereplő besorolási fokozathoz, e rendelkezés kizárólag a fennálló jogra tekintettel alkalmazható, mivel a kinevezésre jogosult hatóságot nem kötelezheti arra, hogy a jogalkotó által módosított személyzeti szabályzattal összhangban nem álló, ebből következően jogellenes határozatot hozzon. A személyzeti szabályzat XIII. melléklete 12. cikkének (3) bekezdése, mint átmeneti jellegű speciális rendelkezés, eltérhet a személyzeti szabályzat 31. cikkében előírt, a tisztviselők meghatározott csoportjára alkalmazandó általános jellegű szabálytól.

   (vö. 64–66., 100., 101. pont)

3.  A jogalkotó a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 12. cikke (3) bekezdésének elfogadásával, amely az ugyanazon versenyvizsgán sikeres, a 2004. május 1-jét, vagyis a tisztviselők személyzeti szabályzatát és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételeket módosító 723/2004 rendelettel végrehajtott reform hatályba lépését megelőzően, illetve azt követően felvett pályázók közötti bánásmódbeli eltérést eredményezte, nem sértette meg az egyenlő bánásmód elvét, mivel az eltérő bánásmód nem ugyanazon csoportba tartozó tisztviselők tekintetében valósult meg. A 2004. május 1-je után felvett tisztviselők ugyanis nincsenek ugyanabban a jogi helyzetben, mint az e dátumot megelőzően felvett tisztviselők, mivel a reform hatálybalépésekor a már felvett tisztviselőktől eltérően az ő felvételükre csupán lehetőség volt. Az ilyen eltérő bánásmód ráadásul a közösségi jogalkotó szándékától független objektív körülményen alapszik, vagyis azon, hogy a kinevezésre jogosult hatóság a felvétel időpontját mikorra teszi. Másfelől a közösségi jogalkotó a személyzeti szabályzat új rendszerének fokozatos bevezetése keretében a tisztviselők különböző csoportjai érdekeinek mérlegelésével jogszerűen dönthetett úgy, hogy a fellebbezők különleges helyzetében lévő személyek felvétele az új rendszer szerint fog történni, kedvezőbb bánásmódot biztosítva számukra, mint ami a 2004. május 1-je után lefolytatott versenyvizsgák sikeres pályázóira vonatkozik.

   A személyzeti szabályzat XIII. melléklete 12. cikkének (3) bekezdésében szereplő besorolási szempontok nem jelentenek koron alapuló hátrányos megkülönböztetést sem, mivel azoktól nyilvánvalóan idegen a szóban forgó versenyvizsgák sikeres pályázói korának bármiféle figyelembevétele, ráadásul e szempontok az A kategóriára vonatkozóan különbséget tesznek a kezdő A*5 (korábbi A 8 besorolási fokozat) és a magasabb A*6 (korábbi A 7/A 6 besorolási fokozat) besorolási fokozatok között.

   (vö. 79–81., 83. pont)

4.  A versenyvizsgák sikeres pályázói, akiket 2004. május 1-je, vagyis a tisztviselők személyzeti szabályzatát és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételeket módosító 723/2004 rendelet hatályba lépése előtt vettek alkalmassági listára, de ezen időpontot követően neveztek ki próbaidős tisztviselővé, a vitatott határozatok alapjául szolgáló jogi aktus jogszerűségének vitatása céljából nem hivatkozhatnak az adminisztrációtól a kinevezésük előtt kapott, a versenyvizsga-kiírásban szereplő szempontok szerinti besorolásra vonatkozó tájékoztatásra, amely mindazonáltal tartalmazott a személyzeti szabályzat új rendelkezései alapján történő besorolás lehetőségére való utalást is. Ugyanis, még ha úgy tekintjük is e tájékoztatást, mint az adminisztrációtól származó pontos ígéretet, amely alkalmas arra, hogy jogos bizalmat ébresszen a címzettekben, az érintettek akkor sem hivatkozhatnának a bizalomvédelem elvére valamely új rendelkezés alkalmazásával szemben, főleg olyan területen nem, ahol a jogalkotó széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik. A közigazgatási aktusok nem korlátozhatják a jogalkotó mozgásterét, és nem is szolgálhatnak a jogszerűség olyan mércéjeként, amelyhez a jogalkotónak alkalmazkodnia kell.

   (vö. 90–92. pont)