C-416/07. sz. ügy

Az Európai Közösségek Bizottsága

kontra

Görög Köztársaság

„Tagállami kötelezettségszegés — 91/628/EGK és 93/119/EK irányelv — 1/2005/EK rendelet — Az állatok szállítás közbeni, valamint levágásuk vagy leölésük során való védelméről — A közösségi szabályok módszeres és általános megszegése”

V. Trstenjak főtanácsnok indítványa, az ismertetés napja: 2009. április 2.   I ‐ 7887

A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2009. szeptember 10.   I ‐ 7951

Az ítélet összefoglalása

1. Kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset – A jogvita tárgya – A pert megelőző eljárás során történő meghatározás

   (EK 226. cikk)

2. Kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset – A kötelezettségszegés bizonyítása – A Bizottságra háruló teher

   (EK 226. cikk)

3. Mezőgazdaság – Jogszabályok közelítése – Az állatok szállítás közbeni védelme – 91/628 irányelv

   (A 806/2003 rendelettel módosított 91/628 tanácsi irányelv, 5. cikk, A. rész, 1. pont, a) pont)

4. Mezőgazdaság – Jogszabályok közelítése – Az állatok szállítás közbeni védelme – 91/628 irányelv

   (A 806/2003 rendelettel módosított 91/628 tanácsi irányelv, 5. cikk, A. rész, 2. pont, d) pont, i. alpont, első francia bekezdés és 8. cikk, első bekezdés, b) és d) pont)

5. Mezőgazdaság – Jogszabályok közelítése – Az állatok szállítás közbeni védelme – 91/628 irányelv

   (A 806/2003 rendelettel módosított 91/628 tanácsi irányelv, melléklet, VII. fejezet, 48. pont, 7. pont, b) alpont)

1.  Kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset esetében a kereseti kérelmek főszabály szerint nem terjeszkedhetnek túl az indokolással ellátott vélemény rendelkező részében, valamint a felszólító levélben foglalt állítólagos kötelezettségszegéseken, azonban a Bizottságnak a későbbiekben módosításra vagy hatályon kívül helyezésre került közösségi jogi aktus eredeti szövegén alapuló, de az új rendelkezések által is fenntartott kötelezettségek megszegésének megállapítására irányuló keresete elfogadható. Ezzel szemben a jogvita tárgya a kötelezettségszegést megállapító eljárás szabályszerűsége lényeges alaki szabályainak megsértése nélkül nem terjeszthető ki az olyan új rendelkezésből eredő kötelezettségre, amelynek az érintett jogi aktus eredeti változatának szövegében nem található megfelelője.

   (vö. 28. pont)

2.  Az EK 226. cikk alapján indított kötelezettségszegési eljárásban a Bizottság feladata a hivatkozott kötelezettségszegés meglétének bizonyítása. A Bíróság előtt tehát a Bizottságnak kell – bármilyen vélelemre való hivatkozás nélkül – a kötelezettségszegés létének vizsgálatához szükséges bizonyítékokat szolgáltatnia. Amikor a Bizottság már elegendő, az alperes tagállam területén előállt tényállás megállapítását lehetővé tevő bizonyítékkal szolgált, a tagállam feladata, hogy az előterjesztett adatok lényegét és részleteit, valamint az azokból eredő következtetéseket vitassa.

   (vö. 32., 33. pont)

3.  Nem bizonyítja a 806/2003 rendelettel módosított, az állatok szállítás közbeni védelméről, valamint a 90/425 irányelv és a 91/496 irányelv módosításáról szóló 91/628 irányelv 5. cikke A. része 1. pontjának a) pontjából a tagállamokra háruló kötelezettségekkel ellentétes, tartós és általános igazgatási gyakorlat meglétét a Bizottság azon érvelése, amely szerint egyes szállítók egyáltalán nem rendelkeztek engedéllyel, vagy lejárt engedéllyel rendelkeztek, amennyiben a Bizottság nem határozza meg pontosan különösen azt, hogy hány szállító nem rendelkezett engedéllyel, illetve hány volt közülük olyan, akinek az engedélye lejárt, sem azt, hogy hány szállítót ellenőriztek.

   Azon érv tekintetében, miszerint a szállítók jegyzékeit nem mindig frissítik, a Bizottság feladata a hivatkozott kötelezettségszegés meglétének bizonyítása, továbbá a kötelezettségszegés meglétének vizsgálatához szükséges bizonyítékok Bíróság elé terjesztése. Ugyanis különösen annak hiányában, hogy pontos információt szolgáltattak volna az érintett jegyzékek száma, illetve az ellenőrzött jegyzékek teljes száma tekintetében, önmagában az a körülmény, hogy a szállítók egyes jegyzékeit nem teszik naprakésszé, nem elegendő annak bizonyításához, hogy valamely tagállam nem teljesítette a 91/628 irányelv 5. cikke A. része 1. pontjának a) pontjából eredő kötelezettségeit.

   (vö. 44., 45., 47–49. pont)

4.  Nem teljesíti a 806/2003 rendelettel módosított, az állatok szállítás közbeni védelméről, valamint a 90/425 irányelv és a 91/496 irányelv módosításáról szóló 91/628 irányelv 5. cikke A. része 2. pontja d) pontja i. alpontjának első francia bekezdéséből, valamint 8. cikke első bekezdésének b) és d) pontjából eredő kötelezettségeit az a tagállam, amelynek illetékes hatóságai mindössze az útvonaltervek végrehajtását tudják ellenőrizni, az azokban feltüntetett adatokat nem, ha más tagállamok illetékes hatóságai állapították meg ezen terveket.

   Ugyanis az útvonaltervek ellenőrzése a 91/628 irányelvben előírt követelmények betartásának biztosítására irányul. Következésképpen az ellenőrzés nem korlátozódhat az útvonalterv meglétének vagy az abban szereplő adatoknak az ellenőrzésére, hanem annak vizsgálatára is ki kell terjednie, hogy e terv megfelel-e az állatok szállítás közbeni védelmére vonatkozó közösségi jogszabályoknak. Ilyen feltételek mellett az útvonaltervekben szereplő adatok puszta ellenőrzése nem elegendő a hivatkozott irányelvből eredő kötelezettségek teljesítéséhez.

   (vö. 65–68. pont)

5.  Nem teljesíti a 806/2003 rendelettel módosított, az állatok szállítás közbeni védelméről, valamint a 90/425 irányelv és a 91/496 irányelv módosításáról szóló 91/628 irányelv melléklete VII. fejezete 48. pontja 7. pontjának b) alpontjából eredő kötelezettségeit az a tagállam, amely nem teszi meg a kikötőkben vagy azok közvetlen közelében az állatok lerakodást követő pihentetését lehetővé tevő helyek biztosításához szükséges intézkedéseket.

   A hivatkozott rendelkezés értelmében ugyanis a Közösségen belüli két földrajzi pont közötti rendszeres és közvetlen, az állatok kirakodása nélkül, hajókra rakodott járművekkel történő vízi szállítás esetében főszabály szerint az állatokat a rendeltetési kikötőben vagy annak közvetlen közelében lerakodás után 12 órán át pihentetni kell. Jóllehet ez a rendelkezés nem írja elő kifejezetten azt, hogy a tagállamok kötelesek biztosítani az állatok számára a kikötőkön belüli pihenőhelyek kialakítását, ez a kötelezettség benne rejlik abban a követelményben, hogy az állatokat a rendeltetési kikötőben vagy annak közvetlen közelében lerakodás után 12 órán át pihentetni kell. A szállítók ugyanis nem tudják betartani a 12 órás pihentetést, ha a tagállamok nem biztosítják, hogy e célra szolgáló létesítmények álljanak rendelkezésre.

   (vö. 75., 76., 79. pont)