C-375/07. sz. ügy

Staatssecretaris van Financiën

kontra

Heuschen & Schrouff Oriëntal Foods Trading BV

(a Hoge Raad der Nederlanden [Hollandia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Besorolásról szóló rendelet érvényessége — Az 1196/97/EK rendelet mellékletének értelmezése — A Vámkódex 220. és 239. cikke — A 2454/93/EGK rendelet 871. és 905. cikke — Rizslisztből, sóból és vízből készült szárított tésztalapok — Tarifális besorolás — A behozatali vámok utólagos beszedése — Az elengedésre vonatkozó eljárás — A vámhatóságok észlelhető hibája — Az importőr nyilvánvaló hanyagsága”

V. Trstenjak főtanácsnok indítványa, az ismertetés napja: 2008. szeptember 4.   I ‐ 8694

A Bíróság ítélete (második tanács), 2008. november 20.   I ‐ 8716

Az ítélet összefoglalása

1. Közös Vámtarifa – Vámtarifaszámok – Rizslisztből, sóból és vízből készült szárított tésztalapok

   (2658/87 tanácsi rendelet, I. melléklet; 1196/97 és 1624/97 bizottsági rendelet)

2. Az Európai Közösségek saját forrásai – A behozatali vámok visszatérítése vagy elengedése

   (EK 230. cikk, (5) bekezdés, EK 234. és EK 249. cikk; 82/97 európai parlamenti és tanácsi rendelet; 2913/92 tanácsi rendelet, 220. és 239. cikk)

1.  A rizslisztből, sóból és vízből készült, szárított, de semmilyen módon nem hőkezelt tésztalapok a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87 rendelet I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúrának az 1624/97 rendelet által megállapított szövege 19059020 vámtarifaalszáma alá tartoznak.

   Ebben a tekintetben egyrészről a rizspapírra („rice paper”) vagy a „szárított” termékekre való hivatkozás a Kombinált Nómenklatúra 19059020 vámtarifaalszámának több nyelvi változatában is kifejezetten szerepel, míg a 1901 vámtarifaszám szubszidiárius jellegű, és csak azokra a termékekre terjed ki, amelyek leírása nem felel meg a Kombinált Nómenklatúra más vámtarifaszámainak, illetve ezek alá nem sorolhatók be. Másrészről, amint az a Kombinált Nómenklatúra több nyelvi változatának olvasatából, és a Bizottságnak a harmonizált áruleíró és kódrendszerről szóló egyezmény magyarázó megjegyzéseire utaló magyarázó megjegyzéseiből következik, a hőkezelés nem szükséges jellemző ahhoz, hogy az árut az 19059020 vámtarifaalszám alá lehessen besorolni.

   Másrészt e tényezők összességéből következik, hogy az egyes árucikkeknek a Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló 1196/97 rendelet érvényessége nem válik kérdésessé.

   (vö. 47–53. pont és a rendelkező rész 1–2. pontja)

2.  Ha a Bizottsághoz a tagállam a 82/97 rendelettel módosított, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92 rendelet 239. cikke értelmében a behozatali vám elengedése iránti kérelemmel fordult, és a Bizottság már elfogadott olyan határozatot, amely jogi és ténybeli megállapításokat tartalmaz az adott behozatali műveletek tekintetében, az ilyen megállapítások az EK 249. cikknek megfelelően kötelezők az e határozat címzettjének minősülő tagállam valamennyi szervére nézve, beleértve e tagállam azon bíróságait is, amelyeknek ugyanezt az ügyet az említett rendelet 220. cikke tekintetében kell értékelniük.

   Ugyanis a közösségi jog egységes alkalmazásához kapcsolódó követelmények – amelyek biztosítása érdekében a vámok utólagos beszedése terén határozathozatali jogosultságot ruháztak a Bizottságra – megkívánják, hogy az adott gazdasági szereplő ugyanazon behozatali műveletei tekintetében a Bizottság által hozott, az e gazdasági szereplő „nyilvánvaló hanyagságának” a fennállását elbíráló határozatnak ne mondjon ellent a nemzeti vámhatóság által elkövetett hibának az ugyanezen gazdasági szereplő által való „észlelhetőségét” elbíráló nemzeti bíróság későbbi határozata. Amennyiben tehát a behozatali vám beszedését elrendelő határozat elleni keresetet elbíráló nemzeti bíróság az előtte indult eljárás során tudomást szerez arról, hogy a Vámkódex 239. cikke vagy 220. cikke alapján a Bizottsághoz fordultak, e nemzeti bíróság nem hozhat olyan határozatot, amely ellentétes a Bizottság által az említett cikkek alkalmazása keretében hozott határozatával.

   Ha az importőr az EK 230. cikk ötödik bekezdésében előírt határidőn belül keresetet indított a Bizottságnak az említett rendelet 239. cikke értelmében a behozatali vámok elengedése iránt benyújtott kérelmet elbíráló határozata megsemmisítése iránt, a nemzeti bíróságnak mérlegelnie kell, hogy helye van-e az eljárás felfüggesztésének a megsemmisítési kereset jogerős elbírálásáig, vagy magának e bíróságnak kell előzetes döntéshozatal céljából a Bírósághoz fordulnia az érvényesség értékelése végett.

   (vö. 62., 64–66., 68. pont és a rendelkező rész 3. pontja)