C-239/07. sz. ügy

Julius Sabatauskas és társai

által kezdeményezett

alkotmányossági vizsgálatra irányuló eljárás

(a Lietuvos Respublikos Konstitucinis Teismas [Litvánia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„A villamos energia belső piaca — 2003/54/EK irányelv — 20. cikk — Átviteli és elosztó hálózatok — Harmadik felek hozzáférése — A tagállamok kötelezettségei — Harmadik felekneknek a villamosenergia-átviteli és -elosztó hálózatokhoz való szabad hozzáférése”

J. Kokott főtanácsnok indítványa, az ismertetés napja: 2008. június 12.   I ‐ 7525

A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2008. október 9.   I ‐ 7539

Az ítélet összefoglalása

Jogszabályok közelítése – A villamos energia belső piacának létrehozására és működésére irányuló intézkedések – 2003/54 irányelv – Harmadik feleknek a villamosenergia-átviteli és -elosztó hálózatokhoz való hozzáférése

(2003/54 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 20. cikk)

A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 96/92 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2003/54 európai parlamenti és tanácsi irányelv 20. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az a harmadik feleknek csak a villamosenergia-átviteli és -elosztó hálózatokhoz való hozzáférése, és nem az azokhoz való csatlakozása tekintetében ír elő kötelezettségeket a tagállamok számára, és nem írja elő, hogy a tagállamok által létrehozandó hálózati hozzáférési rendszereknek lehetővé kell tenniük a feljogosított fogyasztó számára, hogy szabadon megválaszthassa azt a típusú hálózatot, amelyhez csatlakozni kíván.

A hivatkozott 20. cikket továbbá úgy kell értelmezni, hogy azzal nem áll ellentétben az olyan nemzeti szabályozás, amely előírja, hogy a feljogosított fogyasztó berendezései csak abban az esetben csatlakoztathatók átviteli hálózathoz, ha az elosztó hálózat üzemeltetője – műszaki vagy működési követelmények miatt – elutasítja a feljogosított fogyasztó azon berendezéseinek csatlakoztatását, amelyek az engedélyében megjelölt működési területen találhatók. Mindazonáltal a nemzeti bíróság feladata annak ellenőrzése, hogy a fenti rendszer létrehozására és alkalmazására objektív és a hálózathasználók közötti hátrányos megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján kerül-e sor.

(vö. 49. pont és a rendelkező rész)