C-214/07. sz. ügy

Az Európai Közösségek Bizottsága

kontra

Francia Köztársaság

„Állami támogatások — Támogatási program — A közös piaccal való összeegyeztethetetlenség — A határozat végrehajtása — A nyújtott támogatások visszatéríttetése — A végrehajtás teljes lehetetlensége”

E. Sharpston főtanácsnok indítványa, az ismertetés napja: 2008. június 12.   I ‐ 8360

A Bíróság ítélete (második tanács), 2008. november 13.   I ‐ 8380

Az ítélet összefoglalása

1. Kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset – A nyújtott támogatások visszatéríttetésére vonatkozó kötelezettség megszegése – Védekezési jogalapok – A végrehajtás teljes lehetetlensége – Értékelési szempontok

   (EK 10. cikk és EK 88. cikk, (2) bekezdés; 659/1999 tanácsi rendelet, 14. cikk, (3) bekezdés)

2. Államok által nyújtott támogatások – Jogellenes támogatás visszatéríttetése – Kötelezettség – Fizetésképtelenséggel összefüggő eljárás alatt álló kedvezményezett – Az adós meghatározása eszközátruházás esetén – A versenyelőny kedvezményezettje

   (EK 88. cikk, (2) bekezdés)

3. Kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset – Állami támogatásra vonatkozó bizottsági határozat megsértése – A határozat végrehajtásának elmulasztása – A Bíróság arra vonatkozó kötelezettsége, hogy megvizsgálja a Bizottság végrehajtási intézkedésekről való tájékoztatásának hiányára alapított jogalapot – Hiány

   (EK 88. cikk, (2) bekezdés)

1.  A Bizottság által az EK 88. cikk (2) bekezdése alapján benyújtott kötelezettségszegés megállapítása iránti keresettel szembeni védekezésként a tagállam egyedül a visszatéríttetést elrendelő határozat megfelelő végrehajtásának teljes lehetetlenségére alapított érvre hivatkozhat. Nehézségek esetén a Bizottságnak és a tagállamnak az EK 10. cikkben előírt jóhiszemű együttműködési kötelezettség értelmében jóhiszeműen együtt kell működnie e nehézségek legyőzése céljából, a Szerződés rendelkezéseinek teljes tiszteletben tartása mellett.

   A végrehajtás teljes lehetetlenségének feltétele nem teljesül, ha a tagállam arra szorítkozik, hogy azokról a jogi, politikai és gyakorlati nehézségekről tájékoztatja a Bizottságot, amelyeket a határozat végrehajtása előidézne, anélkül hogy a támogatás visszatéríttetése érdekében az érintett társaságokkal szemben ténylegesen eljárna, és a Bizottságnak a határozat végrehajtásának olyan alternatív módozatait javasolná, amelyek e nehézségek legyőzését lehetővé teszik. E tekintetben a kedvezményezettek azonosításával, a visszatéríttetendő támogatások összegének kiszámításával, valamint a visszatéríttetési eljárások kiválasztásával és végrehajtásával kapcsolatos nehézségek a nemzeti hatóságok saját cselekményének vagy mulasztásainak betudható belső nehézségek közé tartoznak.

   (vö. 44–46., 50. pont)

2.  A tevékenységüket megszüntető és fizetésképtelenséggel összefüggő eljárás alatt álló kedvezményezett vállalkozásokat illetően a korábbi helyzet főszabály szerint visszaállítható, és a jogellenesen nyújtott támogatásokból eredő versenytorzulás kiküszöbölhető az érintett támogatások visszatérítésére vonatkozó követelésnek a követelések jegyzékébe való felvételével. Amennyiben a követelések bejelentésének határideje lejárt, a nemzeti hatóságok kötelesek minden olyan igazolási eljárást igénybe venni – amennyiben létezik, és még nyitva áll –, amely lehetővé teszi a követelés határidőn túli bejelentését. Amennyiben a kedvezményezettek tevékenységüket megszüntették, és eszközeiket átruházták, a nemzeti hatóságok kötelesek megvizsgálni, hogy az átruházás pénzügyi feltételei megfeleltek-e a piaci feltételeknek. Amennyiben megfeleltek, a támogatási elemet a piaci áron értékelték és belefoglalták a vételárba, ily módon nem tekinthető úgy, hogy a vevő a többi piaci szereplővel szemben előnyben részesült. Ellenkező esetben nem zárható ki, hogy az átvevő a kérdéses támogatások visszafizetésére kötelezhető, amennyiben bizonyítják, hogy az említett támogatásokban való részesüléssel összefüggő versenyelőnyt ténylegesen élvezi. Az átruházás pénzügyi feltételeinek vizsgálatakor a nemzeti hatóságok figyelembe vehetik különösen az átruházáshoz igénybe vett formát, például a piaci feltételekkel megvalósuló értékesítést biztosítani hivatott nyilvános árverést vagy az átruházás alkalmával esetlegesen készített szakvéleményt. Amikor az eszközöket több különböző átvevő vette át, semmi nem akadályozza annak vizsgálatát, hogy az egyes ügyletek pénzügyi feltételei megfeleltek-e a piaci feltételeknek. Megegyezéses eszközátruházás esetén a támogatások átvevőtől történő visszatéríttetése nem függhet e támogatásoknak az átruházási aktusban való kifejezett említésétől. A visszatéríttetés végrehajtható akkor, ha az átvevőnek tudomása kellett legyen a támogatások fennállásáról és a Bizottság által indított vizsgálati eljárásról.

   E körülményekre tekintettel a kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárásban az alperes tagállam nem elégedhet meg azzal, hogy általános és elvont megállapításokat tesz, anélkül hogy a határozat végrehajtása érdekében ténylegesen tett valamennyi lépés fényében elemzett, meghatározott konkrét esetekre hivatkozna.

   (vö. 56–63. pont)

3.  A Bizottság által az EK 88. cikk (2) bekezdése alapján benyújtott kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset keretében a Bíróságnak nem szükséges megvizsgálnia a tagállam amiatti elmarasztalására irányuló kérelmet, hogy nem tájékoztatta a Bizottságot a támogatási programot a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító és a nyújtott támogatások visszatéríttetését elrendelő határozat végrehajtási intézkedéseiről, amikor e tagállam nem teljesítette e kötelezettségeket az előírt határidőn belül.

   (vö. 67. pont)