C-155/07. sz. ügy

Európai Parlament

kontra

az Európai Unió Tanácsa

„Megsemmisítés iránti kereset — 2006/1016/EK határozat — A Közösségen kívüli projektekhez adott hitelek és hitelgaranciák veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott közösségi garancia — A jogalap megválasztása — EK 179. cikk — EK 181a. cikk — Összeegyeztethetőség”

J. Kokott főtanácsnok indítványa, az ismertetés napja: 2008. június 26.   I ‐ 8107

A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2008. november 6.   I ‐ 8130

Az ítélet összefoglalása

1. Fejlesztési együttműködés – Harmadik országokkal folytatott gazdasági, pénzügyi és műszaki együttműködés – EK 179. és EK 181a. cikk

   (EK 177., EK 179. és EK 181a. cikk)

2. Intézmények jogi aktusai – A jogalap megválasztása – A Közösségen kívüli projektekhez adott hitelek és hitelgaranciák veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott közösségi garancia – 2006/1016 határozat

   (EK 177., EK 179. és EK 181a. cikk; 2006/1016 tanácsi határozat)

3. Megsemmisítés iránti kereset – Megsemmisítést kimondó ítélet – Joghatások – A Bíróság általi korlátozás

   (EK 231. cikk, (2) bekezdés; 2006/1016 tanácsi határozat)

1.  Igaz, hogy szó szerinti értelemben véve a harmadik országokkal folytatott gazdasági, pénzügyi és műszaki együttműködésre vonatkozó, az EK 181a. cikkben használt „harmadik országok” kifejezés kellően tág ahhoz, hogy magában foglalja mind a fejlődő országokat, mind az egyéb harmadik országokat. Ebből azonban az EK-Szerződés fejlesztési együttműködésre vonatkozó XX. címében foglalt EK 179. cikk hatályának korlátozása nélkül nem következtethetünk arra, hogy az EK 177. cikk értelmében vett fejlődő országokkal folytatott gazdasági, pénzügyi és műszaki együttműködés terén tett valamennyi intézkedés egyedül az EK 181a. cikk alapján hozható meg. Ugyanis, bár egyedül az EK 181a. cikk említi kifejezetten a „gazdasági, pénzügyi és műszaki együttműködés”-t, és az EK 179. cikk általános értelemben csak „intézkedésekre” utal, az nem befolyásolja azt, hogy az ilyen együttműködés, annak módozatai szerint, a fejlesztési együttműködés tipikus formája lehet.

   Egyébiránt az EK 181a. cikk az alábbi fordulattal kezdődik: „[e] szerződés egyéb rendelkezéseinek, különösen a XX. címben foglaltaknak a sérelme nélkül”. E fordulat annak kifejeződése, hogy a hivatkozott XX. cím a fejlesztési együttműködésre vonatkozó különös rendelkezés.

   Igaz, hogy az EK 179. cikk szintén az „[e] szerződés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül” fordulattal kezdődik. Meg kell azonban állapítani egyrészt, hogy az EK 179. cikket olyan időszakban fogalmazták meg, amikor az EK 181a. cikk még nem létezett. Másrészt az EK 179. cikkben szereplő fenntartás kevésbé különleges, mint az EK 181a. cikkben szereplő fenntartás, amely kifejezetten a Szerződés XX. címére vonatkozik. E körülmények között az EK 181a. cikkben szereplő fenntartás elsődlegesen alkalmazandó az EK 179. cikkben szereplő fenntartáshoz viszonyítva.

   Ebből következik, hogy amennyiben az EK 181a. cikket az EK-Szerződés XX. címében foglaltak sérelme nélkül kell alkalmazni, e cikknek nem célja, hogy jogalapot biztosítson a hivatkozott XX. cím szerinti fejlesztési együttműködésnek az EK 177. cikkben foglalt céljait ösztönző intézkedések számára.

   (vö. 39–45., 47. pont)

2.  A Közösségen kívüli projektekhez adott hitelek és hitelgaranciák veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak (EBB) nyújtott közösségi garanciáról szóló 2006/1016 határozat, amennyiben a Szerződés XX. címe értelmében vett fejlődő országokra vonatkozik, e cím – és így az EK 179. cikk – hatálya alá tartozik, mivel a hivatkozott határozat értelmében, az EBB-nek nyújtott közösségi garancia révén folytatott pénzügyi együttműködés, a fejlődő országok tekintetében szintén az EK 177. cikkben szereplő gazdasági-társadalmi célokra irányul, többek között ezen országok fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődésére.

   Következésképpen a 2006/1016 határozat két összetevőt foglal magában, az egyik az EK 179. cikk hatálya alá tartozó fejlesztési együttműködésre, a másik pedig az EK 181a. cikk hatálya alá tartozó, fejlődő országokon kívüli harmadik országokkal folytatott gazdasági, pénzügyi és műszaki együttműködésre vonatkozik. E két összetevő egymástól elválaszthatatlan, anélkül hogy elsődleges vagy meghatározó célt, illetve összetevőt lehetne meghatározni.

   A kettős jogalap alkalmazása mindazonáltal kizárt, amennyiben az azokra külön-külön előírt eljárások egymással összeegyeztethetetlenek. E tekintetben a Tanács, mind az EK 179. cikkben, mind pedig az EK 181a. cikkben előírt eljárás alapján minősített többséggel határoz. Továbbá az EK 179. és az EK 181a. cikkből álló kettős jogalapra való hivatkozás nem sérti az Európai Parlament jogait. Ugyanis az EK 179. cikk figyelembevétele a Parlament jelentősebb részvételével járna, mivel a jogi aktus elfogadására az ún. „együttdöntési” eljárást írja elő, míg az EK 181a. cikk – a 2006/1016 határozat elfogadásához alkalmazott egyedüli jogalap – csak a Parlamenttel folytatott konzultációt írja elő a Tanács számára. Figyelembe véve emellett a Szerződés XX. és XXI. címe közötti kiegészítő jelleget, valamint az EK 179. és az EK 181a. cikk közötti szinte kölcsönös összefüggést, az e két cikkben előírt eljárás nem minősíthető összeegyeztethetetlennek.

   Ebből következik, hogy a 2006/1016 határozatot kivételesen kettős jogalapra – az EK 179. és az EK 181a. cikkre – kellett volna alapítani. A határozatot meg kell tehát semmisíteni, amennyiben annak jogalapja egyedül az EK 181a. cikk.

   (vö. 37., 66–67., 72., 75–77., 79., 83–85. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

3.  Az EK 231. cikk második bekezdése, amelynek értelmében a Bíróság, ha szükségesnek ítéli, megjelöli a semmisnek nyilvánított rendeletnek azokat a joghatásait, amelyek továbbra is fennmaradnak, analógia útján valamely határozatra is alkalmazható, amennyiben a bizonyos rendeletek megsemmisítését megalapozó okokhoz hasonló, a jogbiztonságból eredő alapos okok állnak fenn, amelyek indokolják, hogy a Bíróság éljen a hivatkozott cikk által ezen összefüggésben biztosított hatáskörével.

   E tekintetben a Közösségen kívüli projektekhez adott hitelek és hitelgaranciák veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott közösségi garanciáról szóló 2006/1016 határozat joghatásainak fenntartása nélküli megsemmisítése hátrányos hatással járna az Európai Beruházási Bank (EBB) hitelbesorolására, és jellegénél fogva annak folyamatban lévő és jövőbeni finanszírozási műveletei tekintetében káros bizonytalanságot okozhatna.

   E körülmények között a Bíróság a 2006/1016 határozat joghatásait fenntartja az EBB finanszírozási tevékenységei tekintetében, amelyeket addig végez, amíg az új határozat – az ítélet kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül a megfelelő jogalapra, úgymint együttesen az EK 179. cikkre és az EK 181a. cikkre alapítva – hatályba lép.

   (vö. 87–89. és a rendelkező rész 2. pontja)