C-47/07. P. sz. ügy

Masdar (UK) Ltd

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Fellebbezés — Az EK 288. cikk második bekezdése — A Közösség jogalap nélküli gazdagodására alapított kereset — Közösségi segítségnyújtási programok — A Bizottsággal szerződő fél által elkövetett szabálytalanságok — Alvállalkozó által nyújtott szolgáltatások — A fizetés elmaradása — A gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó kockázatok — A bizalomvédelem elve — A közösségi adminisztráció gondossági kötelezettsége”

J. Mazák főtanácsnok indítványa, az ismertetés napja: 2008. június 12.   I ‐ 9764

A Bíróság ítélete (nagytanács), 2008. december 16.   I ‐ 9795

Az ítélet összefoglalása

1. Közösségi jog – Elvek – A Közösség jogalap nélküli gazdagodásának tilalma

2. Közösségi jog – Elvek – A Közösség jogalap nélküli gazdagodásának tilalma

   (EK 235. cikk és EK 288. cikk, (2) bekezdés; az Európai Unió alapjogi chartája, 47. cikk)

3. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – A közösségi jog kellően súlyos megsértése – A gondos ügyintézés elvének megsértése – A gondossági kötelezettség megsértése – Bennfoglaltság

   (EK 288. cikk, (2) bekezdés)

1.  A tagállamok jogában közös általános elvek szerint az a személy, akit olyan veszteség ért, amely valamely más személy vagyonát gyarapítja, anélkül hogy e gazdagodásnak bármilyen jogalapja lenne, főszabály szerint jogosult arra, hogy e veszteség erejéig a gazdagodott személytől megtérítést követeljen. A jogalap nélküli gazdagodásra alapított igényérvényesítésnek – ahogyan azt a legtöbb nemzeti jogrendszer szabályozza – nem feltétele, hogy a gazdagodott személy magatartása jogellenes vagy felróható legyen. Ezzel szemben alapvetően szükséges, hogy a gazdagodásnak ne legyen semmilyen érvényes jogalapja.

   Mivel a jogalap nélküli gazdagodás a tagállamok jogában közös, szerződésen kívüli kötelmet keletkeztető tényállást képez, a Közösség a saját vonatkozásában nem mentesülhet ugyanezen elv alkalmazása alól abban az esetben, ha valamely természetes vagy jogi személy azt kifogásolja vele szemben, hogy a Közösség e személy hátrányára jogalap nélkül gazdagodott.

   (vö. 44–47. pont)

2.  A jogalap nélküli gazdagodásra alapított kereset nem tartozik a szigorú értelemben vett szerződésen kívüli felelősségi rendszer körébe, amelynek alkalmazhatósága attól függ, hogy teljesülnek-e a Közösséggel szemben kifogásolt magatartás jogellenességére, a kár ténylegességére, valamint a magatartás és az állított kár közötti okozati összefüggés fennállására vonatkozó együttes feltételek. Ez a kereset abban különbözik a fent említett felelősségi rendszer alapján benyújtott keresetektől, hogy nem követeli meg az alperes által tanúsított jogellenes magatartás bizonyítását, még csak azt sem, hogy az alperes egyáltalán valamilyen magatartást tanúsítson, hanem csupán az alperes érvényes jogalap nélküli gazdagodását és a felperes e gazdagodáshoz kapcsolódó szegényedését kell bizonyítani.

   A fenti jellemzők ellenére ugyanakkor a Közösség elleni, jogalap nélküli gazdagodásra alapított keresetindítás lehetőségét nem lehet valamely jogalanytól önmagában azzal az indokkal megtagadni, hogy a Szerződés nem tartalmaz kifejezett rendelkezést olyan igényérvényesítési lehetőségről, amely az ilyen típusú keresetekben nyilvánul meg. Az EK 235. cikk és az EK 288. cikk második bekezdésének olyan értelmezése, amely e lehetőséget kizárja, a hatékony bírói jogvédelem elvével – amelyet a Bíróság ítélkezési gyakorlata biztosított, és amelyet az Európai Unió alapjogi chartájának 47. cikke megerősített – ellentétes eredményre vezetne.

   (vö. 49–50. pont)

3.  A gondatlanság fogalma olyan tevést vagy mulasztást foglal magában, amellyel a felelős személy súlyosan megsérti a gondossági kötelezettségét, amelyet be kellett volna tartania és betarthatott volna képességeire, ismereteire és adottságaira tekintettel. Ezért előfordulhat, hogy a közösségi adminisztrációnak a jogellenes magatartásért fennálló szerződésen kívüli felelősséget kell viselnie, amennyiben nem tanúsítja az adott helyzetben megkívánt gondosságot, ezzel pedig kárt okoz. E gondossági kötelezettség a gondos ügyintézés elvének szerves részét képezi. Általános jelleggel alkalmazandó a közösségi adminisztráció által a társadalmi kapcsolatai során tanúsított tevékenységre. A gondossági kötelezettség ugyanakkor magában foglalja, hogy a közösségi adminisztrációnak körültekintően és elővigyázatosan kell eljárnia, nem pedig azt, hogy el kell hárítania minden olyan kárt, amely a gazdasági szereplők számára a rendes gazdasági kockázatok megvalósulásából származik.

   (vö. 90–93. pont)