T-458/05. sz. ügy

Tegometall International AG

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Közösségi védjegy — Törlési eljárás — A TEK közösségi szóvédjegy bejelentése — A jogvita tárgya — A védelemhez való jog tiszteletben tartása — Feltétlen kizáró okok — Leíró jelleg — A 40/94/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b), c) és g) pontja, valamint 51. cikke (1) bekezdésének a) pontja”

Az Elsőfokú Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2007. november 20.   II - 4724

Az ítélet összefoglalása

1. Közösségi védjegy – Fellebbezési eljárás – A közösségi bírósághoz benyújtott kereset – Az áruk és szolgáltatások jegyzékének a fellebbezési tanács határozatát követő korlátozása

   (40/94 tanácsi rendelet, 63. cikk, (2) bekezdés és 135. cikk, (4) bekezdés)

2. Közösségi védjegy – Lemondás, megszűnés és törlés – Feltétlen törlési okok – A 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjával ellentétes lajstromozás

   (40/94 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, c) pont és 51. cikk, (1) bekezdés, a) pont)

1.  A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) fellebbezési tanácsának határozata ellen benyújtott kereset keretében az Elsőfokú Bíróság csak akkor helyezheti hatályon kívül vagy változtathatja meg a vitatott határozatot, ha az elfogadásának időpontjában a 40/94 rendelet 63. cikkének (2) bekezdésében előírt hatályon kívül helyezési vagy megváltoztatási ok, vagyis hatáskör hiánya, lényeges eljárási szabálysértés, a Szerződés vagy a 40/94 rendelet, illetve ezek alkalmazásával kapcsolatos bármely jogszabály megsértése vagy hatáskörrel való visszaélés fennáll. A jogszerűség e vizsgálatát a fellebbezési tanács előtti jogvita ténybeli és jogi keretében kell lefolytatni.

   E tekintetben ugyan a 40/94 rendelet 44. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy „a bejelentő a közösségi védjegybejelentést bármikor visszavonhatja, illetve az abban szereplő árujegyzéket bármikor korlátozhatja”, az említett jegyzéknek a fellebbezési tanács megtámadott határozata elfogadása utáni korlátozása nem érintheti annak jogszerűségét, az egyetlen dolgot, amelyet az Elsőfokú Bíróság előtt vitatnak.

   Igaz, hogy bizonyos körülmények között a védjegy bejelentőjének Elsőfokú Bíróság előtti nyilatkozata, miszerint a kérelmét csak néhány, eredeti kérelmében szereplő áru tekintetében vonta vissza, vagy olyan nyilatkozatként értelmezhető, amely alapján a kérelmező a megtámadott határozatot csak a kérelmezett áruk fennmaradó része tekintetében vitatta, vagy – ha ilyen nyilatkozatot az Elsőfokú Bíróság előtt folyamatban lévő eljárás késői szakaszában tesznek – részleges elállásként értelmezhető.

   Azonban, ha a közösségi védjegy lajstromozása iránti kérelemben szereplő árujegyzék korlátozásával a védjegy kérelmezőjének nem az a célja, hogy egy vagy több árut kivonjon e jegyzékből, hanem hogy egy jellemzőt megváltoztasson, például az e jegyzékben szereplő valamennyi áru rendeltetését, nem lehet kizárni, hogy e változtatásnak hatása lehet a közösségi védjegynek az OHIM fórumai által a közigazgatási eljárás során végzett vizsgálatára. Ilyen körülmények között e módosításnak az Elsőfokú Bíróság előtti eljárási szakaszban történő elfogadása egyenértékű a jogvita tárgyának az eljárás további részében történő, az eljárási szabályzat 135. cikke 4. §-ában tiltott megváltoztatásával. Így ilyen korlátozást az Elsőfokú Bíróság nem vehet figyelembe a kereset megalapozottságának vizsgálatakor.

   (vö. 19–20., 22–25. pont)

2.  A TEK szó közösségi védjegyként nem lajstromozható a Nizzai megállapodás értelmében vett 6. áruosztályba tartozó „állványok és polcelemek, különösen állványra való akasztós kosarak, valamennyi nevezett áru fémből” tekintetében és a 20. áruosztályba tartozó, nem fából készült fent említett áruk tekintetében a közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett feltétlen kizáró ok fennállása miatt, mivel a francia és olasz nyelvű érintett közönség szempontjából a védjegynek leíró jellege van.

   A „tek” szó ugyanis franciául és olaszul teakfát jelent, így tehát egy fafajt és annak jellemzőit írja le.

   Tekintettel azon áruk jegyzékére, amelyek esetében a TEK védjegyet lajstromozták, a jogosult áruit a jövőben olyan anyagokból tudja kínálni, mint műanyag vagy fém, amelyek azonban teakfának tűnnek. Ugyanis a szóban forgó, különösen műanyagból készült áruk színe és kinézete a piacon jelenleg létező valamennyi fautánzat-technika által azt a benyomást keltheti, hogy azok teakfából vannak, vagy legalábbis a teakfa bizonyos jellemzőivel rendelkeznek. Így egyrészt a „tek” szó értelme, másrészt az állványok, polcelemek és állványra való akasztós kosarak – valamennyi említett áru fémből, nem fából – között fennálló kapcsolat elég szoros ahhoz, hogy a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglalt tilalom alá tartozzon.

   (vö. 83., 85., 87., 92–93. pont)